Rendszerváltás és az MTI

	A kommunizmusnak nincs jövője - Galup-felmérés
Washington, 1989. augusztus 26. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Az otthon maradt magyarok, akik nem menekültek el, megkérdőjelezik a szocializmus jövőjét. Az amerikai Galup Közvéleménykutató Intézet felmérése szerint megrendült a kommunizmusba vetett hit, és az alternatívák sem tünnek ígéretesnek. A Galup intézet első felmérésének kiértékelésénél kiderült, hogy négy személy közül csak egy, tehát Magyarország lakosságának mindössze 25 százaléka akar a kommunistákra szavazni az első szabad választáson. A felmérés alapján azonban az ellenzéki pártok sem rendelkeznek tömegbázissal, soraik rendezetlenek és szétforgácsoltak. A közvéleménykutatás szerint tehát az MSZMP nem szerzi meg ugyan a szavazatok többségét, de az új parlamentben mégis a legnagyobb párt maradhat. A felmérés kimutatta, az emberek mindössze 19 százaléka hisz abban, hogy a kommunizmusnak van jövője Magyarországon, sőt 29 százalék nyíltan elítéli az 1948-as kommunista hatalomátvételt. A különböző intézmények iránti bizalom a következőképpen oszlik meg: a tömegtájékoztatás 72 százalékkal áll az élen, majd az egyház következik 67 százalékkal, a Varsói Szerződés 39 százalékkal, a kommunisták 35 százalékkal, és - meglepetésre - az ellenzéki pártok szintén 35 százalékkal. A köztársasági elnöki tisztségre pályázók közül viszont Pozsgay Imre a legnépszerűbb 34 százalékkal, majd Németh Miklós következik 16 százalékkal. Grósz Károly gyakorlatilag semmiféle támogatást nem élvez. A felmérés szerint a lakosság legfeljebb 3 százaléka szavazna rá. (folyt.) 1989. augusztus 26., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Galup-felmérés - 1. folyt.
A magyarokat arról is megkérdezték, milyen nemzeteket tartanak a legrokonszenvesebbeknek. 64 százalék az amerikait, 56 a japánt, 52 az angolt és 47 százalék a franciát nevezte meg. A népszerűségi listán a szovjetek 38 százalékkal az utolsó helyre kerültek. A Galup intézet július 18 és 28 között - tíz napon át - száz körzetből választotta ki a társadalom minden rétegét képviselő személyeket. A kérdéseket a Magyar Piackutató Intézettel, valamint a Tudósítások Kiadó Vállalattal közösen állította össze. Az egyik kérdés a társadalmi intézmények népszerűségére vonatkozott. Tekintettel a magyarországi viszonylagos sajtószabadságra, az eredmény nem is lehetett kétséges: a sajtó, a televízió és a rádió a legmagasabb, 72 százalékot érte el. Nagyobb meglepetést okozott az egyház, amelyik 67 százalékkal a második helyre került, annak ellenére, hogy a statisztika szerint - Nagy-Britanniához hasonlóan - öt emberből csak egy jár havonta rendszeresen templomba. Érdekes módon a kormányban a lakosság viszonylag magas, 62 százaléka megbízik, a többség szerint ugyanis a jelenlegi kormány részben képes az ország gazdasági és társadalmi problémáinak a megoldására: három megkérdezett közül kettőnek az a véleménye, hogy sikeres reformokat vezet be és demokratizálni fogja a rendszert. A többség kifejezte a parlament iránti bizalmát is. Nagy meglepetést okozott a bizalom viszonylagos hiánya az olyan ellenzéki csoportok iránt, mint a Magyar Demokrata Fórum és a Szociáldemokrata Párt. A kérdésre, miszerint: az új pártok alkalmasabbak-e az ország problémáinak a megoldására, vagy a jelenlegi kormány? - tíz ember közül kilenc a kormányt választotta. (folyt.) 1989. augusztus 26., szombat
Vissza »

	- Galup-felmérés - 2. folyt.
A bizalmatlanság egyik lehetséges oka, hogy a magyar közvélemény nem ismeri jól az ellenzék politikai programját és céljait. Például csak 13 százalék tudott valamit a Demokrata Fórumról. Ha ezek a pártok hitelességre törekszenek, akkor a jövőben sokkal erőteljesebben kell népszerűsíteniük politikai programjukat: a közvéleménykutatás szerint tíz magyar állampolgár közül hét hallott ugyan a nagyobb ellenzéki pártokról, de csak egy tudott valamit a politikai célkitűzéseikről. A kormány iránti bizalmat tekintve nem meglepő, hogy Pozsgay Imre a legnépszerűbb jelölt a köztársasági elnöki tisztségre, Németh Miklós pedig annak köszönheti népszerűségét, hogy felfüggesztette a bős-nagymarosi vízi erőmű építkezését. A szocializmus jövőjében azonban öt megkérdezett közül csak egy bizakodott. A többség a rendszer radikális megváltoztatását tartja szükségesnek. Az MSZMP támogatóinak véleménye is megoszlik: tíz közül három például nyíltan elítéli az 1948-as kommunista hatalomátvételt. Más kérdéseket illetően öt ember közül négy helyesli a kelet-nyugati közeledést, és az ország jövője szempontjából fontosnak tartaná Magyarország csatlakozását az Európai Gazdasági Közösséghez. +++ 1989. augusztus 26., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »