|
|
 |
|
 |
Az EKA a választások nyilvánosságáról (1. rész)
|
1989. szeptember 10., vasárnap - A háromoldalú politikai tárgyalásokon szerdán középszinten konszenzus született a választójogi törvényről, azzal a fenntartással, hogy néhány nyitva maradt kérdésről - köztük a választás nyilvánosságáról és a kampányról - szakbizottságok tárgyalnak tovább. A választások nyilvánosságáról folyó tárgyalásokról, s az ezzel kapcsolatos EKA-elképzelésekről Haraszti Miklós tájékoztatta az MTI munkatársát.
A kampányidőszak alatti médiaügyeket a nyilvánosság általános
kérdéseivel foglalkozó (I/5-ös) bizottságból a választási témákat
áttekintő (I/3-as) munkabizottsághoz utalták át. A felek
megállapodtak abban, hogy a kampányidőszak tág értelemben 90 napos,
tehát a jelöltállítási időt is magában foglalja. A szabályozás erre
a szakaszra is érvényes lesz, igaz másképpen mint az utolsó harminc
napra.
A szakbizottságban az MSZMP delegációja előterjesztett egy
tervezetet, amely kizárólag a sugárzó médiákra (rádió, televízió)
vonatkozott. Az MSZMP eredeti elképzelése ugyanis az volt, hogy más
jellegű tömegkommunikációs eszközöknél nem szükséges a szabályozás.
Az ellenzék tárgyalási alapnak elfogadta az MSZMP indítványát, ám
jelezte, hogy az írott sajtót is be kell vonni ebbe a szabályozásba,
különös figyelmet fordítva az MTI-re. Egyelőre a sugárzó médiákkal
kapcsolatos indítványt tárgyalják. Megállapodás született azonban
abban, hogy a rádióra és a televízióra vonatkozó megegyezés csak
akkor válik véglegessé, ha a kidolgozott elveket az írott sajtóra is
érvényesítik - mondta az EKA képviselője.
- A munkába véleményezési joggal bevontuk a három nemzeti
intézmény: a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az MTI vezetőit,
valamint a MUOSZ-t, a Nyilvánosság Klubot, a BM választási irodáját
és az Országgyűlés vezetésének képviselőjét - tette hozzá Haraszti
Miklós. - Nekik a napokban kell véleményt nyilvánítaniuk a
tervezetről az I/3-as és az I/5-ös bizottság együttes ülésén.
A bizottságban egyelőre vita folyik a választási hirdetések
kérdésében. Az Ellenzéki Kerekasztal a teljes hirdetési szabadság,
sőt kötelezettség mellett foglal állást. Ez választási hirdetések
esetében azt jelentené, hogy ha az adott szervezet az egyébként
szokásos hirdetési tarifát megfizeti és az etikai szabályoknak
megfelelő szöveget kíván közzétenni, akkor azt köteles megjelentetni
minden olyan orgánum, amely egyébként is közöl hirdetéseket (folyt.
köv.)
1989. szeptember 9., szombat 13:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|