Rendszerváltás és az MTI

	Bécsi csomagbontás 2. rész
A ,,csomagbontást,, azonban siettette, hogy Nyugat-Európa fellázadt: követelte, hogy Washington ne csupán az interkontinentális rakétákról, hanem a rájuk irányuló SS-20-asok eltávolításáról is tárgyaljon Moszkvával - avagy ő is telepítsen hasonlókat a nyugat-európai oldalon. Az e szellemben fogant híres NATO kettős határozat kezelésére az akkori szovjet diplomácia nem bizonyult alkalmasnak. Az amerikai rakéták telepítése valóban megkezdődött; új, veszélyes fegyvertípusok tűntek fel; a "katasztrófa-küszöb" (csapásmérési idő) pár percre csökkent, s végül: 1983-ban Reagan bejelentette űrfegyverekezési programját. A csomag így hamarosan sokkal összetettebb lett, és végkép egyértelművé vált, hogy az egyes elemek szorosan összekapcsolódnak. Amikor például Gorbacsov 1986-ban meghirdette nevezetes programját az atomfegyverek 2000-ig történő teljes felszámolásáról, rögtön egy sor "árukapcsolásra" is fény derült. Így az első nyugati reagálások azonnal figyelmeztettek, hogy hiába szerelik le az "eurorakétákat", ha megmaradnak a "rövidebbek", a nyugati városokat szintén elérő 500-1000 kilométer hatótávolságúak. De még ha az utóbbiak el is tűnnének, akkor is elengedhetetlen a "nagyrakéták" atomernyőjének, valamint az egészen "kicsik" taktikai szerepének a megőrzése, hiszen a VSZ a hagyományos haderők terén, helyezténél fogva, fölényben van. Azóta az "eurorakétáktól" (meg a "rövidebbektől"...) - hála elsősorban a gorbacsovi "új gondolkodásnak" - időközben mégis sikerült megszabadulni. A csomag ettől kisebb lett - de alig egyszerűbb. Továbbra is meghatározó körülmény maradt, hogy egyik kérdésben sem lehetséges megállapodás, amíg nincs kilátás a többi eszköz korlátozására is. Ebben a mind összetettebb képletben erősödött meg újra egy amúgy régi elem szerepe: a hagyományos haderők kérdése. Az évtizedek alatt kiépített, szintén felettébb pusztító fegyveres erők nyugati vélemények szerint "éles" helyzetben - végsősoron - csakis nukleáris eszközökkel ellensúlyozható; emiatt a Nyugat elzárkózik Európa teljes atommentesítésétől. Szakértők szerint a a hagyományos haderő válik a tárgyalási láncolat egyik legfontosabb - kiinduló - szemévé. Mind inkább erre teszik a hangsúlyt Brüsszelben és Washingtonban, ahogy sejthetően Gorbacsov sem kizárólag a belső források - amúgy sürgető - tehermentesítése miatt jelentett be tavaly egyoldalúan félmilliós csapatcsökkentést. A szeptember 7-ikén folytatódó bécsi tárgyalás a csomag nagyonis fontos rekeszét veszi ismét szemügyre - azt, amely az egész csomag apránkénti szétbontásához meghatározó elemnek bizonyulhat. +++ Fóris György (MTI-Panoráma) 1989. szeptember 3., vasárnap 12:20
Vissza » Folytatásokkal »