 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
 |
A fórint felértékelése a rubellel szemben
|
-----------------------------------------
München, 1989. augusztus 28. (SZER, Magyar híradó) - Az
Országgyűlés Terv-és Költségvetési Bizottságának mai ülésén
jelentették, hogy szeptember elsejétől felértékelik a forintot a
rubelhez képest. Az új árfolyam tehát szeptember elsejétől: 1 rubel
= 27,50 forint. Mit jelent ez az intézkedés Vadász János? Azt
jelenti, hogy most a jövőben a forint többet ér a rubelhez képest?
- Hogy egy példa a másikhoz képest mit ér, csak akkor jogosult
feltenni, ha konvertibilis pénznemekről van szó, és erre az árfolyam
adhat világos választ. Az igazság az, hogy senki sem tudja, hogy
mennyit ér a forint a rubelhez képest. Például Tengízben 1 rubel
árbevétel 200 forint költségbe kerül, és ez az arány ügyletenként
szóródik - elképesztő különbségekkel.
A mennyit ér? - kérdés azért is értelmetlen, mert sem forint,
sem rubel kifizetésére nem kerülhet sor a két fél között. Az
intézkedés csupán egy pár szorzót érint, amely megszabja, hogy egy
szovjet áruért rubelenként hány forintot kell az importáló
vállalatnak a Nemzeti Banknál befizetnie -, illetve ha exportál, az
árbevétel egy-egy rubeljéért hány forintot fizet ki neki a Nemzeti
Bank.
- De akkor mit jelent ez az egész intézkedés? Mi a célja?
- Tudni kell, hogy kétféle veszteség származik a szovjet
forgalomból. Az egyik a krónikus többlet. A magyar fél többet
szállít, mint amennyit behoz, és a többletet nem lehet realizálni
sem fizetőeszközben, sem áruban. Tehát ez veszteség.
A másik veszteség az előnytelen KGST-árakból származik, illetve
származott tavaly júniusig, amikor a kormány megvonta az érdekelt
vállalatoktól azt a szubvenciót, amelyeket a vállalatok az
árveszteség kiegyenlítésére kaptak. (folyt.)
1989. augusztus 28., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|