Rendszerváltás és az MTI

	Belgrádi csúcstalálkozó a megújulás jegyében (1. rész)
Belgrád, 1989. szeptember 3. vasárnap (MTI-tud) - Hétfőn, 28 évvel az alakuló csúcsértekezlet után ismét Belgrádban ül össze az el nem kötelezett országok csúcskonferenciája, hogy megpróbáljon választ találni a fejlődő, s jórészt végzetesen eladósodott országok gondjaira. Az 1961. szeptemberében megtartott első belgrádi csúcskonferencia óta nagyra nőttek az akkor elültetett emlékfák, s terebélyesedett maga a mozgalom is: 28 évvel ezelőtt még csak 25 küldöttség képviseltette magát a tanácskozáson, most 172 delegáció igazolta vissza részvételét. Merőben más, jóval kedvezőbb világpolitikai helyzetben tanácskozhatnak a tömbön kívüli országok, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy a regionális problémákat megoldottnak tekinthetnék. Irak és Irán képviselője például jelen lesz a tanácskozáson, de egyelőre nem sok remény van arra, hogy közvetlen találkozót tartanának. A dél-afrikai helyzet javult ugyan, de Pretoria rendezési igéreteit joggal vonják kétségbe a fekete-afrikai országok. A latin-amerikai országokat a kábítószerháború köti le, a ciprusi rendezés pedig csupán vágyálom még. Afganisztánban változatlanul heves harcok dúlnak, Bejrútot pedig teljesen szétlőtték már a szemben álló fegyveresek. Az el nem kötelezettek mindazonáltal nagy sikerként könyvelhetik el, hogy 28 évvel ezelőtt megfogalmazott tíz alapelvük mára a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott alapelvévé vált. Az 1986-os hararei csúcstalálkozó óta nagymértékben enyhült a két nagyhatalom viszonya, ami lehetővé tette számos regionális válsággóc felszámolását: létrejött a tűzszünet Irak és Irán között, a szovjet csapatok kivonultak Afganisztánból, s megállapodást kötöttek a namibiai rendezésről. A terjedelmes elvi nyilatkozattervezetben tehát - mint az előkészítő munka során kitűnt - most inkább a korunk mindennapos problémáira, a környezetszennyezésre, terrorizmusra összepontosítanak majd, s nem a hangzatos elvi és politikai nyilatkozatokra. ,,Gazdasági témák, a fejlődő országok 1,3 trillió dolláros adóssághalmaza lesz a csúcsértekezlet vezető témája,, - mondotta Budimir Loncsar jugoszláv külügyminiszter az előkészítő munkával kapcsolatban. Először lesz napirenden a környezetvédelem kérdése: lesz olyan javaslat is, amely összekapcsolja ezt a problémát az adósságválsággal. Eszerint a fejlődő országok lehetőséget kapnának arra, hogy adósságaik egy részét leírják, ha az összeget környezetvédelemre fordítják. (folyt) 1989. szeptember 3., vasárnap 10:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Belgrádi csúcstalálkozó (2. rész)
A nyilatkozattervezettel kapcsolatban a belgrádi előkészítő találkozón számos változtatást javasoltak, de egyetértés van a lényeges pontokat illetően. A mozgalom korszerűsítését általános megitélés szerint az teszi szükségessé , hogy a nyolcvanas évek végén jórészt túljutottak az eredeti célokon: a tömbellenes politikán és a gyarmattartók elleni felszabadító harcon. Tudatában vannak tehát a nemzetközi változások mélységének és jelentőségének, s ezt úgy értékelik, hogy a nagyhatalmak elismerték a mozgalom egyik alapgondolatát, a tárgyalásos rendezés elvét a szembenállás koncepciója helyett. A korszerűsítés részleteit illetően természetesen sok elképzelés létezik: van olyan elgondolás, hogy a mozgalom akkor lesz hatékonyabb, ha több új állandó intézményt hoznak létre. Ezt számosan ellenzik, főként a vendéglátó jugoszlávok, s arra hivatkoznak, hogy az el nem kötelezettek sosem bürokratikus irodák révén vívtak ki maguk számra tekintélyes helyet a világpolitikában. Maga a mozgalom egyébként rendkívül színes: léteznek kontinens méretű országok, mint India, teljesen kiszolgáltatott miniállamok, gazdagabb olajországok, teljesen elnyomorodott afrikai államok, kábítószerláncolatba keveredett országok, népi kapitalista rendszerek, s olyan ortodox államok, mint a KNDK. Még az alapító Jugoszláviában sem egységes a mozgalom megitélése: Szlovéniában és Horvátországban úgy vélik, hogy inkább Európára kellene figyelni, s nem a harmadik világra. A tömbszemlélet háttérbe szorulását mutatja egyébként az is, hogy számos olyan állam, amely katonai szerződéshez tartozik, vendégként most első ízben részt vehet a csúcstalálkozón. Köztük van hazánk, de Kanada, Norvégia, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária és az NDK szintén most először lesz jelent a konferencián. A vendégstátusz egyébként megkülönböztetendő a megfigyelői minőségtől: ez utóbbiak, például Brazilia, teljes jogú tagok is lehetnének, ha erre igényt tartanának. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ebben az ellentmondásos és cseppfolyós helyzetben miért kereste a kapcsolatot az el nem kötelezettekkel Magyarország, s a többi vendégstátuszt élvező állam. Ezzel kapcsolatban Fodor Erika, a Külügyminisztérium osztályvezető-helyettese leszögezte: ,,Közvetlen gazdasági előnyünk nem származik a vendégstátuszból. Kezdeményezésünk az új magyar külpolitikai gondolkodásmódot tükrözi. A mozgalom elvei, célkitűzései az új helyzetben azért találkoznak a nemzetközi közvélemény fokozódó érdeklődésével, mert túlmutatnak a blokkpolitikán, s ami még érdekesebb, tagadják Európa kettéosztottságát.,,+++ B. 1989. szeptember 3., vasárnap 10:38
Vissza »