 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás
"A Csehszlovák Szocialista
Köztársaság budapesti nagykövetsége előtt kedd óta tiltakozó
emberjogi aktivisták nyomatékosan kérnek mindenkit, hogy a Prágában
fogva tartott barátaink érdekében mindenféle politikai, vagy
bármilyen más egyéb kalandor akciótól tartózkodjanak
Budapest, 1989. augusztus 25.
A felhíváshoz egységesen, egyetértve csatlakozott a Fidesz és a
Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség."
Deutschlandfunk:
Beszélnek a menekültek
"Aznap este egy másik falunál akartuk megkísérelni a
határátlépést. Autónkat egy paraszt telkén állítottuk le. A kutyák
hangosan ugattak. A férfi kinézett az ajtón. Mivel korábbról jó
emlékeink voltak a magyarokról, nem gondoltunk semmi rosszra.
Hasonló helyzetben mi is megértést tanúsítanánk, gondoltuk
magunkban, és útnak indultunk. Két órát gyalogolhattunk a sötétben.
A szúnyogok össze-vissza csípkedtek bennünket. Már azt sem tudtuk,
hol járunk. Aztán egy osztrák falu fényeit láttuk. Gondoltuk,
sikerült. Eliszonyodtunk, amikor két magyar határőr lépett ki a
bokrok mögül. Egy farkaskutyát vezettek pórázon."
|
|
|
|
|
|
 |
- Német menekülők - 4. folyt.
|
- Másrészt el kell mondanom, hogy az NDK-polgárokat pozitívan
fogadták be Magyarországon, egyet sem diszkriminálnak közülünk. Az a
benyomásom, hogy az előző évben rosszabbul bántak az NDK-
polgárokkal, mint a szövetségi polgárokkal. Ebben az évben ez nem
volt így. A Máltai Segélyszolgálat táborában eltöltött napok során
is a magyarok különféle módon bizonyították szolidaritásukat. Egy
család például egy zsák paprikát hozott, és jó néhány zsacskó
paradicsomot, amit aztán szét is osztott a táborban. Feltűnő volt,
hogy a magyarok tapsoltak, amikor autókonvojunk Szentgotthárdnál
elhaladt. Szándékunk egyértelműen felismerhető volt.
- Következő beszélgetőpartnerem szavai azt tanúsítják, hogy nem
mindegyik kiutazni vágyó NDK-lakos kísérelte volna meg többször is a
tiltott határátlépést.
- A gondolattal már odahaza is játszottam, véglegesen azonban
szombaton döntöttem. Azon a napon, amikor Sopronba utaztunk az
ünnepségre. Ez volt az első menekülési kísérletem. Ha sikertelen
lett volna, akkor ez lett volna az első és utolsó. Hazautaztam
volna. Még egyszer nem kíséreltem volna meg. Elegendő időt hagytam
magamnak. Vasárnap már otthon is lehettem volna, és hétfőn már el is
tudtam volna menni dolgozni.
- Utolsó beszélgetőpartnerem egy 37 éves férfi volt.
Megkérdeztem: egyedül jött?
- Nem. A fiam is velem van. A konzulátuson mondták nekem,
illetve feltették a kérdést: miért nem adtam be kiutazási kérvényt?
Egyszerűen azt válaszoltam: azért nem adtam be, mert akkor rögtön
elveszítettem volna szülői felügyeleti jogomat a fiam felett.
(folyt.)
1989. augusztus 25., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|