|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Bács-Kiskun megyei reformkörök felhívása
"Új programra, új működési rendre, minden szinten új és hiteles
vezetésre, új tagsági viszonyra van szükség ahhoz, hogy ez az új
szocialista párt új politikai erőként és számottevő tényezőként
jelenhessen meg a magyar nép előtt."
DLF, Csak egy szóra:
NDK - menekültek
"Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban
annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK
Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli,
legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az
NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin
politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős
mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához."
|
|
|
|
|
|
|
A paktum és következményei - 1.
|
1989. augusztus 22. (MTI-Panoráma) - Szerdán egy olyan kétoldalú szerződés megkötésének félévszázados évfordulójáról emlékezik meg a világ, amelyről túlzás nélkül állítható, hogy még ma is érezteti hatását, s a feszültségek táptalaja Európában. Az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt szovjet-német megnemtámadási szerződésről, pontosabban annak titkos záradékáról van szó, amely a nagyhatalmi diktatúrák más népek fölötti nem mindennapi kufárkodásának egyik XX. századi jelképévé vált. Ama bizonyos titkos záradék ugyanis önkényesen döntött Lengyelország és a balti államok sorsáról.
Történelmi tény: a Szovjetunió és a Német Birodalom megnemtámadási szerződése, vagy ahogy másként nevezik a Molotov-Ribbentrop paktum átrajzolta térség határait. Igaz, az augusztusi 23-i ,,első leosztás,, még nem a mai határokat jelölte ki, hiszen az akkori záradék értelmében Litvánia Németországhoz került volna és a Szovjetunió kiterjeszthette volna befolyását Lengyelország keleti részére, majdnem Varsóig. Mintegy hónappal később döntöttek úgy, hogy mindhárom balti köztársaság: Észtország, Lettország és Litvánia a Szovjetunió részét képezi, míg a náci Németország bekebelezi Lengyelországot Breszt-Litovszkig. A paktum titkos záradéka az utóbbi évekig tabutémának számított Európa keleti felében. A hivatalos szovjet propaganda úgy állította be a dolgot, hogy Moszkva ,,nemes gesztusként,, fogadta a Szovjetunió testvéri közösségébe a balti államokat, hiszen ők maguk kérték, hogy a fokozódó német agressziós láz miatt az erős Szoovjetunió oltalma alá kerüljenek. Ezen az állásponton Sztálin halála után sem változtattak. Bár Hruscsov és Brezsnyev elítélte a sztálini belpolitika egyes elemeit, de Sztálin külpolitkáját, így a balti államok bekebelezését és Lengyelország kiárusítását elfogadták. Sőt, nem tettek semmit az ellen sem, hogy a Baltikumban kialakult kedvezőtlen folyamat, mint például az eloroszosítás, megálljon. Így a ma kialkult helyzet a szovjet peresztrojka egyik legveszélyesebb ,,közellenségévé,, vált. Egy részről a három balti köztársaság mind nagyobb önállóságot követel magának, sőt egyes hangok a Szovjetuniótól való elszakadását is sürgetik már, másrészről viszont a szovjet vezetés számtalan olyan problémával áll szemben, amely - legalábbis egyelőre - irreálissá teszi az észtek, a lettek és a litvánok jogos követeléseinek teljesítését. (folyt.)
1989. augusztus 22., kedd 14:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"...a CSKP vezető szerve egy nappal korábban külön is foglalkozott a kialakult helyzettel, s hogy igen kemény figyelmeztetést küldött a követség előtt tüntetőknek: ha nem áll le azonnal a további hangulatkeltés, ha az események bárhol is élesebb fordulatot vesznek, akkor a két magyar fiatal igen súlyos büntetésre számíthat."
SZER-hallgató telefonja:
(ZENEÉRTŐ) "Jó reggelt! Szombat van, augusztus 26-a. Nagyon kérem, hogy Basilides Barna is tartsa magát ahhoz, amit előtte két perccel a Műsorismertetésben bemondtak, hogy ugyanis a napi Kalendárium 6 óra 55-kor, 7 óra 55-kor van és nem 53-kor vagy 52-kor. Gondolom, ő sem szeretné, hogy ha egy vonat 6:55-kor indul és már 6:50-kor kigördült volna a pályaudvarról, amelyikkel ő akart volna, mondjuk, elutazni. Nem tudom, hogy ennyi fegyelmet kívánni egy műsorvezetőtől olyan nagy dolog-e? Szerintem ez kötelessége lenne."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|