|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
|
A hét két kérdése (1.)
|
1/ Hogyan reagált a Varsói Szerződés Mozowiecki kinevezésére? - Fanyalogva, kedvetlenül - állapították meg nyugati hírügynökségek már csütörtökön, amikor kiderült, hogy a Szolidaritás miniszterelnök-jelöltjére még a kommunisták is döntő többséggel szavaztak a Szejmben. A Lengyelországgal szövetséges országok reagálásában teljesen elsikkadt az a körülmény, amit a nyugati államok vezetői egyáltalán nem mulasztottak el kiemelni: példa nélküli eseményről van szó, hiszen a szocialista országokban - a második világháború után kialakult kommunista világban - először fordul elő, hogy egy szövetséges ország élére nem kommunista miniszterelnök kerül, aki hithű katolikus, s aki az elmúlt közel 30 évben ellenzékiségével hívta fel magára a figyelmet. Elsőként a szovjet minisztertanács ,,baráti gratulációja,, a figyelemre méltó. Igazán nem mellékes körülmény, hogy Mazowiecki kinevezése után - s még parlamenti jóváhagyása előtt - Gorbacsov szovjet vezető felhívta telefonon Rakowskit, a LEMP első titkárát, s szinte szájába rágta: kommunisták nélkül elképzelhetetlen kormány Lengyelországban. Ez más szavakkal azt érzékelteti, hogy Moszkva sem látott más kiutat, mint a Szolidaritás-kormány elfogadását,s benne a kommunisták részvételét. Csütörtökön az ,,egykedvű,, szovjet külügyi szóvivő már arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Szovjetunió partnerként akar tekinteni Lengyelországra, s ,,reméli,, ,hogy Varsó tartja magát szövetségesi kötelezetségeihez. Az NDK hírügynöksége csütörtökön négy sorban ismertette Willi Stoph kormányfő üdvözlő táviratát. Az NDK mindig is a munkásegység bomlasztásával vádolta és nem kímélte a Szolidaritást - ezért érdekes, hogy a pénteki keletnémet sajtó már igen barátian, a majdani jó kapcsolatok reményében üdvözölte az új lengyel kormányfőt. A tények makacs dolgok. A pénteki Rudé Právo szintén meglepetést okozott: mérsékelt, majdnem rokonszenvező hangon kommentálta a Szolidaritás-kormányt, azt hangsúlyozva, hogy az új politikai formáció Lengyelország belügye. A CSKP lapja sietve leszögezte, hogy az ártó vagy rosszakaratú hangok csak a ,,szélsőségesekre,, jellemzőek, s mindenki azt reméli, hogy a ,,negatív tendenciák,, visszaszorítására képes kabinet jut hatalomhoz Varsóban. A ,,negatív tendenciákon,, bizonyára ki-ki másféle dolgot ért. Romániából, Bulgáriából még nincs híre baráti üdvözletnek - de az nem fog késni, hiszen a szocialista protokoll ezt megkívánja, még akkor is, ha a Szolidaritást mindkét fővárosban veszélyesnek tartják a szocialista rendszerre nézve. (folyt.)
1989. augusztus 25., péntek 13:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|