 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Bács-Kiskun megyei reformkörök felhívása
"Új programra, új működési rendre, minden szinten új és hiteles
vezetésre, új tagsági viszonyra van szükség ahhoz, hogy ez az új
szocialista párt új politikai erőként és számottevő tényezőként
jelenhessen meg a magyar nép előtt."
DLF, Csak egy szóra:
NDK - menekültek
"Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban
annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK
Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli,
legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az
NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin
politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős
mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához."
|
|
|
|
|
|
 |
Válasz a hallgatóknak
|
München, 1989. augusztus 11. (SZER, A hallgatóé a szó) - Először
is bemutatkozom: 33 éves volt kisiparos, és két gyerek apja, és el
vagyok keseredve. És örömmel hallottam, hogy lesz megint, ilyen
irodájuk lesz Pesten.
- Igen.
- Azt szeretném megkérdezni, hogy eléggé szélsőségesek a
hangulatok most nálunk, Magyarországon. Ezt most közben megkérdezem:
nem félnek attól, hogy esetleg egy visszarendeződés folyamán ezt az
irodát piszkálni fogják?
- Félni nem félünk.
- Már olyan értelemben, hogy megszüntetik az irodát?
- Ha megszüntetik az irodát, ez a Szabad Európának anyagi
veszteség, Magyarországnak erkölcsi.
- Amiért én nagyon-nagyon szerettem volna önnel beszélni: mint
állampolgár, mint ember, azután érdeklődnék, hogy mi az önök
véleménye arról, hogy ha megpróbálnánk valahogy hazacsalogatni
azokat az igazi szakembereket, akik tudnának értünk valamit tenni.
Tehát jól képzett szakemberek, emberileg is olyan a hozzáállásuk,
hogy - van erre valami esély?
- Nincs. Nem bíznak az itt lévő jó szakemberek Magyarországnak a
képességeiknek megfelelő tér biztosításában. Tehát egyszerűen annyit
csalódtak és az újabb próbálkozásaik során szintén olyan sok rossz
tapasztalatra tettek szert - eléggé sűrűn beszámolnak nekem erről -,
hogy nem látják értelmét annak, hogy visszamenjenek, nem ismerik
pontosan azokat a jogokat, amelyek vonatkoznának rájuk - nemcsak
azért, mert nem képesek megismerni, hanem mert nem is lehet, szóval
ezek a jogok nem eléggé körüljárhatóak, túlzottan egyoldalúak.
- És zavarosak néha.
- Rendkívül zavarosak. Ide értem például a vegyesvállalat
alapítással kapcsolatos előírásokat is, az adóelőírások teljesen
áttekinthetetlenek, egyszerűen civil ember számára azok a jogi
körülmények, amik Magyarországon ma vannak, befogadhatatlanok.
(folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.
|
- Szóval az az igazság, hogy ez nálunk még most azért is érződik
ennyire, mert ingerültebbek az emberek, érzékenyebbek. Egyébként
jellemző az egész társadalomra ez az elhidegültség. És most - én
ahogy úgy hallottam - 1 millión felül van a bejelentések száma az
APEH-nél, tehát ez azt jelenti, hogy van aki háromszor is
bejelentett valakit.
- De sajnos a bejelentések világrekordját szerintem mi tartjuk,
mert itt, Nyugaton élő magyarok közül - gondolja meg - a
legrászorultabbak, akik úgynevezett szociális segélyből élnek, azok
egymást jelentgetik föl, ha valaki hozzájut néhány napos úgynevezett
fekete munkához.
- Képzelje el, hogy van a Magyar Néphadseregnek, a Magyar
Tűzoltóságnak, Munkásőrség, és a többi, és a többi olyan lehetősége
van, hogy 24 órát dolgoznak - már idézőjelbe dolgoznak - és utána
kettő napjuk szabad.
- Igen.
- Most képzelje el, hogy elmennek és a kisiparosok elől, meg a
vállalatok elől féláron felvásárolják az összes munkát. Ugyanakkor
rajtunk az állam követeli az adót, az SZTK-át és a járulékos
dolgokat.
- Igen.
- Egyszerűen erkölcstelennek tartom és tehetetlenek vagyunk
úgyanúgy a Volán Vállalatnál - biztos ismeri a Volán Vállalatot.
- Hogyne.
- Állami autóval, munkaidőbe, állami üzemanyaggal, sok esetben
áron felül vállalnak, és akkor a magánfuvarozók egyszerűen nem
tudnak lépni. Most van egy olyan üzenetem önnek, amit nekem mondtak
ugyan, de én ezt hiszem, hogy ezt név nélkül - majd megmondom aztán
a legközelebbi beszélgetésünkkor, hogy miért - nyugodtan elmondhatom
önnek. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 2. folyt.
|
Nagyon örülnének a magyarok egy olyan segítségnek, ami nem
térbeni, hanem anyagi, tehát eszközben valósul meg. Nem tudom, ez a
nyugatnémet autópiac küldene-e 1,5, vagy 1 tonnástól 3 és fél, 5
tonnásig teherautókat? És ezt - már ugye a magyarok ha nem tudnának
belenyúlni, nem tudnák zsebre rakni - kénytelenek lennének a
kisiparosok között szétosztani, hitel formájában vagy bármi egyéb,
van akinek pénze is van rá, és sokkal nagyobb segítség lenne.
Ilyenre lát valami lehetőséget?
- Lehetőséget látok, csak az a gond, hogy a magyar kisiparosok
hivatalos képviselőszervezetei - legalábbis amelyek eddig voltak,
mert most tudom, hogy ott is különböző átalakulások vannak - annyira
nem tudtak jó kapcsolatokat kiépíteni, például éppen a nyugatnémet
piacon, hogy az a párbeszéd, amelyik mondjuk egy ilyen intézkedést
meg kellene, hogy előzzön, egyszerűen még nem jött létre. Tehát
nincs kollegiális viszony a magyar kisiparosokat képviselő
szervezetek és a nyugat-németországi kisvállalkozókat, kisiparosok,
vagy ahhoz hasonló munkakörben lévőket képviselő szervezetek között.
- Hát én nem tudom. Szóval az az igazság, hogy nálunk egy olyan
hozzáállás ütötte fel a fejét körülbelül egy 10 éve, amit a legjobb
indulattal is csak katasztrófálisnak tudok minősíteni.
- Nézze
Olyan hozzáállásról tudok én - javítson ki, ha nincs
igazam -, hogy mintha egy ilyen nagy-nagy öntudatosság lett úrrá a
vezetőkön, mint ha mi - ugye mint kommunista párt satöbbi - mindent
el tudunk intézni és az összes európai ország csak tanulni jöhet
hozzánk. Szóval volt egy ilyen nagy pökhendiség, egy ilyen
nagyratartottság, ami valószínűleg egy éles hiedelem alapján alakult
ki, nevezetesen, hogy a nagy Szovjetunió az mindenkor, mindenben
mögöttünk áll, annyi a nyersanyaga, hogy kimeríthetetlen, és a
többi. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 3. folyt.
|
- Ez nemcsak abból adódott, hanem egyfajta ilyen dolgozó
elvakítás. Szóval még eddig akárkivel mostanában beszéltem, fel van
háborodva. Mondtam nekik, hogy gyerekek, nem kell mérgelődni,
ameddig minden dolgozót 300 forint prémiumért meg lehet venni, és
utána főnöke felvesz 300 ezer forintot, és ezt csöndben elnézik,
addig egy szót nem lehet szólni.
- Igen. Én ezt el sem akartam hinni. Minap egy hallgatónk
mesélte, hogy ők kapnak négyen - fizikai munkásokról van szó -,
kapnak négyen 20 ezer forintot, és ugyanezért a munkáért a
felettesek - nem tudom már milyen szinttől felfelé - 80-100 ezer
forintos prémiumban részesülnek.
- Sőt, én különbeket mesélek önnek, sőt, ha gondolja le is írom,
csak nem tudom hogy kijuttatni, mert tudja postabontás, meg mi-
egyebek.
- Ez nekem sokkal rokonszenvesebb, ez a forma, amit most
csinálunk, azért vezettük be ezt a telefonos műsort, azért vált
lehetősége ennek a minden heti megismétlésére és felvételére, mert
tudjuk, hogy ez kevésbé cenzúrázható.
- Én sokkal érdekesebb dolgokat tapasztaltam, mivelhogy bejártam
az országot, bejártam a fővárost, meg minden kerületét, minden
zegét-zugát a munkám folytán.
- Mit dolgozott, ha szabad kérdeznem?
- Én ilyen földmunkákkal foglalkoztam, kisiparos voltam, de most
már csak félállású vagyok, mert elmentem egy állami vállalathoz,
mert valamiből élni kell. És különböző korú, nemű emberekkel
beszéltem, különböző beosztásúakkal, és ilyen történt, hogy egy
leszámlázott munkánál behívták a cigányokat és a következő hangzott
el: hogy itt a főnök előtt megígérem, hogy kaptok 20 ezer forintot
erre a munkára. Megcsinálták a cigánygyerekek, de úgy, hogy szakadt
róluk a víz. Mentek a pénzért és akkor mondja a főnökük, hogy: ki
mondta? Azt mondják, hogy: maga mondta, főnök. Az mondja: ki előtt?
Az mondják: a másik főnök előtt. Behívatta: ezelőtt az ember előtt
mondtam? Azt mondják a cigánygyerekek, hogy: igen. Na, akkor most
ezelőtt az ember előtt visszavonom a szavam. És ilyet meg lehet
csinálni, és meg mernek csinálni. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 4. folyt.
|
- Fantasztikus. Azért, mondjuk ilyen esetben aztán persze
csodálkoznak utána, hogy a cigányok elkezdik gyűlölni az őket
félrevezető nem cigányokat, és aztán ez terjed.
- Igen. És sajnos a vezetői szemlélet az pedig olyan, hogy
amikor... Szóval elég komoly panasszal mentem egy osztályvezetőhöz,
akkor meghúzta a vállát, azt mondja: hát most mindenhol ez van -
ezzel el volt intézve.
- Ön az adó miatt adta vissza az iparát, vagy nem kapott elég
munkát?
- Nem volt munka, az adó nagyon magas, az SZTK rettenetesen
magas. Sőt, elárulom magának, hogy az SZTK-ban egyszer - ezt egy
olyan ember mesélte, aki pénzügyekben eléggé jártas - milliós
nagyságrendben ugrott ki többletbevétel, és még az SZTK sem tudta,
hogy honnan.
- Igen?
- Alig tudták eltusolni egyébként. Szóval egyszerűen - hogy
fogalmazzam önnek - az állam tőlem elvár, de semmilyen segítséget
nem ad. Most képzeljen el egy olyan helyzetet, hogy én önnel, mint
vállalattal perben állok. Az adóhivatal ezzel nem tőrödik, sőt olyan
szemlélet van - mert voltam ezügyben az adóhivatalnál -, hogy a
vállalattal szemben csak valamilyen viszonyban van valamilyen velem
szembeni hatóságként léphet fel. Ennyire egyenlőtlen versenyt én még
nem is láttam.
- Ezen gyakran próbáltam magamnak definiálni, hogy mi a
szocialista állam. Most, amióta közelebbről ismerem a - magyar
szóhasználattal - tőkés ország államberendezkedését, úgy látom, hogy
az a nagy különbség többek közt, hogy a tőkés országok, vagyis a
polgári demokráciákban partner az állam - minden vonatkozásban - még
a szocialista relációban csak partnernak mutatja magát. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 5. folyt.
|
- Igen. Tehát: biztos gyerekkorában hallotta ezt a kifejezést,
hogy még a párnát is elvinnék az ember feje alól. És egyébként
elviszik, el, szóval minden lelkiismeret nélkül. Hát itt állnak
családok, sőt nyugdíjasok. Képzelje el, hogy olyan nyugdíjassal
beszéltem a múlt héten, hogy havi 1 millió 200 ezer forintot adott
be a MÉH Vállalatnak. Ezt szorozza be gyorsan - 30 valahány évig
dolgozott ott. És most le van romolva a bácsi, enni nem tud,
melegíteni nem tud ételt magának, és olyan van, hogy kap 3 ezer
valahány száz forintot. Azért mondom, hogy ha úgy valami külföldi
magyarral beszél, próbálja már meg rábírni őket, hogy jöjjenek haza
segíteni, nagy szükség van rájuk.
- Nézze
Ez a beszélgetés is hozzásegít ennek a dolognak az
előbbreviteléhez. Köszönöm szépen, viszont hallásra.
(ZENE)
- Azért hívtam önöket, mert volna itt Magyarországon egy olyan
probléma, amiről talán mostanában kicsit kevesebbet beszélünk.
Mégpedig arról lenne szó, hogy ugye most ez nagyon örvendetes, hogy
végre felfedeztük az erdélyi magyarságot, de én arról szeretnék
önökkel beszélni, hogy Magyarországon is vannak nemzetiségek.
Halló
- Igen, figyelem önt.
- És én német nemzetiségű származású vagyok.
- Tehát annak is tartja magát?
- Igen, én annak is tartom magamat. Na most ezzel kapcsolatban
annyit szeretnék önöknek elmondani, hogy mi beszélünk itt az erdélyi
falurombolásról. A múltkor a Panorámában Tőkés László tiszteletes is
megmondta: nemcsak tankkal lehet falut rombolni. És ilyen csendes
falurombolás történik Magyarországon is.
- Most is? (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 6. folyt.
|
- Most is. Tehát itt gondolok olyanra, hogy egyszerűen iskolák
körzetesítése, tanácsok eltünnek, rendelők eltünnek, és így
egyszerűen kénytelen elmenni a lakosság.
- Na, most ez kezdődött a hetvenes évek közepén ugye
Magyarországon a körzetesítéssel, és nem ért véget ez a folyamat?
- Hát még sajnos nem.
- Tudna konkrét példát, ahol ez zajlik?
- Hát nézze
Ott volt az az ominózus Ófalu.
- Igen.
- Akkor rengeteg baranyai kisfalu - Bakóca például.
- Mert én a magam részéről jól ismertem Tatabánya környékét. Ott
elég korán, még ezelőtt olyan 14 vagy 13 évvel Várgesztes községnek
például elvitték az iskoláját, amelyik egy nagyon kis önálló község
volt, és az iskola elvitele után azt hiszem elvitték a tanácsát is,
- vagy az már korábban sem volt - na ennek én tanúja voltam, de a
község maga valahogy attól megőrizte az épségét. Viszont azt hiszem,
hogy ezeknek az intézményeknek a leépítése mindenképpen egy
falurombolás-szerű, ha nem is olyan durva cselekedet.
- Persze, hogy nem durva, de szóval én egy kicsit skizofrén
állapotot érzek.
- Igen.
- Természetesen én támogatom, most végre a magyar kormány,
amelyiket én mondjuk nem tartok igazán jónak, most végre egy picit
az erdélyiek irányában aktívizálódott. Most egy picit elfelejtjük,
hogy itt is élnek azért nemzetiségiek.
- Milyen nemzetiségi hátrányokat tudnánk még megemlíteni?
- Most én egy konkrét példát mondok: a budapesti Kossuth Lajos
Gimnázium nemzetiségi tagozatán, én ott végeztem.
- Igen? (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 7. folyt.
|
- Egy darab?
- Egy darab
- Az elég kevés.
- Az igazgatónő egy vad kommunista, aki megpróbál mindenhol
keresztbe tenni. Körülbelül úgy nézett ki a helyzet, hogy rengeteg
nyugatnémet küldöttség járt az iskolákban, különböző Goethe Intézet,
egyéb ilyen kulturális küldöttségek és rengeteg ajándékot hoztak -
video, tévé, számítógép satöbbi. Most hivatalosan ez úgy lett volna
feltüntetve, mint hogyha ezt az iskola vezetősége kolletíven érte
volna el, holott itt az volt a helyzet, hogy ezt a nemzetiségi
tagozat érte el.
- Vagyis a nemzetiségi tagozat hozta az iskolának, mondhatnám,
hogy az volt, amelyik miatt odafigyeltek rá. Tehát ez volt a
kirakat?
- Ez volt a kirakat, mert tulajdonképpen ez az iskola, ez egy
harmadosztályú külvárosi gimnázium lenne enélkül.
- Hol van ez az iskola, hogy a hallgatók is megtudják?
- Pesterzsébeten, az Ady Endre utca 142.
- Igen. Na most miben nyilvánult meg az Ön által nyilván joggal
kifogásolt magatartása az igazgatónőnek? Tehát milyen hátrányokat
okozott az, hogy ő - mondjuk az ön fogalmazása szerint - vad
kommunista?
- Például: tavaly decemberben volt a Magyarországi Németek
Szövetségének egy kongresszusa. S ennek előjátékaként volt a
soroksári Táncsics Művelődési Házban egy jelölőgyűlés, ahol az
iskolából elég nagy számmal voltak kint diákok, tanárok. A hivatalos
jelöltek közül tulajdonképpen senki nem jött be, és ez nagyban
köszönhető az iskolának, mert így egyszerűen a hivatalos jelöltekről
nem vettünk tudomást.
- A diákoknak? (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 8. folyt.
|
- Igen, igen.
- Mert nagyon sok hivatalos jelölt személy számunkra
elfogadhatatlan volt.
(Ketten egyszerre beszélnek)
- Értem, persze.
- Utána megjelent a Neue Zeitung nevű lapból - nem tudom
ismeri-e?
- Igen, ismerem.
- Egy elítélő cikk a diákokról, hogy mi ott rossz - ilyen
stílusú, hogy - rosszalkodtunk, meg hogy egyáltalán mit keresünk mi
ott, meg hogy tulajdonképpen mi nem is szavazhatunk - ami nem igaz.
És erre fel indult egy aláírásgyűjtés az iskolában, hogy válaszolunk
ennek az újságnak. Egy darabig minden rendben is volt, de ez
kitudódott a tanárok között, és ennek egy-két igazgatói intő lett a
következménye. Akkor voltak olyan esetek - például diákparlament -,
ahol a nemzetiségi tagozat nevében német nyelvű lektort kértünk az
iskolának, és az eddigi eredmények figyelmen kívül hagyásával
egyszerűen nem történt semmiféle intézkedés az iskola hivatalos,
tehát hivatalos részről ennek irányában.
- Igen.
- Vagy például mondhatnék egy idei esetet. Felvetették az
iskolában, hogy alakuljon Fidesz-csoport. Ezt természetesen eleve
ellenezték, de az MSZMP működik.
- Az iskolában?
- Az iskolában, igen.
- A diákok körében működik.
- Nem, nem.
- A tanárok körében.
- A tanárok körében, de akkor vagy szünjön meg az is ott, vagy
pedig kapjon akkor a Fidesz is tényleg lehetőséget.
(ZENE) (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 9. folyt.
|
A hallgatóé a szó. Amennyiben szerda és szombat délután 16
valamint 18 óra 30 között a következő müncheni számot tárcsázzák,
ügyeletes munkatárs veszi fel a kagylót. A müncheni telefonszám:
21-02-39-16. Megismétlem, a távhívás, tehát az NSZK és München
hívószámával együtt: 00-49-89-21-02-39-16. Ezek a
telefonbeszélgetések képezik a mai 30 perces műsor alapját.
- Halló
- Halló, tessék.
- Halló, jó napot kívánok
Egy kis türelmet Ceglédről keresik.
- Igen.
- Vonalban az NSZK, lehet beszélni
- Jó napot kívánok
- Halló tessék.
- Pillanat türelmet.
- Igen.
- Hát én nem hallok semmit
- Várjunk még egy percig, pedig hallom, hogy közben működik a
számláló.
- Halló
- Igen.
- Ceglédről szeretnének önnel beszélni, megtetszenek próbálni
most beszélni?
- Én várom a beszélgetést, csak nem ...
- Tessék jó hangosan beszélni
- Nem hallom a másik felet.
Halló
Hall engem valaki a ceglédi postahivatalon? Ezen az úton
úgy tűnik nem.
Valaki felhívott Ceglédről, szeretne velünk beszélni, a
postahivatal összekapcsolt minket és a hívó fél hangját nem hallom.
Tudatom kedves hallgatómmal: én készen álltam a beszélgetésre, a
hiba nem az én készülékemben, azaz nem a Szabad Európa Rádió
telefonjaiban van, valahol viszont van hiba, mert különben ez a
beszélgetés nem hiúsult volna meg. Tovább várni sajnos nincs időm, a
beszélgetést a magunk részéről vállalva, jelenleg a vonalkapcsolatot
megszakítjuk. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 10. folyt.
|
- Igen?
- Hall engem?
- Hát tessék beszélni, hát itt van a Szabad Európa Rádió
Miért
nem tetszik vele beszélni? Hát jó hangosan tessék beszélni
Tessék
már kinyitni a száját
Halló
- Halló, én hallom önt, nem hallom a hívó felet.
- Hát nem, mert nem is mond semmit, hát nem csodálom, hogy nem
hallja.
(ZENE)
- Jó napot kívánok
Nagy Imre vagyok a terézvárosi SZDSZ tagja.
És ami miatt én felhívtam a következő:
Állítólag a mi országunk nagy léptekkel halad a demokratikus
jogállam felé. Ez mind nagyon szép lenne, csak itt az a probléma,
hogy aggaszt engem egy nagyon súlyos gond - és gondolom, hogy
nemcsak engem, hanem sokan másokat is. Ugyanis - Szép úr - ez a
fegyverviselési engedély lenne.
Tudtom szerint Magyarországon nincs fegyverviselési engedély. Na
most ám ezzel kapcsolatosan én azt akarom mondani - és ezt
felvetettem a mi összejövetelünkön is, tehát az SZDSZ-en belül -,
hogy olyan személyek birtokában vannak fegyverek, akik semmilyen
fegyveres testülethez nem tartoznak. Tehát tulajdonképpen se katonai
szolgálatot, se munkásőr-szolgálatot nem végeznek, és ezek az
úgynevezett pártfunkcionáriusok, akik tulajdonképpen hát ilyen
feladat látnak el, mint párttikár, meg egyebek. Na most, ez azért
aggaszt engem többek között - és nemcsak engem, hanem az országban
sokan másokat is -, mivelhogy közelednek a választások. Na most ezek
a fegyverviselési dolgok - már mint ami az ő birtokukban van, ugye,
a párt jóváhagyásával, ugye - ezek esetleg megfélemlítés célját is
szolgálhatják szerintem, nemcsak szerintem, hanem sokan ezzel így
vagyunk. És ezt még mindig tabutémaként kezelik, nem mondják meg
azt, hogy szám szerint körülbelül mennyi fegyver van kint
magánszemélyi tulajdonban, és egyszerűen erről nem hajlandók
számszerű adatot adni. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 11. folyt.
|
Na most, minket ez nagyon aggaszt, az SZDSZ tagjait. És nekem az
a véleményem, és én ezt közzé is tettem az SZDSZ-en belül, hogy a
választások előtt mindenféle lőfegyvert szerintem be kellene, hogy
szolgáltassanak. Ezt követelni kell minden ellenzéki szervezetnek,
mert csak így lehet igazán beleegyezni abba, hogy tényleg az, hogy
nemzeti megbékélés, meg egyebek, úgyhogy csak így lehet hitelt adni
az MSZMP-nek, ha minden fegyver be van szolgáltatva. Mert hogy az
nem lehetséges - és szerintem Szép úr sem tudja elképzelni azt -
most képzeljen el egy olyan szituációt, hogy önt én megbántottam és
esetleg bűnöket követettem el ön ellen, és talán családja ellen is,
és most mi tárgyalunk a megbékélésről, hogy béküljünk ki és
nyújtsunk egymásnak békejobbot. Igen ám, csak közben az én kezemben
ott van egy nagy kés. Hát így nem lehet megbékélni, és nem lehet
nemzeti megbékélésről tárgyalni - gondolom én.
Tessék kérem, mindenki szolgáltassa be haladéktalanul, mire a
demokratikus választásokaat kitűzik. És ez ne szolgálhasson esetleg
visszaélésre alkalmas lehetőséget. Hát ennyit szerettem volna
elmondani erről a kérdésről. Úgyhogy nagyon szépen köszönöm Szép úr,
hogy meghallgatott.
(ZENE)
- Nem tudom, hogy jó számot hívtam-e?
- Bizonyosan.
- Szabad Európa Rádió?
- Igen.
- Jó napot kívánok.
- Üdvözlöm.
- Én az angol nyelvtanulásról szeretnék beszélni.
- Igen.
- Debrecenből hívom. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 12. folyt.
|
Ahogy itt volt Magyarországon a Bush amerikai elnök, az ittléte
alkalmával kijelentette, hogy angol nyelvtanárokat küld
Magyarországra. Na most én ennek nagyon megörültem, de én azt
szeretném tudni, hogy vajon kik részesülhetnek az Amerikából ide
érkező nyelvtanárok által tanított nyelvtanulásban. Hogy csak az
ifjúság, vagy pedig a különböző helyeken, vagy pedig lehetséges
lenne-e korhatár nélkül jelentkezni egy-egy ilyen tanfolyamra?
Megmondom, hogy miért. Mert először is nyugdíjas vagyok - és
ugye nem mindegy, hogy mennyit fizetek ezért a bizonyos
tanfolyamért. A másik probléma pedig az, hogy voltam én már
nyelvtanfolyamon, nem is egyszer, és az a probléma, hogy szinte az
ember nem tanul semmit jóformán, mert előzőleg, akik jelentkeztek
ezekre a tanfolyamokra, azoknak a tudását nem mérik fel, hanem csak
akik bejelentkeznek beosztják, és akkor így megy ez az egész. És
aztán a teljesen kezdők közé eljöttek olyanok is, akik már
valamennyire tudnak valamit, és aztán a semmit nem tudóknak meg
elmegy a kedvük attól, hogy tanuljanak, és nincsen semmilyen
sikerélményük egy-egy ilyen tanfolyamon.
- Ön honnét hív most minket? Debrecenből?
- Igen.
- És ott vannak ezek a problémák a nyelvtanulással?
- Itt tapasztaltam.
- Tehát ott tapasztalta, amit most elmondott?
- Tapasztaltam, és aztán már félek is jelentkezni. Nagyon
szeretnék tanulni, mert a gyermekem sincs ott.
- Értem.
- Na és akkor most még az volt a probléma - ezelőtt 3 évvel 4
ével, igen -, az volt a probléma, hogy ezeket a nyelvvizsgákat olyan
időpontra időzítették, tették mondjuk szeptember elejére, amikor
mondjuk az ifjúságnak egy bizonyos része már nem tudott menni
vizsgára, mert közben esetleg behívták katonának. És akkor emiatt
halasztást kell kérni, vagy ehhez hasonló dolog... (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 13. folyt.
|
- Igen. Igen, hát legalább egy hónappal hamarabb.
- Júniusban, vagy legfeljebb augusztusban?
- Igen. Nagyon rossz időpont.
- A szeptember, az egy rossz időpont.
- Emiatt volt aztán borzasztó nagy kellemetlenségem nekem is a
gyerekem miatt.
- A kérdése különben jogos és gondolom, más hallgatót is
érdekelne, hogy ha ez az úgynevezett amerikai békehadtest önkéntes
csoportja ...
- Igen.
- Tehát amerikai fiatalok és kevésbé fiatalok, akik önként
vállalják, hogy nyelvet tanítanak, olyan országban például, mint
Magyarország, hogy ezeknek a tanítását hogy lehetne elnyerni.
- Igen.
- Ez ügyben mi fogunk adni pontos tájékoztatást. Ezidő szerint
még nem tudunk mi sem többet a bejelentése kívül, mivel ez egy terv,
ami még a megvalósulás előtt nyilván részletesebb kidolgozásra vár.
- Igen.
- Tehát fogunk jelentkezni a hírrel és többször is elmondjuk
mind A hallgatóé a szó című műsorban, mind pedig a Hallgatók fóruma
című műsorban, amely kifejezetten a hallgatók kérdéseire adott
válaszokat tartalmaz.
- Jó, akkor majd fogom figyelni, és akkor meg fogom tudni.
Nagyon szeretnék egy ilyen tanfolyamra bejutni.
- Ön különben mielőtt nyugdíjba ment volna milyen szakmában
ténykedett.
- Milyen? Boltvezető voltam a ruházati (....).
- Nagyon szépen köszönöm
(folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 14. folyt.
|
- Szeretnék kimenni dolgozni.
- Igen. Tehát Nyugatra szeretne kimenni dolgozni?
- Igen.
- Mi az a késztetés, ami önt ennek a szándéknak az
elhatározására indította?
- Április 30-tól nincs munkám, ugyanis lejárt a szerződésem az
előző munkahelyemen. Keresek munkát, de olyan helyek vannak, ami nem
éri meg, szóval 3-4 ezer forintos fizetés.
- Ön Borsod megyében lakik?
- Borsod, igen.
- És milyen szakmája van?
- Mezőgazdasági technikus vagyok. Élelmiszeriparban dolgoztam 13
év körül.
- De ért a mezőgazdasági technikához is?
- Persze.
- És nem lehetséges az, hogy az országnak egy másik helyén
találjon jó munkát?
- Tulajdonképpen az a helyzet, mintha kimegyek, mert a családtól
elszakadok.
- Értem.
- Kint keresek, itthon meg hát maximum 10-15 ezer forint, amit
tudok keresni.
- Családos?
- Igen, van két fiam.
(ZENE)
- A hallgatóé a szó című adásunk véget ért. Stúdiómunkatárs Szép
Zoltán volt. +++
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"...a CSKP vezető szerve egy nappal korábban külön is foglalkozott a kialakult helyzettel, s hogy igen kemény figyelmeztetést küldött a követség előtt tüntetőknek: ha nem áll le azonnal a további hangulatkeltés, ha az események bárhol is élesebb fordulatot vesznek, akkor a két magyar fiatal igen súlyos büntetésre számíthat."
SZER-hallgató telefonja:
(ZENEÉRTŐ) "Jó reggelt! Szombat van, augusztus 26-a. Nagyon kérem, hogy Basilides Barna is tartsa magát ahhoz, amit előtte két perccel a Műsorismertetésben bemondtak, hogy ugyanis a napi Kalendárium 6 óra 55-kor, 7 óra 55-kor van és nem 53-kor vagy 52-kor. Gondolom, ő sem szeretné, hogy ha egy vonat 6:55-kor indul és már 6:50-kor kigördült volna a pályaudvarról, amelyikkel ő akart volna, mondjuk, elutazni. Nem tudom, hogy ennyi fegyelmet kívánni egy műsorvezetőtől olyan nagy dolog-e? Szerintem ez kötelessége lenne."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|