 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF miskolci szervezetének közleménye
"Pécs után Miskolcon is
megnyitotta területi irodáját az MDF 1989. szeptember 1-én. Az iroda
öt megye - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár,
Hajdú-Bihar - MDF szervezeteinek munkáját segíti."
BBC, Panoráma:
Viták az MSZMP refórmer vezetői között
"Csak lassanként derül ki, hogy mi is történt a KB-ülésen - annyi
azonban világos, hogy ezúttal Pozsgaynak nem sikerült győztesen
kikerülnie. A Központi Bizottság legtöbb tagja szerint túlzásba
viszi a reformokat.
Nyers Rezső, az MSZMP elnöke ugyancsak felszólalt a mai
nyilvános gyűlésen, rámutatván: a reformerek a párton belül még
mindíg kisebbségben vannak -, viszont a szélesebb néprétegek
támogatását élvezik."
|
|
|
|
|
|
 |
Bányász demonstráció Pécsett (1. rész)
|
1989. augusztus 30., szerda - A jövőjüket féltő, létbizonytalanságban élő mecseki uránbányászok tömegdemonstrációt - felvonulást és nagygyűlést - tartottak szerdán Pécsett. Még a nyár derekán üzemi röpgyűléseken határozták el a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói, hogy együttes, békés megmozdulással hívják fel a közvélemény figyelmét helyzetük tarthatatlan voltára. Kinyilvánították azt az álláspontjukat, hogy akciójuk nem a szükségszerü, indokolt gazdasági döntések (bányabezárások) ellen irányul, hanem biztosítékot kérnek arra vonatkozóan, hogy a jövőben is tisztességes munkával gondoskodhatnak önmaguk és családjuk megélhetéséről. A tüntetést azért időzítették a bányásznapot megelőző hétre, hogy hangsúlyozzák: nemcsak az uránbányászokat fenyegeti a munkanélküliség réme, hanem sok ezer társukat is a szénbányáknál és más bányászati ágazatokban.
Nemcsak az ország bányászközössége, hanem más iparágak, valamint
a közlekedés, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szellemi élet
képviselői is támogatásukról biztosították a pécsi demonstráció
résztvevőit. Sokan közülük személyesen is megjelentek a tüntetésen.
Több pécsi-baranyai üzem dolgozói kedden és szerdán munkahelyi
röpgyűléseken fejezték ki szolidaritásukat a bányászok iránt. A
Mecseki Ércbányászati Vállalat szakszervezeti bizottságához mintegy
száz támogató levél és távirat érkezett az ország egész területéről.
Szolidaritását nyilvánitotta ki a magyar bányászok iránt hatmilliós
tagsága nevében a Nemzetközi Bányász Szervezet is. (folyt.köv.)
1989. augusztus 30., szerda 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bányász demonstráció Pécsett (2. rész)
|
A mecseki ércbányászati vállalat központjánál családtagjaikkal
együtt gyűltek össze az aktív és nyugdíjas uránbányászok, valamint a
velük szolidaritást vállaló mecseki szénbányák és más iparágak
dolgozói. A mintegy tízezres tömeg csendben, méltóságteljesen vonult
végig uránváros fő útvonalain, csupán a magasra tartott táblák
jelszavai fejezték ki elégedetlenségüket. ,,Munkát, kenyeret
,,
,,Munkahely kell, nem segély
,, ,,Nem kell szén, nem kell urán?
Mivel fűtünk holnapután?,, ,,Bezárt bányák, tönkrement tsz-ek,
virágzó bankok?,, ilyen és hasonló jelmondatokat lehetett olvasni a
transzparenseken. Ekkora méretű bányászmegmozdulás utoljára a két
világháború között zajlott le Pécsett, s fájdalmas összehasonlitás:
annakidején is a munkahelyük féltése vitte ki az utcára a tárnák
dolgozóit, csak akkor az úri világ önkénye ellen tiltakoztak.
Alapvető különbség azonban, hogy akkoriban fegyveres erőszak vetett
véget a megmozdulásnak. Most a bányavállalat és a rendőrség előzetes
megállapodása szerint kétszáz urán- és szénbányász tartotta fenn a
rendet, őrizte a nyugalmat. Csupán a közlekedési rendőrök voltak a
helyszínen, akik a felvonulók biztonságát óvták a járműforgalomtól,
ám ők is kizárólag derékszíjjal, fegyver nélkül.
A másfél kilométeres út megtétele után a tömeg lassan
megtöltötte a városi sportcsarnokot, ahol bányász-nagygyűlést
tartottak. A kívülrekedtek számára tv-képernyők és hangszórók
közvetítették az eseményt. A Magyar Televízió pécsi studiója
egyébként rendkívüli élő adásban mutatta be a bányászdemonstrációt a
mecseki adótorony vételi körzetében. A gyűlésen több országos és
helyi vezető mellett jelen voltak a Magyarországon működő összes
bányavállalat képviselői, számos gyár és üzem küldöttei, valamennyi
szakma szakszervezeti főtitkárai, a különböző politikai pártok és
mozgalmak képviselői. Az MSZMP pécsi bizottsága e napon tartotta
rendes ülését, s befejezése után testületileg csatlakozott a
bányászdemonstrációhoz.
Bevezetőül József Attila ,,A tömeg,, című költeménye hangzott
el, benne a szállóigévé vált szavak: munkát, kenyeret
(folyt.köv.)
1989. augusztus 30., szerda 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bányász demonstráció Pécsett (3. rész)
|
Az elsőként felszólaló Gyulai Sándor, a MÉV szakszervezeti
bizottságának titkára emlékeztetett arra, hogy a gazdasági szerkezet
átalakításával összhangban felvetődött a mecseki uránbányászat
megszüntetésének terve is. A kormány ugyan még nem döntött a
bányavállalat sorsáról, de a különböző nyilatkozatok, hírek és
rémhírek érthető nyugtalanságot, elkeseredettséget keltettek az
uránbányászok körében. Ezért is került sor a mostani tömeges
megmozdulásra. Az akció azonban nemcsak egy vállalat élet-halál
harcának kifejezője, hanem Pécs város, Baranya megye és a
dél-dunántuli régió jajkiáltása is. Ha felszámolják a vállalatot,
akkor több mint 7000 ember kerülhet az élet perifériájára. Vajon
rendelkezik-e a kormány olyan programmal és a program
megvalósításához szükséges anyagi eszközökkel, amelyek lehetővé
teszik a feleslegessé vált munkaerő elhelyezkedését? - tette fel a
kérdést a szakszervezeti titkár. Egyenes választ kérnek az
uránbányászok arra, hogy meddig dolgozhatnak még a bányákban, s ha
be kell fejezniük a termelést, mi lesz a további sorsuk. Ezért is
hívták meg a bányászgyűlésre az illetékes állami és szakszervezeti
vezetőket.
Ezután a föld alatti dolgozók nevében Szabó László, a IV-es
bányaüzem csapatvezető vájára beszélt a gondjaikról, aggodalmaikról,
majd Kovács Mózes, a Mecseki Szénbányák vasasi bányaüzemének
szb-titkára tolmácsolta a szénmedence dolgozóinak szolidaritását
uránbányász társaik iránt. A továbbiakban Simon József, a
Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsának titkára és Schalkhammer
Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára szólalt fel.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 30., szerda 18:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bányász-demonstráció Pécsett (4. rész)
|
Schalkhammer Antal ismertette a Bányaipari Dolgozók
Szakszervezetének a kormányhoz intézett felhívását. A petició 11
pontban foglalta össze a bányászok és az iparág egészének
követeléseit, s egyúttal ajánlotta a kormánynak a követelések
megtárgyalását. Amennyiben azonban a november végére összehívott
bányász-kongresszusig nem sikerül előrehaladást elérni a vitatott
kérdésekben, akkor - hangzottak a fenyegető szavak - a kongresszus
magához ragadja a döntés jogát. A nagygyűlés résztvevői egységesen
megszavazták a memorandumot.
Időközben megérkezett a sportcsarnokba a Brit Bányamunkás
Szövetség delegációja, és felállította hatalmas, díszes bányász
zászlaját az emelvény mögött. A küldöttség vezetője elmondta:
kizárólag azért jöttek Magyarországra, hogy részt vegyenek a mecseki
bányászok megmozdulásán, s ezt az alkalmat kívánták felhasználni
arra, hogy köszönetüket fejezzék ki magyar szaktársaiknak az 1984-es
nagy angliai bányászsztrájk idején tanúsított szolidaritásukért. A
közönség percekig tartó tapssal és éljenzésssel üdvözölte a brit
bányászok képviselőit.
Ezután Nagy Sándor, a SZOT főtitkára lépett a mikrofonhoz.
Beszédét gyakran félbeszakították a túlfűtött hangulatú kiáltozások.
A főtitkár visszautasította, hogy egyesek szociális demagógiával
vádolják azokat a dolgozókat, akik a munkahelyüket védik, önmaguk és
családjuk megélhetéséért küzdenek, s a reformellenesség bélyegét
ragasztják rá azokra, akik ésszerű szerkezetátalakítást követelnek.
A szakszervezetek azt akarják: legyen mindenkinek tisztességes
munkája, s azt fizessék meg érdeme szerint, továbbá legyen valódi
szociális biztonság ebben az országban. A SZOT élére akar állni
minden akciónak, amely a dolgozók jogos követeléséért harcol, ezért
támogatja az uránbányászok és általában a bányászok követeléseit is.
A főtitkár meghirdette, hogy szeptember legyen a szakszervezeti
szolidarítás hónapja. A következő napokban, hetekben erőteljesen
fogalmazzák meg kívánságaikat a csendes milliók is. Ne fogadják el a
rájuk kényszerített rossz megoldásokat, mert nem lehet a gazdasági
szerkezetváltást úgy végrehajtani, hogy éppen a legérdekeltebbek,
akikért történik, a dolgozók legyenek a kárvallottjai. (folyt.köv.)
1989. augusztus 30., szerda 20:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bányász-demonstráció Pécsett (5. rész)
|
Utolsónak Horváth Ferenc ipari miniszter kért szót. Már az
emelvényre lépésekor hangorkán fogadta. Közölte, hogy nem az előre
megírt beszédét mondja el, hanem a nagygyűlés résztvevőit
foglalkoztató gondokra kíván felelni. A kormány érti és megérti a
bányászok követeléseit, valamint a szakszervezetek érveit. Ám olyan
energiapolitikát kénytelen folytatni, amelyik figyelembe veszi a
hazai és a külföldi realitásokat. A Mecseki Ércbányászati Vállalat
termelése kétségkívül hosszú ideig nem volt veszteséges, az utóbbi
években azonban mind a geológiai viszonyok, mind a piaci körülmények
kedvezőtlenre fordultak. Már tavaly is 3 milliárd forint támogatást
kellett nyújtani a bányavállalat működéséhez. Ha folytatják a
termelést - figyelembe véve a geológiai viszonyok további romlását
és az uránérc világpiaci árának alacsony szintjét - 1994-ben és
1995-ben már 5 milliárd forintra emelkedik a támogatás éves összege.
Nincs más alternatíva: a kilencvenes évek elején meg kell kezdeni a
bányák bezárását. A döntés a kormány szeptemberi ülésén születik
meg.
Ekkor hangzavar alakult ki a sportcsarnokban. Hiába kísérelte
meg a vállalati szb-titkár lecsendesíteni a tömeget, megszakítás
nélkül folytatódott a kiáltozás, pfújolás, fütyülés, kitapsolás.
Horváth Ferenc még megkísérelte kifejteni, hogy a kormány milyen
eszsközökkel szándékozik segíteni az uránbányászok foglalkoztatási
gondjainak megoldását, de a tömeg belefojtotta a szót. Mást nem
tehetett a miniszter, abbahagyta beszédét, és elhagyta az emelvényt.
A demonstráció a bányász-himnusz hangjaival ért véget. (MTI)
1989. augusztus 30., szerda 20:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Szerettem volna beszélni Szép úrral, már többszörösen, és nem tudtam vele beszélni. Szeretném, ha a délutáni órákban, ha lehetséges, öt óra után a 07151-83-61-5 számot felhívná, volna egy-két javaslatom a műsorával kapcsolatban. Ennyit szerettem volna mondani, és nagyon szeretném, hogyha sikerülne, vagy én megpróbálom továbbra is. üdvözlöm önöket, minden jót!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|