Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 02.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az FSZDL tiltakozása

"A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:

Egy lelkész a menekültkérdésről

"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható. Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."

Egy lelkész a menekültkérdésről

-------------------------------



London, 1989. szeptember 2. (BBC, A világ minden tájáról) - Itt
London. Folytatjuk az angol rádió késő esti magyar adását. Jelenleg
főképp a Magyarországon lévő keletnémet menekültekkel foglalkozik a
nemzetközi sajtó, de rengeteg menekült van Romániából is. A kétfajta
menekülttel szembeni eljárás között jelentős eltérés észlelhető. Ez
a véleménye Németh Géza budapesti református lelkésznek, aki a
menedékalapítvány vezetőségi tagjaként már jó ideje foglalkozik a
román menekültek megsegítésével. Munkatársunk, Liptai Sára ezekről a
kérdésekről beszélgetett vele telefonon. Mindenekelőtt azt kérdezte
meg: mennyiben kifogásolható a keletnémet menekültekkel szembeni
hivatalos magyar bánásmód?

    - Én a magam részéről el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.

    Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni.
Terhes anyák alusznak a híd alatt, mert nincs hova menjenek.
Erdélyből jövő betegek mielőtt a kórházba mennek vagy a kórház után
nincs hol megszálljanak. Egyszerűen olyan állapotok vannak, amire
csak azt mondhatom, hogy anarchikusak. (folyt.)


1989. szeptember 2., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Németh Géza interjú - 1. folyt.

Nincs szociális háló. Naponta érkeznek Erdélyből a
családegyesítés keretében gyerekek és asszonyok. Ezeket a családokat
a munkásszállások - ahol férfiak vannak - nem fogadják be. Tehát
nincs hova menjenek. Lenne egy országos menekültszolgálati iroda,
meg van már mindenféle hatóság, de nincs egyetlen hely sem, ahol azt
mondanák az erdélyi családnak, hogy idemenj, ott kapsz lakást és
munkát.

    Mi nem kívánjuk Csillebércet az erdélyieknek, sem valami
exkluzív helyet, adják azt a németeknek. De nem tudom megérteni,
hogy egy ország, amelyik a németek felé ilyen maximális
vendégszeretettel viseltetik, a saját népe iránt miért nem
viseltetik ugyanígy. Arra kell gyanakodjam, hogy itt ebben a nagy
humanitásban azoknak a csengő valutáknak is szerepük van, amit
remélnek, vagy amit meg is kapnak. Egyszerűen elképzelhetetlen
számomra, és botrányos, hogy saját népünkkel szemben ilyen
gondatlanok vagyunk, míg egyebekkel szemben ilyen nagyvonalúak.

    Ezt az eljárást nemcsak a magyar állam szemére vetem, hanem
szívesen hoznám tudtára a nyugatnémet kormányzatnak is. A
nyugatnémet állam igen nagy árat fizet azért, hogy Romániából vagy
az NDK-ból megkapja legális úton a németeket. Magyarország ingyen
szállítja ezrével a menekülteket. Ahogy mondják: már 5-6 ezer felett
van a számuk, de várható a 15 ezer. Tehát nagyon olcsón kapja meg
Németország a németjeit.

    Annyit elvárnék a nyugatnémet kormányzattól, hogy minden
általunk közvetített száz keletnémetért cserébe építsenek fel egy
egyszerű, sima kis lakást egy-egy magyar családnak. Ha ezt a
nyugatnémet kormány respektálná, hogy a mi magyar menekültjeink az
utcán vannak, az övéken pedig segítünk, akkor a nemzetközi
szolidaritásnak az elemi igénye lenne az, hogy a nyugatnémet ne csak
a némettel törődjön, hanem törődjenek a németek a magyarokkal is.
(folyt.)


1989. szeptember 2., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Németh Géza interju - 2. folyt.

Arról nem is beszélve, hogy itt van most már kétezernyi román
menekült, akikkel nem tudunk mit csinálni, mert Magyarországon nem
akarnak maradni, és nincs egyetlen nyugati állam sem, ahova
továbbküldhetnénk őket. Ez is olyan kérdés, ami feszültté teszi ezt
az ügyet, hiszen miért kell Magyarországnak befogadni ezrével idegen
nemzetiségűeket, amikor a világnak, pontosabban Európának egyetlen
demokratikus országa sem akar ebben komolyan segíteni. Román tömegek
gyűlnek itt össze Magyarországon abban a reményben, hogy
továbbmehetnek, de onnan csak szólamokat kapunk, valóságos
segítséget nem. Ez az én problémám, itt érzem az erkölcsi
feszültséget, és itt remélem, hogy ebben a dologban valami változás
lesz.

    - Tiszteletes úr szerint az utca embere hogyan viszonyul a két
különböző helyről érkező menekültek problémájához?

    - A keletnémet problémához sehogyse, mert nem látni őket, el
vannak látva összkomfortos üdülőkben, és maximálisan gondoskodik
róluk a Máltai Lovagrendtől kezdve a katolikus egyházig mindenki.

    A mi saját népünknek a menekültjeivel kapcsolatban kétféle
viszonyulás van, attól függően, hogy milyenek a Romániából jött
menekültek. Ugyanis az ma már közismert, hogy egy részük becsületes
munkás ember, akik beilleszkednének, ha valahol egy kicsi fészket
adnának nekik. Másik részük pedig - sajnos - ebben az ellenőrizetlen
áradatban az úgynevezett lumpen, nem dolgozó kétes egzisztenciához
tartozik. Ezek a viszonylag nagy számban megjelenő kétes
egzisztenciák rontják a becsületes magyarok jó hírét.

    Pillanatnyilag ez is a magyar állami menekültügynek a
tehetetlenségére vall, hogy nem képes kiszűrni a hozzánk érkezők
közül a tényleges politikai vagy egyéb menekültet, s
megkülönböztetni attól, akire ott sincs szükség, se itt, de sehol a
világon, mert nem akar dolgozni, vagy pedig rendetlen életet él.
(folyt.)


1989. szeptember 2., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Németh Géza interju - 3. folyt.

Ezek az igazi problémái most a menekültügynek, és azt tartom
sajnálatosnak, hogy miután ezt már egy esztendeje jeleztem, és
havonta jelzi az egyházi menekültszolgálat az állami
menekülthivatallal, tényleges intézkedés nem történik. Nincs még a
világon egyetlen ország, amelyiknek a határán ki-be csatangolhatna
ellenőrizetlenül mindenféle nép azon a címen, hogy ő menekült. Ezek
az alapvető problémák, amik növelik a szociális feszültségeket.

    - Vajon a magyar kormány nem akar, vagy nem tud tenni a
menekültek szűrése érdekében?

    - Szerintem ez egyszerű adminisztrációs tehetetlenség. Tűzből a
vízbe esünk, egyik szélsőségből a másikba. Volt idő, amikor
visszaadtuk azokat is, akik becsületes emberek, és ezért nagyon sok
emberi kárt okoztunk. Most pedig az ellenkező véglet van: bizonyos
demagóg köröknek a nyomására nem merik azt se visszaadni, akit
vissza kellene. De véleményem szerint nem a visszaadás lenne a
magoldás, hanem egy olyan rádió- és sajtókampány, amivel tudtára
adjuk a romániai népességnek, románoknak, cigányoknak, magyaroknak
és mindenkinek, hogy ki az, akit akarunk, ki az, akit a genfi
egyezmények szerint befogadunk és kit nem.

    Tehát én azt szeretném, ha Magyarország ugyanazokat az elveket
követné, mint amit Svájc követ, vagy pedig a világ bármelyik más
demokratikus országa. Mint ahogy Svájcba nem lehet ellenőrizetlenül
becsatangolni olyan rétegeknek és népeknek, akiket a svájciak nem
akarnak, Magyarországnak sem kellene ezt engedni. (folyt.)


1989. szeptember 2., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Németh Géza interju - 4. folyt.

Ebből következik aztán ez a visszás helyzet. Olyasféle helyzet
van most, mint az Egyesült Államokban volt, amikor Castro kiengedte
a bűnözőket, és ellepték az Egyesült Államokat tömegesen, aztán
fogták a fejüket, hogy most megvan ám a nagy szabadság, csak éppen
megvan a baj belőle.

    Tehát ezek azok a gondok, amit csak azok látnak, akik naponta
foglalkoznak ezzel, akik látják a szociológiai és humán összetételét
ennek a közegnek. Én most is azt mondom, hogy feltétlenül be kell
mindenkit fogadni, aki politikai üldözött, vagy pedig egészségi
okból itt mentheti meg az életét, de igenis próbára kell tenni s a
józanságnak és a realitásnak a mérlegére kell tenni, amit csinál.

- Németh Géza tiszteletes úr, köszönöm szépen. +++


1989. szeptember 2., szombat


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. szeptember 2. Nem kevés vitát váltott ki az állam jellegének meghatározása. Az MSZMP jelenlevő képviselői kifogásolták, hogy az alkotmányban egyetlen egyszer sem szerepel a szocialista szó. – Mit szólnak ehhez a többi szocialista országban? – hangoztatták. Több ülésen, albizottságokban és középszinten is vita folyt erről. Végül olyan kompromisszum született, amely szerint: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam amelyben egyaránt érvényesülnek a polgári demokrácia, és a demokratikus szocializmus értékei."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD