|
|
|
|
NSZK: az NDK-menekültek problémája (2.rész)
|
A német-német viszály egész terhét mindamellett mégsem tudja magára venni - és ennek a ténynek vannak árnyoldalai. Most már mindegyik fél számára egyre nehezebbé válik az egész helyzet: a magyaroknak éppúgy, mint a menekülésre elszánt keletnémeteknek és a két német kormánynak, amelyek érthető okoknál fogva nem tudják, hogy mit is tegyenek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung megállapítja: a véletlen haláleset nyomán senki sem kiabálhatja, hogy ,,lőnek a magyar határon,,. Az eset ugyanis kivételes. Egyébiránt senki nem formálhat igényt arra, hogy illegálisan átjusson a határon, és Magyarország a németek iránti minden jószándéka ellenére sem silányulhat valamiféle átjáróországgá. A nyugatnémet rádióállomások és újságok kedd reggel azt jelentették, hogy előző nap összesen ismét ötszáz NDK-állampolgár jutott át különböző módokon, részben csoportosan, részben egyénileg Ausztriába. Bonnban feltűnést keltett, hogy Otto Reinhold, az NDK egyik vezető ideológusa a berlini rádióban a menekültáradat megszüntetésére is alkalmas politikai reformok életbe léptetését azon az alapon zárta ki, hogy ezek kikezdhetik az NDK létét. Más kelet-európai államok átalakítására célozva kifejtette: milyen létjogosultsága lehetne egy tőkés NDK-nak a kapitalista NSZK mellett? A Westdeutsche Allgemine Zeitung keddi vezércikkében - részben erre válaszolva - azt kérdi: valóban csak ez volna az NDK számára az egyetlen választás? Hiszen olyan reformországokban, mint amilyen Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió, szintén nem akarják teljesen felszámolni a szocializmust, hanem a megmerevedettség állapotából kibontakozva korszerű, versenyképes országot szeretnének felépíteni. Ha szabadság volna az NDK-ban, aligha nőne tartósan a menekülők száma, akiket jelenleg a bezártság, a kilátástalanság érzése és a hatósági gyámkodás kerget el. Ha távlatok nyílnának számukra, minden megváltozna. Az NDK ráadásul hatékonyabb gazdasággal rendelkezik, mint szomszédai. A változatos belnémet gazdasági szálak közvetítésével szoros kapcsolatban áll az európai közösséggel (EK) is. Mindez szilárd alapul szolgálhatna politikai és gazdasági reformoknak, amelyekhez Bonn nyilvánvalóan támogatást nyújtana. Bonn-nak nem érdeke, hogy az NDK elnéptelenedjék - írja a Westdeutsche Allgemeine Zeitung.+++
1989. augusztus 23., szerda 13:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|