 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF miskolci szervezetének közleménye
"Pécs után Miskolcon is
megnyitotta területi irodáját az MDF 1989. szeptember 1-én. Az iroda
öt megye - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár,
Hajdú-Bihar - MDF szervezeteinek munkáját segíti."
BBC, Panoráma:
Viták az MSZMP refórmer vezetői között
"Csak lassanként derül ki, hogy mi is történt a KB-ülésen - annyi
azonban világos, hogy ezúttal Pozsgaynak nem sikerült győztesen
kikerülnie. A Központi Bizottság legtöbb tagja szerint túlzásba
viszi a reformokat.
Nyers Rezső, az MSZMP elnöke ugyancsak felszólalt a mai
nyilvános gyűlésen, rámutatván: a reformerek a párton belül még
mindíg kisebbségben vannak -, viszont a szélesebb néprétegek
támogatását élvezik."
|
|
|
|
|
|
 |
Fidesz-interjú a hadseregről
|
----------------------------
München, 1989. szeptember 3. (SZER, Zene-szó) - A mikrofonnál
Antal János. A közelmúltban, ez év július 12-ikén a cegléden
szolgálatot teljesítő katonák egy beadvánnyal fordultak a Honvédelmi
Minisztériumhoz. A dokumentumot 46-an írták alá.
A beadványban a katonák a hadsereg demokratizálását kérték, és
azt hogy a honvédség az ország, és ne egy politikai párt védelmét
szolgálja. A beadványt eljuttatták a demokratikus szervezetekhez, a
sajtóhoz, illetve a tömegtájékoztatási intézményekhez is. Hogy
valójában mi is történt 1989. július 12-ike után, erről kérdezi
Bozóki Andrást a Fidesz szakértőjét Haász György, bécsi külső
munkatársunk, telefonon.
Bozóki András a Fidesz képviseletében részt vesz az úgynevezett
kerekasztal-tárgyalásokon, az I/6-os bizottság tagja. Ennek a
bizottságnak az a feladata, hogy a többi között biztosítsa a
fegyveres erők depolitizálását, az egypárt-uralomból a demokratikus
viszonyok felé vezető átmenet békéjét. Bozóki András most a szóban
forgó ceglédi beadványt ismerteti. (A beadványt korábban kiadtuk,
így annak ismertetésétől eltekintünk. A szerk.)
- Ez az elemzés, amelyből nem akarok többet idézni, külön kitér
a szükséges változtatásokra - tehát arra, hogy maximálisan 1 év
legyen a katonai szolgálat ideje, a tartalék-állományosokat maximum
három alkalommal hívhassák be, és akkor is csak egy-egy hónapi
időtartamra. Felhívják arra is a figyelmet, hogy a tábornokok és a
hadsereg vezetői a politikai semlegesség érdekében ne lehessenek
semmilyen pártnak a tagjai. A sorkatonák és a tisztek pedig csak
magánemberi minőségükben. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Fidesz-interjú a hadseregről - 1. folyt.
|
Nagyon fontosnak tartják tehát a hadsereg depolitizálását.
Kijelentik, hogy a bevonuló katonák beosztása alkalmasság,
képzettség alapján történjen, és világnézeti-politikai szempontok ne
játsszanak itt szerepet.
Nagyon érdekes az egész beadványnak a története. Elterjedt
ugyanis az a vád, hogy a beadványt kívülről, laktanyán kívülről
vitték be és pusztán csak aláiratták a katonákkal -, tehát
valamilyen idegen politikai célt szolgálna.
Mint azt Pászthy Zsolt(?) őrvezető, az egyik aláíró elmondta: ez
nem igaz, ők maguk dolgoztak ezen, és már júniusban összeültek, hogy
megalkossák ezt a javaslatot. De sajnos elcsúsztak az időben, így
csak július 12-ikén tudták nyilvánosságra hozni.
A javaslatot 46-an írták alá, de az aláírásra mindössze két
napot hagytak -, azért hogy a politikai tisztek ne akadályozhassák
azt meg. Feltevése szerint legalább 150-en vagy 200-an is aláírták
volna ezt az 500 fős laktanyából.
Nagyon érdekes volt a tisztek reagálása. Rögtön megjelent az
elhárító tiszt, akit a központból küldtek le - és aki egyébként a
Münnich Ferenc Társaságnak a tagja - és a helyi politikai tiszt is
súlyos következményeket helyezett kilátásba. A katonák július végén
több napig bizonytalanságban voltak, hiszen nemcsak 30 nap fogdával
fenyegették meg őket, hanem a katonai ügyészséggel is, amely
bizonytalan, hogy hogyan döntött volna. Elképzelhető volt az is,
hogy akár többéves börtönbüntetést fognak ezért kapni.
Végül a Magyar Nemzetben közzétett állásfoglalás-részlet után a
közvélemény - legalább részben - tájékozódni tudott a javaslat
tartalmáról, és megkapták azt a politikai pártok is. Így a
honvédelmi miniszter számára kockázatossá vált ebből a dologból
valamilyen nagy ügyet csinálni, és végül is nem a katonai ügyészség
várt a fiatal honvédekre, hanem augusztusban nyugodtan
leszerelhettek. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Fidesz-interjú a hadseregről - 2. folyt.
|
Hozzátenném azonban, hogy az aláíróknak mintegy fele szerelt még
csak le, a másik fele még katonai szolgálatát tölti: várhatóan
februárban, illetve jövő augusztusban szerelhetnek majd le.
- Figyelemmel lehet kísérni ezeknek a katonaságnál bentmaradt
személyeknek a sorsát?
- A javaslatra a független szervezetek közül egyedül a Fidesz
reagált. Írtunk egy levelet Pászthy Zsolt őrvezetőnek, aki ezt az
egészet előkészítette, és azt kértük tőle, hogy rendszeresen
informáljon minket arról, hogy mi a helyzet a laktanyában.
Természetesen a mai elavult szolgálati szabályzat megtiltja azt,
hogy külső politikai szervezetek akár csak egy politikai
foglalkozást is tartsanak a laktanyában -, így nagyon nehéz a
helyzetünk abban a tekintetben, hogy figyelemmel kísérhessük a
sorsukat. Pászthy Zsolt őrvezető egyébként leszerelt, és
tájékoztatta a Fidesz választmányát a kialakult helyzetről, és
reméljük hogy ezek után - miután a honvédelmi miniszter úgy döntött,
hogy nem bünteti meg a katonákat, hanem ezt a javaslatot közérdekű
bejelentésként fogja fel -, nos ezek után reméljük, hogy nem esik
bántódásuk. A Fidesz mindenesetre megpróbálja nyomon követni a
kérdést.
- Említette, hogy az I/6-os bizottságban van jelen a
tárgyalásoknál. A megtörtént események óta volt ülés, és ezen az
ülésen Ön szóba hozta ezt?
- Igen, felvetődött az ülésen a ceglédi katonák esete. Mégpedig
úgy vetődött fel, hogy az MSZMP képviselője nekünk szegezte a
kérdést: vajon ki az, aki becsempészte ezt az okiratot a laktanyába
-, mert hiszen ez lehetetlen, hogy ezt a kiskatonák maguk találták
volna ki. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Fidesz-interjú a hadseregről - 3. folyt.
|
Erre a felvetésre az Ellenzéki Kerekasztal nevében Kőszeg Ferenc
válaszolt, és azt mondta, hogy fel kell függeszteni az elavult
szolgálati szabályzatot az átmenet, a politikai átmenet idejére, és
nem lehet megengedni azt, hogy a szükségszerű korlátozásokon túl a
sorkatonákat állampolgári, emberi jogaikban korlátozzák.
Egyúttal azt is mondtuk, hogy az I/6-os bizottságnak az a
feladata, hogy a hadsereg demokratizálását elősegítse, és ennek
érdekében dolgozunk azokon a szabályokon, amelyek ezt lehetővé
teszik. Tehát nem szeretnénk azt, hogy az MSZMP egyes
aktuál-politikai témák felvetésével elterelje a figyelmet arról,
amiről valójában tárgyalunk. Tehát: hogy a magyar hadsereg
belföldön, magyar állampolgárok ellen ne lehessen bevethető, hogy
külföldi csapatokat csak az országgyűlés kétharmados többségével
lehessen behívni. Továbbá, hogy egyáltalán a hadsereg belső élete
nem az MSZMP irányítása alatt kell hogy álljon, hanem függetlenül, a
haza védelmének az érdekében. Tehát egy depolitizált hadsereget
szeretnénk.
- Az MSZMP részéről nem tudom hogy ki vesz részt ezen a
tárgyaláson. De amikor Önök ezt felvetették: belátta, hogy ez helyes
a katonák részéről, és így kellene?
- Ehhez a válaszunkhoz ő nem fűzött kommentárt, úgyhogy ennyiben
maradt a dolog.
- Tehát feltételezhető, hogy a honvédelmi miniszternek a
rekciója is inkább azért volt pozitív - hogy nem bünteti meg a
katonákat - mert érezte a közvélemény nyomását?
- Igen, és érzékeltettük azt, hogy ha ennek valamilyen
következménye lesz, akkor mi a ceglédi katonák állásfoglalásával
azonosulva, ezt az eddiginél is nagyobb mértékben a közvélemény elé
fogjuk tárni. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Fidesz-interjú a hadseregről - 4. folyt.
|
Nem vagyunk elégedettek ugyanis azzal, ahogy a Magyar Nemzet ezt
a közvélemény elé vitte, ugyanis a javaslatnak csak egyes kiragadott
részeit közölte - és elég elferdítve az eredeti jelentését. Ezért a
Fidesz úgy döntött, hogy a javaslat teljes szövegét, mind a tíz
oldalt, a saját kiadványában, a Fidesz-Pressben nyilvánosságra fogja
hozni. S ez már a héten olvasható lesz.
- Ezeken a tárgyalásokon - mert itt az összefüggés a hadsereg és
az MSZMP között, amit úgyis tud mindenki, a napnál világosabb - nem
merül fel, az amit a miniszterelnök is, vagy Pozsgay Imre
államminiszter többször mondott: hogy a pártot el kell választani az
államtól -, hogy akkor ez hogy néz ki a gyakorlatban?
- Természetesen. Mi többször felvetettük azt, hogy a hadsereg
helyzetéről nyújtson az MSZMP delegációja információkat. Konkrétan
feltettük azt a kérdést, hogy ki ma a hadsereg paracsnoka? A
miniszterelnök? - vagy a honvédelmi miniszter? -, vagy pedig a
"fehér házból" irányították?
Ez persze kényes kérdés volt. És előterjesztettünk egy olyan
javaslatot, hogy a törvény szabályozza ezt. Úgy mondja ezt ki, hogy
a miniszterelnök legyen a felelős a hadsereg irányításáért - a
honvédelmi miniszterrel együtt. Ezt az államiság - és a
párt-államiság megszüntetése, és a párt és az állam elválasztása
érdekében tettük - ezt a javaslatot. Ez még további tárgyalások
alatt van, tehát határozat, megegyezés, kompromisszum nem született.
A Fidesz, azt hiszem hogy nemcsak választási propagandából
mondja azt, hogy odafigyel a kiskatonákra, hanem ezt tényleg
komolyan veszi. A Fidesz programjából következik, hogy a saját
korosztályunkkal kiemelkedően foglalkozunk -, így hát bármelyik
tagunk bármikor behívható a hadseregbe. Így ezért nekünk húsbavógóan
érdekünk ezzel foglalkozni, és ezt figyelemmel kísérni.
- Köszönöm a beszélgetést. +++
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Szerettem volna beszélni Szép úrral, már többszörösen, és nem tudtam vele beszélni. Szeretném, ha a délutáni órákban, ha lehetséges, öt óra után a 07151-83-61-5 számot felhívná, volna egy-két javaslatom a műsorával kapcsolatban. Ennyit szerettem volna mondani, és nagyon szeretném, hogyha sikerülne, vagy én megpróbálom továbbra is. üdvözlöm önöket, minden jót!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|