|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF miskolci szervezetének közleménye
"Pécs után Miskolcon is
megnyitotta területi irodáját az MDF 1989. szeptember 1-én. Az iroda
öt megye - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár,
Hajdú-Bihar - MDF szervezeteinek munkáját segíti."
BBC, Panoráma:
Viták az MSZMP refórmer vezetői között
"Csak lassanként derül ki, hogy mi is történt a KB-ülésen - annyi
azonban világos, hogy ezúttal Pozsgaynak nem sikerült győztesen
kikerülnie. A Központi Bizottság legtöbb tagja szerint túlzásba
viszi a reformokat.
Nyers Rezső, az MSZMP elnöke ugyancsak felszólalt a mai
nyilvános gyűlésen, rámutatván: a reformerek a párton belül még
mindíg kisebbségben vannak -, viszont a szélesebb néprétegek
támogatását élvezik."
|
|
|
|
|
|
|
Korotics - Ivanov (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. szeptember 3. vasárnap (MTI-tud.) - A szovjet sajtó palettájának két szélén elhelyezkedő újság főszerkesztőivel közölt vasárnap párhuzamos interjút a Pravda. A szovjet központi pártlap Vitalij Koroticsot, a radikálisan peresztrojkapárti Ogonyok című lap főszerkesztőjét, valamint a konzervatívnak, nacionalistának, antiszemitának minősülő Molodaja Gvargyija című lap főszerkesztőjét, Anatolij Ivanovot szólaltatja meg. A Koroticcsal folytatott beszélgetés címe ,,Én az olvasókért vagyok,, ,míg az Ivanov-interjú ,,Az igazságot követve,, címet viseli.
Az Ogonyokot sokak szerint olyan szenzációéhes lap, amely a ,,minél botrányosabb, annál jobb,, elvet követi. Korotics szavaiból azonban kiderült, hogy az elmúlt években a lap, amelyben valóban kemény, leleplező írások tömege jelent meg, összesen két-három alkalommal kényszerült bocsánatkérésre. Nem értett egyet Korotics azokkal a véleményekkel sem, amelyek a lapot inkább romboló, mint építő jellegő sajtóterméknek állítják be. Mint hangoztatta, egy ország tekintélyét elsősorban az határozza meg, hogyan képes ellátni és megvédelmezni polgárait, s a tekintély nem az újságírók hangulatának függvénye. A Molodaja Gvargyija, bírálói szerint, a korszellem és a főszerkesztők változásával is dacolva szilárdan kitart vonala mellett. Felmerül a kérdés, nem kockáztatja-e a lap, hogy a mai ideológiai helyzetben elszakad az élettől. Ivanov nem osztja ezt az aggodalmat, mert - mint mondja - lapja kitart a nép által kikínlódott eszmények és értékek megóvása mellett. Olvasóit a szülőföld, a haza szeretetére akarja nevelni. Annak a kérdésnek kapcsán, hogy a zsurnalisztika és a történelmi igazság nem kerül-e szembe egymással az Ogonyok hasábjain, nem esik-e a lap a másik végletbe, Korotics elmondta, hogy éppen e kérdésben van a legnagyobb vitájuk a Molodaja Gvargyijával és a hozzá szellemileg közelálló Nas Szovremennyik és Moszkva című lapokkal. (Az Ogonyok éppen e heti számában a Molodaja Gvargyijából vett, s önmagukért beszélő idézetek közlésével bízza olvasóinak ítéletére vitapartnerének, szellemi ellenfelének minősítését.) Az Ogonyok sem tagadja az elmúlt évtizedek vívmányait, eredményeit, de a történelmi tények feltárása útján azt vizsgálja, milyen hatalmas, sokszor aránytalanul nagy árat kellett fizetnie a szovjet népnek a sikerekért. Óvott egyébként attól, hogy e téren is túlbecsülje bárki az Ogonyok jelentőségét, hiszen az csak egy a sajtótermékek tengerében. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap 15:34
|
Vissza »
|
|
Korotics - Ivanov (2. rész)
|
A Molodaja Gvargyiját gyakran éri bírálat azért, hogy fehérre akarja mosni a sztálinizmust, magának, Sztálinnak a személyét. Ez ügyben Ivanov a nagy októberi forradalom 70. évfordulóján elhangzott Gorbacsov-beszéd egy kiragadott részletének idézésével érvelt. (A főszerkesztő interjújában kétszer is idézte érvként a legfőbb szovjet vezető szavait.) Ivanov úgy vélekedett, hogy lapja a felnövekvő nemzedékek számára objektív képet ad arról az emberről, aki három évtizeden át állt a szovjet párt élén. A tömeges megtorlás ideológusai között említette Trockij, Buharin, Zinovjev, Kamenyev, valamint Kaganovics, Berija, Jezsov, Jagoda nevét, semmilyen különbséget sem téve közöttük. Tagadta, hogy lapja a nemzeti történelem, kultúra értékeinek védelme során nacionalizmusba, sovinizmusba hajlana. Az antiszemitizmussal való vádaskodást a cionizmus jól bevált fegyverének minősítette. Visszatérve a történelem témájához, Korotics szerint ma már az emberek nincsenek annyira kiéhezve történelmi tényekre, így az Ogonyok a jövőben egyre inkább a népellenes diktatúra működési mechanizmusának megismerésére és bemutatására törekszik. Törekvésük a közgazdasági szakmai viták vállalása is, bár nem kívánják szerepüket összetéveszteni a kormányéval. Olyan olvasmányos lapot akarnak, amelyre az olvasók rubeljeikkel és szabadidejükkel szavaznak. A lap pluralizmusának egyoldalúságát firtató kérdésre elmondta, hogy szívesen látnának olyan - gyakran a pánorosz nacionalizmus híveiként emlegetett - írókat, mint Raszputyin, Belov, Asztafjev, Bondarev. Korotics hozzáfűzte, hogy a fent említett írók, akiket sokan hiányolnak a lapból, nem akarnak az Ogonyokban publ ikálni. Ivanov kérdésére - amelyet a Pravda munkatársa továbbított - Korotics megerősítette: szerinte a szovjet társadalomnak igenis a végső esélye az átalakítás. Ivanov Korotics ugyancsak közvetett úton feltett kérdése kapcsán kifejtette: a szocializmus drámája - nem tragédiája -, hogy a társadalom még nem tudta megvalósítani a szocializmus magasabb minőségét. Nem a kapitalizmus, a határokon túli szovjetológusok előtt kell bocsánatot kérni - mondta Ivanov -, hanem saját népünk bölcsességére, munkájára, erkölcsi értékeire kell építeni. +++
1989. szeptember 3., vasárnap 15:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Szerettem volna beszélni Szép úrral, már többszörösen, és nem tudtam vele beszélni. Szeretném, ha a délutáni órákban, ha lehetséges, öt óra után a 07151-83-61-5 számot felhívná, volna egy-két javaslatom a műsorával kapcsolatban. Ennyit szerettem volna mondani, és nagyon szeretném, hogyha sikerülne, vagy én megpróbálom továbbra is. üdvözlöm önöket, minden jót!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|