 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
 |
- A hallgatók fóruma - 4. folyt.
|
Már kialakult az úgynevezett dipoláris világrendszer, egyik
sarkán Amerikával, másikon a Szovjetunióval. Elsősorban ők döntöttek
Európa, így Kelet-Európa sorsáról. Az igazság az, hogy Roosewelt
elnököt nem foglalkoztatta különösebben Kelet-Európa, és úgy
gondolta, hogy az ottani országokban megengedhető bizonyos szovjet
befolyás, elvégre a Szovjetunió sok áldozatot hozott e háborúban, és
megilleti az, hogy nyugati határain baráti államok legyenek.
Roosewelt nem gondolt arra, hogy ezekből az országokból szovjet
csatlósállamokat csináljon Sztálin. Roosewelt remélte, hogy a
Szovjetuniót is bele lehet illeszteni az új, ENSZ által fémjelzett
világrendbe. A Jaltai Egyezményben egyébként elsősorban
Lengyelországról van szó, a többi kelet-európai államra történő
utalás pozitív. A dokumentum előírja, hogy ezekben az országokban
szabad választásokat kell rendezni, és a népek akaratát tiszteletben
kell tartani.
Jaltával kapcsolatban a baj elsősorban nem az, hogy Roosewelt
idióta volt, ahogy a hallgató mondja, bár kétségtelen, hogy nemigen
ismerte Kelet-Európa fontosságát. Jaltával kapcsolatban a fő baj az
volt, hogy Amerika nem tudta és nem is nagyon akarta erővel
érvényesíteni az egyezményben rögzítetteket. Az amerikaiak örültek,
hogy hamarosan vége lesz az európai háborúnak - egy gonddal
kevesebb. Arról természetesen szó sem lehetett, hogy az Egyesült
Államok erővel lép fel 1945-ben vagy később a Szovjetunió ellen,
hogy Kelet-Európát kiürítse.
Amikor a Jaltai Egyezményt tárgyalták 1945 februárjában,
Kelet-Európa nagy része már szovjet katonai megszállás alatt volt.
Éppen akkoriban foglalták el Budapestet, a Balkán nagy része,
csaknem egész Lengyelország, Szlovákia fele már szovjet kézben volt.
(folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|