|
|
 |
|
 |
Nem lesz iskolát 2.
|
Ezek nyomán - de a falvak állapotának további leromlását
önmagában is előidézve - számolták fel az iskolákat. A
kistelepülések regenerálódásával egyidőben ugyanakkor ma sok helyütt
erős és jogos az igény az iskola visszaállítására. Ezt feltétlenül
támagatandó folyamatnak tartom, de körültekintő mérlegelés döntheti
el, hogy valós igényekről, reális szükségletekről van-e szó, és
milyenek a feltételek ennek a megteremtéséhez. Magunk is
szorgalmazzuk, hogy a következő tervidőszakban olyan kormányzati
program készüljön, amely az önhibájukon kívül rossz helyzetbe
került, és önerejükből a szükséges lépéseket megtenni nem tudó
községek, települések, önkormányzatok számára alakítsunk ki
valamilyen állami segélyrendszert, támogatási lehetőséget. Számolni
szeretnénk természetesen az önkormányzatok helyi erőfeszítéseivel,
törekvéseivel is. Célszerűnek tartanánk, hogy ennek a nagy
programnak - egyfajta nemzeti adósság is ez - a megoldására,
vágrehajtására ne csak központi, hanem területi, megyei
céltámogatási rendszerek is kialakuljanak. Ugyenez a véleményem a
hátrányos helyzetű iskolák kérdésében.
alc. Szakmát és érettségit
- Minden iskolatípusban túljelentkezés van, kivéve a
középiskolát, s ez később komoly gondok forrása lehet. Mi erről a
véleménye?
- A magyar közoktatás egyik legfájóbb, legkritikusabb pontja a
középiskoláztatás optimálisabb feltételeinek a kialakítása. Ez
hosszú időn keresztül csak a jelszavakban jelent meg, és lényegét
tekintve tabutémának számított, mert összefügg az iskolarendszer
struktúrájával. Magyarország elmaradását a nálunk fejlettebb
országoktól a gazdasági és egyéb tényezőkön kívül a teljes fokú
középiskoláztatás, az érettségizők aránya is jelzi. Nálunk fele
annyian érettségiznek, mint a fejlettebb európai országokban. A
fiatalok mintegy 40 százaléka részesül teljes fokú iskolai
érettségit nyújtó képzésben, a fejlett országokban 80, a
legfejlettebbekben pedig közel 100 százalékuk. Nemcsak
Nyugat-Európában vagy Japánban van így, a közelmúltban találkoztam
egy dél-koreai oktatási szakemberrel, aki elmondta: náluk a teljes
érettségit nyújtó szakközép-iskoláztatás aránya 94-96 százalékos.
- Reális volna ma kitűzni nálunk ezt a célt akkor, amikor a
középiskolák - főleg a gimnáziumok - iránt csökken az érdeklődés?
(folyt.)
1989. augusztus 24., csütörtök 12:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|