|
|
 |
|
 |
NDK - menekültek
|
Köln, 1989. augusztus 26. (DLF, Csak egy szóra) - Az NDK-ban
1992-től nem adnak ki személyi igazolványokat. Hogyhogy? Minek, ha
addigra ott úgyis, mindenki mindenkit ismer. A budapesti nyugatnémet
követség épületéből Nyugatra jutott, több mint száz NDK-polgár
példája azt mutatja, hogy a helyváltoztatás nem csupán az útípapírok
kérdése. Az az egyezség, amely nyugatnémet kívánságra a Nemzetközi
Vöröskereszt égisze alatt, magyar és osztrák kormányképviselők
között jött létre, az emberiesség példamutató gesztusa volt. Ha azt
hallottuk és olvastuk, hogy az eset nem lehet precedens,
hozzátehetjük: reméljük, nem lesz szükség további hasonló
megállapodásokra, legalábbis Magyarországon nem.
Kik kerestek menedéket az Izsó utcában és a Nógrádi utcában?
Elsősorban olyan menekülni szándékozó NDK-beliek, akiket menekülési
kísérletük közben legalább már egyszer feltartóztattak a magyar
közegek, és akiknek útipapírjaiban bélyegzővel dokumentálták a
határsértés szándékát. Akik a nagykövetség fedele alá menekültek, az
NDK hatóságainak megtorlásától tarottak, és még nem mertek bízni a
magyar közvélemény és a magyar kormány jóindulatában. Biztosak csak
Bonn támogatásában lehettek.
Reményeik teljesülését azonban csak Budapest emberséges döntése
tette lehetővé. Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban
annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK
Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli,
legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az
NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin
politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős
mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához. (folyt.)
1989. augusztus 26., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|