|
|
|
|
NDK-menekültek hazánkban 3.
|
München, 1989. augusztus 20. (SZER, Zene, szó) - A Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet napilap értesülései szerint jelenleg mintegy 200 ezer keletnémet állampolgár tartózkodik hazánkban. Kérdés: mennyi tér majd vissza belőlük Erich Honecker munkásparadicsomába? A jelek mindenesetre arra mutatnak, hogy jelentős részük inkább az igazolatlan hiányzást választja, hiszen a bécsi NSZK-követségen naponként százával jelentkeznek beutazó vízumért azok az NDK-s polgárok, akik előző éjszaka - kijátszva a magyar határőrséget - a zöldhatáron keresztül távoztak Magyarországról. Nem mindenki vállalja ezt a kockázatot: vannak, akik inkább a budapesti, vagy balatonvidéki illegalitást választják. Ők azok, akik tudják, illetve remélik, hogy a tények szerint októberben Magyarországon ratifikálni fogják a már aláírt genfi konvenciót, és ennek szellemében őket is megilletné a menedékjog. Számukat többezerre becsülik, javarészt fiatalok. Kelet-Németország jövője fogot vándorbotot, hogy kedvezőbb körülményeket keressen magának. Stefan Heym, a neves keletnémet író nem kevesebbet mondott, mint azt, hogy ha ez az elvándorlási folyamat tartós lesz, a következő években veszélybe kerülhet az NDK puszta léte is - vagyis nem lesz többé, aki munkájával, tehetségével, szorgalmával fenntartsa az országot. Vajon nem ez történt-e Magyarországgal is? - vagy, ha nem is ugyanez, valami hasonló. A fiatal tehetségeket nemcsak a bürokrácia kötötte gúzsba, nemcsak az érvényben lévő - úgynevezett - termelési viszonyok akadályozták meg elképzeléseik megvalósítását. A társadalom berendezkedése, a kialakult sógor-koma kapcsolatok, a korrupció, a helyi kiskirályságok mind-mind arról győzték meg a pályakezdő, vállalkozó kedvű fiatalt, hogy ebben az országban nem érdemes dolgozni, ebben az országban előrébb valók a pártkapcsolatok, mint a rátermettség, a tudás, a szorgalom. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|