 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
 |
Az EKA a választások nyilvánosságáról (1. rész)
|
1989. szeptember 10., vasárnap - A háromoldalú politikai tárgyalásokon szerdán középszinten konszenzus született a választójogi törvényről, azzal a fenntartással, hogy néhány nyitva maradt kérdésről - köztük a választás nyilvánosságáról és a kampányról - szakbizottságok tárgyalnak tovább. A választások nyilvánosságáról folyó tárgyalásokról, s az ezzel kapcsolatos EKA-elképzelésekről Haraszti Miklós tájékoztatta az MTI munkatársát.
A kampányidőszak alatti médiaügyeket a nyilvánosság általános
kérdéseivel foglalkozó (I/5-ös) bizottságból a választási témákat
áttekintő (I/3-as) munkabizottsághoz utalták át. A felek
megállapodtak abban, hogy a kampányidőszak tág értelemben 90 napos,
tehát a jelöltállítási időt is magában foglalja. A szabályozás erre
a szakaszra is érvényes lesz, igaz másképpen mint az utolsó harminc
napra.
A szakbizottságban az MSZMP delegációja előterjesztett egy
tervezetet, amely kizárólag a sugárzó médiákra (rádió, televízió)
vonatkozott. Az MSZMP eredeti elképzelése ugyanis az volt, hogy más
jellegű tömegkommunikációs eszközöknél nem szükséges a szabályozás.
Az ellenzék tárgyalási alapnak elfogadta az MSZMP indítványát, ám
jelezte, hogy az írott sajtót is be kell vonni ebbe a szabályozásba,
különös figyelmet fordítva az MTI-re. Egyelőre a sugárzó médiákkal
kapcsolatos indítványt tárgyalják. Megállapodás született azonban
abban, hogy a rádióra és a televízióra vonatkozó megegyezés csak
akkor válik véglegessé, ha a kidolgozott elveket az írott sajtóra is
érvényesítik - mondta az EKA képviselője.
- A munkába véleményezési joggal bevontuk a három nemzeti
intézmény: a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az MTI vezetőit,
valamint a MUOSZ-t, a Nyilvánosság Klubot, a BM választási irodáját
és az Országgyűlés vezetésének képviselőjét - tette hozzá Haraszti
Miklós. - Nekik a napokban kell véleményt nyilvánítaniuk a
tervezetről az I/3-as és az I/5-ös bizottság együttes ülésén.
A bizottságban egyelőre vita folyik a választási hirdetések
kérdésében. Az Ellenzéki Kerekasztal a teljes hirdetési szabadság,
sőt kötelezettség mellett foglal állást. Ez választási hirdetések
esetében azt jelentené, hogy ha az adott szervezet az egyébként
szokásos hirdetési tarifát megfizeti és az etikai szabályoknak
megfelelő szöveget kíván közzétenni, akkor azt köteles megjelentetni
minden olyan orgánum, amely egyébként is közöl hirdetéseket (folyt.
köv.)
1989. szeptember 9., szombat 13:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|