 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF miskolci szervezetének közleménye
"Pécs után Miskolcon is
megnyitotta területi irodáját az MDF 1989. szeptember 1-én. Az iroda
öt megye - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár,
Hajdú-Bihar - MDF szervezeteinek munkáját segíti."
BBC, Panoráma:
Viták az MSZMP refórmer vezetői között
"Csak lassanként derül ki, hogy mi is történt a KB-ülésen - annyi
azonban világos, hogy ezúttal Pozsgaynak nem sikerült győztesen
kikerülnie. A Központi Bizottság legtöbb tagja szerint túlzásba
viszi a reformokat.
Nyers Rezső, az MSZMP elnöke ugyancsak felszólalt a mai
nyilvános gyűlésen, rámutatván: a reformerek a párton belül még
mindíg kisebbségben vannak -, viszont a szélesebb néprétegek
támogatását élvezik."
|
|
|
|
|
|
 |
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (1. rész)
|
1989. szeptember 3., vasárnap - Jogfolytonos, de radikálisan megújult, a konzervatív elemektől megtisztított és platform-szövetség alapján működő pártra van szükség. Másfél napos vita után így foglaltak állást az MSZMP-reformkörök és reformalapszervezetek II. országos tanácskozásának küldöttei vasárnap.
Az MSZMP Budapesti Bizottsága politikai, propaganda és
művelődési központjában megrendezett tanácskozás feladata az volt,
hogy a párt közelgő kongresszusára készülve platformot alkossanak a
résztvevők. A pártprogramnak is megfelelő dokumentum azonban idő
hiányában csak vitaanyagként készülhetett el. Ezt egészítik ki a
szombati szekcióülések munkájának összegzései, valamint több
nyilatkozat és állásfoglalás.
Ezeket az anyagokat a tanácskozás résztvevői megvitatásra
ajánlják a párttagságnak és eljuttatják az MSZMP KB Pozsgay Imre
vezette bizottságához is.
A tanácskozás résztvevői levelet intéztek a párttagsághoz és a
kongresszusi küldöttekhez. Ebben arra hívják fel a címzetteket, hogy
teremtsenek közösen olyan szocialista pártot, amelynek gazdája a
tagság. Ennek a pártnak szakítania kell a bürokratikus
központosítással. A levélben kitörésre buzdítanak az
államszocializmus, az állampárt teremtette válságból, és a kudarcra
kárhoztató sztálini modellel való szakításra szólítanak fel.
Ahogyan a levélben is szerepel, a tanácskozáson megválasztották
a reformkörök önálló küldöttcsoportját.
A munkásőrség szervezetét fel kell számolni, teljesítette
történelmi küldetését - szögezte le az a nyilatkozat, amelyet a
tanácskozáson résztvevő munkásőrök fogalmaztak meg, s hoztak
nyilvánosságra. Véleményük szerint önkéntes testület létrehozására
csak a pártközi megállapodások után, parlamenti törvényhozással
kerülhet sor, s a társadalom új fegyeres testületét csak a parlament
vagy a köztársasági elnök irányíthatja. Mentesíteni kell a
testületet a politikai pártok harcától, s a felvétel sem történhet a
párttagságtól függően. Az új testületnek javasolták a nemzeti gárda
elnevezést. Tennivalóit elsődlegesen az elemi csapások
felszámolásában, az élet és az anyagi javak mentésében, a
közbiztonság és a közrend fenntartásában, határőrizeti és karhatalmi
feladatok ellátásában jelölték meg. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (2. rész)
|
Kinyilvánították: fegyvereikről le kívánnak mondani, amíg az új,
általuk kezdeményezett fegyveres testületről törvény nem
rendelkezik.
Kétféle állásfoglalás is született a munkahelyi
pártszerveződésekkel kapcsolatban, ám a döntő többség támogatását
egyik sem tudta elnyerni. Az egyik szerint nem tartják
elfogadhatónak a politikai pártok, szerveződések munkahelyi
működését. A párt érdekeivel is ellentétesnek és szűk látókörűnek
minősítették a KB ezzel kapcsolatos döntését és annak
felülvizsgálatát javasolták a kongresszusnak. A másik álláspont
csupán a politikai pártok munkahelyi működését támogató nézetekkel
nem értett egyet, mert a képviseletei demokrácia elvei alapján az
állampolgári politikai akarat érvényesülésének elsődleges tere a
lakóterületi pártszerveződés. A kollektívák természetesen
rendelkezzenek a politikai szerveződés szabadságával, de nem
vehetnek részt a gazdasági, intézményi döntéshozatalban. Nem
működhetnek pártszervezetek az államigazgatásban, a
jogszolgáltatásban és a fegyveres testületek szolgálati helyein, a
meglévő szervezeteket a legközelebbi választásokig fel kell számolni
- fogalmazódott meg a másik variációban.
A tanácskozás indulatoktól sem mentes vita után támogatta a
kecskeméti reformkör korábbi és nyilvánosságra is hozott felhívását.
A tanácskozás legfontosabb döntéseiből és állásfoglalásaiból is
kitűnt: a reformkörök és -alapszervezetek képviselőinek többsége az
új típusú párt meghatározására, a modellváltás-rendszerváltás
vitájának eldöntésére, a kongresszuson követendő stratégia és
taktika kialakítására, továbbá a munkahelyi politizálással
kapcsolatos álláspontjuk egyeztetésére fordították energiáikat.
Az új típusú párt meghatározásában nehezítette a konszenzus
kialakulását, hogy néhányan nem pontosan fogalmazták meg
javaslatukat. Végül is két ellenpólus alakult ki: az egyik szerint
már most vagy a kongresszuson új baloldali szocialista pártot kell
szervezni, míg a mások a jelenlegit radikálisan átalakítva kívántak
új pártot építeni. Jónéhányan figyelmeztették a résztvevőket, hogy
ne riogassák már most a kongresszust a pártszakadással, inkább a
reformerők győzelmére kell törekedni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (3. rész)
|
A modellváltás-rendszerváltás kérdésének eldöntéséhez sokan
fontosnak tartották, hogy a reformkörök mondják ki nyíltan: kiktől,
milyen áramlatoktól határolódnak el. Például, ha rendszerváltásról
van szó, akkor élesen el kell határolniuk magukat a Ribánszki-féle
áramlattól. A tanácskozás résztvevői végül is a rendszerváltás
mellett tették le voksukat abban az értelemben: az elmúlt 40 év
során létező rendszer nem tekinthető sem szocialista formációnak,
sem afelé mutató közvetlen átmenetnek.
Ezekről a kérdésekről is szólt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a
tanácskozást záró nagygyűlésen. Elöljáróban megerősítette a
tanácskozás döntését, hogy új szocialista pártra van szükség. Ennek
létrehozásán munkálkodik az MSZMP vezetősége, erről vitatkoznak a
reformkörök és a párt más áramlatai is - a legjobb megoldásokat
keresve - mondotta. A pártelnök véleménye szerint ez a párt örököse
és folytatója a Magyarországon száz éve létező szocialista
mozgalomnak. Örököse kell, hogy legyen - és minden bizonnyal az
lesz, tette hozzá - az MSZMP haladó törekvéseinek, alapvető
kérdésekben megreformálója, újralakítója lesz a politikának.
Utalva arra a tanácskozáson is lezajlott vitára, hogy gyökeresen
új vagy megreformált pártra van-e szükség, ismételten kijelentette:
az MSZMP-ből kell reformpártot kialakítani. Ugyancsak a reformkörök
vitáját felidézve leszögezte: a párt egészéhez képest nincsenek
többségben azok, akik a reformok tudatos vallói, vállalói és
harcosai. Ők meghatározó kisebbséget alkotnak, de ez nem jelenti
azt, hogy a többség reformellenes. Az igazi kérdés az, hogy a még
bizonytalan párttagokat sikerül-e a reformerőknek megnyerniük, vagy
a kételkedés és a keserűség keríti hatalmába őket?
Nyers Rezső a párt megújulásához szükséges feltételek közül
elsősorban a vezetéssel foglalkozott. Megítélése szerint nagyon sok
új vezetőre van szükség, s a vezető posztokat elsősorban a
fiataloknak kell elfoglalniuk. Azoknak azonban nem szabad ilyen
funkcióban maradniuk, akik tisztességes emberek, de a vezetésben
csak szürkék tudnak lenni, tehetetlenek.
A párt elnöke részletesen szólt az MSZMP törekvéseiről, a
politikai egyeztető tárgyalásokon képviselt magatartásáról. Ezzel
összefüggésben hangsúlyozta: a többpártrendszert elvi alapon kell
elfogadni, mert társadalmi értéket fog hordozni a szocializmus, a
magyar nép számára. De senki ne gondolja azt, hogy a nép érdeke száz
százalékig bármikor azonos a pártok egyeztetett érdekével. A
társadalmi szervezetek és a társadalom önszerveződései teljesíthetik
csak ki a pártok útján szerveződő magyar demokráciát - hangoztatta.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (4. rész)
|
Nyers Rezső foglalkozott a modellváltás-rendszerváltás
dilemmájával is, a modellváltás mellett téve le voksát. Szerinte
modellváltásra van szükség abban az értelemben, hogy ez a politikai
és a gazdasági rendszer megreformálását, megváltoztatását jelenti.
Hozzáfűzte, hogy a kifejezés még így sem pontos, hiszen ami eddig
volt, ami ma van, az formációelméletileg nem nevezhető
szocializmusnak. Ugyanígy az államszocializmus és a demokratikus
szocializmus sem tisztázott fogalom - mondotta.
Végezetül, a párt újjászületésének folyamatáról, s az
újjászületett párt feladatairól elmondottak összegzéseként
rámutatott: amikor az MSZMP megalakult, búcsút mondott a Magyar
Dolgozók Pártja politikájának. Legalább ugyanilyen jelentőségű
változásra van szükség most a pártmozgalomban.
Az MSZMP elnökének szavait követően Győrffy István, a Zala
megyei reformerők országgyűlési képviselőjelöltje mutatkozott be a
tanácskozás résztvevőnek. A Zalai Hírlap főszerkesztő-helyettese
felszólalásában elmondta: a jelölőgyűlésen megjelentek 44,6
százaléka támogatta az időközi választáson való indulsát. Az
ellenzék közös jelöltje 46,6, az MSZDP jelöltje pedig 35 százalékot
kapott.
Az MSZMP képviselőjelöltjét Pozsgay Imre, a párt elnökségének
tagja követte a szónoki emelvényen. Bevezetőjében hangoztatta, hogy
közeledve a kongresszushoz, küzdvén egy jó kiegyezésért a nép javára
a színvallások ideje is eljött. Megítéltetését elsősorban e körre
bízza, mert kezdettől fogva részt vett a reform-mozgalomban.
Rámutatott arra, hogy a párt iránti bizalomhiány a válság logikus
következménye és terméke. Ha ez nem így vetődik fel a kongresszuson,
akkor a párt hiába küzd ilyen-olyan platformok alapján, a nép
bizalmát nem tudja meg- vagy visszaszerezni. Szerinte a párt sem a
politikai egyeztető tárgyalásokon, sem a nép szemében nem erőtlen,
mert bár veszteségei hitelben és tekintélyben is óriásiak, most nem
hatalmi tényezőként, hanem politikai küzdőfélként kíván részt venni
a tárgyalásokon.
Pozsgay Imre fontosnak tartotta tisztázni, hol húzódik a párton
belüli erők kompromisszum-készségének határa. Ez nem jelent
ítélkezési jogot, de megbékélésre sem ad lehetőséget a
reformerőkétől merőben eltérő koncepcióktól. Egy ilyesfajta
magatartás a nemzet félrevezetését jelentené, a reformerők saját
vereségüket készíttenék elő. Ezzel összefüggésben hangoztatta:
kiegyezésre, egyezkedésre a homlokegyenest más nézetet vallók között
nincs lehetőség. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (5. rész)
|
A nyílt elhatárolódással szerinte a párt reformerői tiszteletet,
becsületet vívhatnak ki a még ingadozó párttagság körében, s e
lépéssel tárgyalási alapot is teremthetnek a nemzet számára.
Ugyanakkor figyelmeztetett az eltérő nézetek tiszteletben tartására,
hiszen a politikai pluralizmus elvi vállalása ebben az irányban is
szabadságot teremt. Az viszont megengedhetetlen, hogy a túlhaladott
álláspontot e nemzet történelmében a jövőben bármikor
,,inkvizícióval,, lehessen védeni.
A kisebbség védelmében szólt arról, hogy minden fontos,
kezdeményező gondolat e körből származik, ezért a párton belüli
demokráciában épp úgy, mint a társadalomban, a legszigorúbb
garanciákat kell megteremteni a kisebbség védelmére.
Véleménye szerint a megújuló magyar szocialista párt nem
számíthat tévedhetetlen, kizárólag tiszta lappal induló emberekre.
Akiket viszont valóban súlyos felelősség terhel az elmúlt évtizedek
hibás döntéseiért - s bennük nincs kellő önmérséklet, önismeret -, a
párt kérje őket arra, hogy ne vállaljanak tisztséget, illetve tegyen
róla, hogy ne vállalhassanak funkciót.
Pozsgay Imre kifejezte meggyőződését, hogy a kongresszus
vereségeken és sikereken edzett, tiszta gondolkodású vezetőket fog
választani, ha a reformkörök és a reformmozgalom szándéka
érvényesül. Ily módon nem egy ,,átmentési művelet,, megy végbe, mint
azt némelyek képzelik, s mint ahogy ezt a politikai ellenfelek
feltételezik. A párt bizonyítani kívánja: nem egyszerűen
elitváltásban, hanem rendszerváltásban gondolkodik, a modellváltás
azon értelmében, ahogy azt a reformkörök megfogalmazták.
x x x
- A pártból havonta több mint tízezren lépnek ki, többségük
munkás. Indítékaik különbözőek, az okok között minden bizonnyal a
névváltoztatási szándék is szerepet játszik - közölte az MTI
munkatársának kérdésére válaszolva Pozsgay Imre. Szerinte a
kilépések alapvető oka, hogy az új társadalmi helyzetben a
konglomerátum-szerű politikai párt választási párttá alakul át, s a
jövőben nem állam-pártként, hanem csupán a politikai küzdőtér egyik
tényezőjeként vesz részt a politikai csatározásokban. A változásnak
szükségképpen be kell következnie, mert az új szerepvállalás nem
illik össze a párt megszokott képével. Ami a munkás jelző
elmaradását illeti, a reformerők valóban új szocialista pártot
szeretntének látni a kongresszus után. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 19:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (6. rész)
|
Jogállami, demokratikus alapokon, a demokratikus szocializmus
értékeit vállalva, s egyáltalán nem a munkásoktól megszabadulva.
Ellenkezőleg. Egyébként is a munkás jelző nem az MSZMP-re nézve,
hanem a munkások szempontjából volt kínos akkor, amikor rájuk
hivatkoztak olyan döntések meghozatalakor is, amelyek a mai
helyzetbe vezették az országot. Pozsgay Imre nem a kilépésben, hanem
az új párttal való azonulásban látta a követendő magatartást.
Szerinte a párttagok többsége ezt az utat választja a kongresszus
után.
(MTI - Csákvári János - Csoknyay Edit)
1989. szeptember 3., vasárnap 19:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Szerettem volna beszélni Szép úrral, már többszörösen, és nem tudtam vele beszélni. Szeretném, ha a délutáni órákban, ha lehetséges, öt óra után a 07151-83-61-5 számot felhívná, volna egy-két javaslatom a műsorával kapcsolatban. Ennyit szerettem volna mondani, és nagyon szeretném, hogyha sikerülne, vagy én megpróbálom továbbra is. üdvözlöm önöket, minden jót!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|