Rendszerváltás és az MTI

	Nem lesz iskolát 3.
- Ha nem ezt tesszük, akkor óhatatlanul nagy mennyiségben "termeljük" az alacsony képzettségű vagy képzettség nélküli munkaerőt. A kérdés megoldásának nagyon rugalmas módját kell kitalálnunk. Nem elég az, ha a gimnázium alapvető funkcióját, a felsőoktatásra való felkészítést tartjuk csak szem előtt, mert akkor a felsőoktatásba be nem jutó gyerekek csak papírt - érettségi bizonyítványt -, és nem munkára jogosító dokumentumot kapnak. Meg kell találni ennek a valaha népszerű iskolatípusnak a differenciált fejlesztési módját. Arra kell törekedni, hogy a gimnáziumi érettségi mellé a munkamegosztásba való belépést jelentő szakmai végzettséget is kapjanak a fiatalok. alc. Minőséget szolgáló intézkedés - A nyelvoktatás ma kétszeresen is időszerű téma, különösen azóta, hogy a szabad nyelvválasztás lehetővé vált. De megvannak-e hozzá a feltételek? - Egy negyvenéves történelmi időszak után az idén lehetőség nyílt arra, hogy az iskolák szabadon válasszák meg az általuk oktatott nyelveket. Ez a választási lehetőség azonban ma még inkább elvi jelentőségű, hiszen köztudomású, hogy az elmúlt évtizedekben a kizárólag kötelező orosz nyelvoktatást a pedagógusképzés gyakorlata is szolgálta. Az általános iskolák 15-16 százalékában folyt az elmúlt tanévben az orosz mellett más idegen nyelv oktatása is szakosított tantervi osztály, fakultációs program vagy nyelvi szakkör keretében. Ez a lehetőség azonban a 3-8. osztályos tanulóknak alig több mint 5 százalékát érintette. A számok mögött a szakos ellátottság közismert gondjai állnak: kevés az idegennyelv- szakos tanár, és azok egy része sem az iskolákban, hanem az iskolán kívül keresi a boldogulását. Az intézkedés tízéves programot indított el, s ahhoz, hogy ez eredményes legyen, a tanárképzést, az átképzést, s nem utolsó sorban a pedagógusok élet- és munkakörülményeit egyszerre kell fejleszteni, javítani. - Mit tart Ön a szeptemberben kezdődő iskolaév legnagyobb újdonságának? - Egy változást említettem már: a feltételektől függően és a szülők véleményének kikérésével lehetőség nyílik más idegen nyelvek oktatására is. Kisebb mértékű változás várható a történelemoktatásban is: az 1945 utáni korszakot nem a régi, rossz tankönyvből - hanem különböző átmeneti megoldások segítségével, egy készülő szöveggyüjtemény felhasználásával - tanulhatják a gyerekek. A legnagyobb eseménynek azt tartom, hogy nem lesz igazán nagy, iskolát rengető változás. (folyt.) 1989. augusztus 24., csütörtök 12:23
Vissza » Folytatásokkal »