|
|
|
|
Hét végén tetőzik az NDK-s menekülthullám
|
----------------------------------------- Köln, 1989. augusztus 30. (DLF) - Több jel utal arra, hogy a Magyarországon keresztül menekülő keletnémetek hulláma a hét végén eléri tetőpontját. A Szövetségi Köztársaság mindent elkövet, hogy felkészüljön a nagyobb tömegek felvételére. A várható helyzet vizsgálatával és az eddigi eseményekkel foglalkozik Eduard Neumayer most következő tudósítása: - A bonni belügyminisztérium szorgalmazására Bajorországban négy sátortábort készítenek elő, össszesen mintegy 5 ezer menekült felvételére. Az NDK-ban véget ér az iskolai szünidő, és a vakációzóknak normális körülmények között haza kellene térniök. A magyar hatóságok most az országban nyaraló körülbelül 200 ezer keletnémet közül minegy 15 ezer fő menekülési szándékával számolnak. Budapesten és környékén eddig két sátortáborban helyezték el az NDK-sokat. Bár egy további felvevőhely létesítése folyamatban van, az eddigi 2 ezer fő ellátása is egyre több gondot okoz. Még nagyobb tömeg elhelyezése alig képzelhető el. A turistáknak igen kevés a pénze és a beállt hűvös időben melegebb ruházatra is szükségük lenne. A segélyezés egy harmadik fél részéről elengedhetetlen. A budapesti illetékesek ismételten kijelentették: akarata ellenére senkit sem küldenek vissza az NDK-ba. Magyarország azonban elérkezik képességei határához, ami a gyakorlatban a következőt jelenti: sürgős intézkedésre van szükség a válságos helyzet megoldása érdekében. A keletnémetek Ausztrián keresztül a Szövetségi Köztársaságba igyekeznek, ami az utóbbi napokban nehezebb vállalkozás lett, hiszen magyar részről megerősítették úgy a határt, mint a határsáv ellenőrzését. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- NDK-menekültek - 1. folyt.
|
A nyugat-magyarországi térségben határőrök, katonák és munkásőrök leállították és visszaküldték az NDK-s rendszámmal ellátott gépkocsikat. A menekülők hullámát ezáltal sem skerült megállítani: a keletnémetek továbbra is százával lépték át illegálisan az osztrák-magyar határt. Magyarország tehát érezhetően gátat akar vetni a menekülésnek, de ezt nem tette olyan szigorral, hogy teljesen kilátástalanná vált volna ez a lehetőség. Budapestnek nem is volt más választása, de most mégis egyértelmű intézkedésekre van szükség. A nyugatnémet sátortáborok előkészítése, a kaszárnyák, tornatermek és egyéb üres helyiségek rendelkezésre bocsátása arra utal, hogy több ezer keletnémet ügyében kézzelfogható döntéseket hoznak, hiszen feltételezésekkel és találgatásokkal aligha lehet megoldani az egyre válságosabb helyzetet. A magyar Külügyminisztérium nyilatkozat közzétételét helyezte kilátásba. Horn Gyula külügyminiszter nyíltan bevallja, hogy Magyarország szövetségeseivel szemben nehéz helyzetben van. A megoldásnak az NDK-hoz és a Szovjetunióhoz fűződő viszonyra tekintettel kell lennie. Még ha a Nyugattal karöltve sikerülne is a jelenlegi menekültprobléma rendezésse, a jövőre okvetlenül gondolni kell. Magyarország így továbbra is ugródeszka maradna a keletnémetek számára, hiszen a vasfüggönyt senki sem akarja újra visszállítani. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- menekülthullám - 2. folyt.
|
A tömeges meneküléseket a Szövetségi Köztársaságban sem nézi mindenki jó szemmel. A megdöbbenésbe vegyül ugyan büszkeség a saját kedvező életkörülmények újbóli bizonyítékát illetően, de sokan félnek a munkára éhes fiatal és általában fegyelmezett NDK-soktól, mert saját lehetőségeiket látják veszélyeztetve. Mások a népjóléti szolgáltatások túlzott kihasználásától tartanak, többen pedig kétségbe vonják a menekülés valós okait. A politikai pártok és a felelős politikusok körében azonban figyelemre méltó egyetértés uralkodik. Mindnyájan tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a Szövetségi Köztársaság félreérthetetlen erkölcsi kötelessége valamennyi keletnémet felvétele és mielőbbi integrálása. +++
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|