|
|
 |
|
 |
Prágai tavasz - lengyel tüntetések
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. augusztus 21. hétfő (MTI-tud)a - Hétfőn Lengyelországban több helyütt is tömeggyűléseken és tüntetéseken ítélték el a Varsói Szerződés tagállamaiegyveres beavatkozását 1968-ban Csehszlovákiában.
A lengyel-csehszlovák határvárosban, Cieszynban rendezett
megmozduláson az új lengyel parlament 6 képviselője, köztük Karol
Modzelewski régóta ismert Szolidaritás aktivista is részt vett. A
,,Soha többet baráti segítséget,, jelszóval megtartott rendezvény
résztvevői Csehszlovákia szuverenitása ellen elkövetett
bűncselekménynek minősítették az 1968-as beavatkozást, amely nem
csak Csehszlovákiában állította meg a demokratizációs folyamatot.
A tüntetők táviratot intéztek Václav Havel ismert csehszlovák
drámaíróhoz és ellenzékihez, valamint Tomásek bíboroshoz, amelyben
annak a reményüknek adtak hangot, hogy a határok nem elszigetelni
fogják egymástól a népeket a jövőben.
Krakkó főterén Adam Mickiewicz emlékművénél kezdődött az a
tüntetés, amely ugyancsak az 1968-as katonai beavatkozást ítélte el.
A szélsőséges lengyel ellenzékiek képviselői a helyszínen elfogadott
nyilatkozatukban nemcsak az 1968-as bevonulást ítélték el, hanem
felszólították a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát is, hogy
hivatalosan ítélje el a Szovjetunió 1956-os magyarországi fegyveres
beavatkozását is.
Az emlékműtől elindult tüntető menet a Szovjetunió krakkói
főkonzulátusa elé vonult, útközben ,,Le a kommunizmussal,, és ,,A
szovjetek menjenek haza,, jelszavakat kiabálva. Itt ismét
felolvasták határozataikat, követelve valamennyi szovjet katona
kivonását Kelet-Európából. Nincs hír arról, hogy a tüntetéseken a
rendőrség beavatkozott volna.
Néhány napja a 99 százalékban Szolidaritás képviselőkből álló
lengyel felsőház, majd a LEMP-képviselők részvételével gyakorlatilag
ugyancsak egyhangúlag a lengyel alsóház is az 1968-as beavatkozást
elítélő határozatot fogadott el. Erre Csehszlovákia hivatalosan is
igen élesen reagált, az ország belügyeibe való beavatkozással
vádolva a lengyel parlament mindkét házát. +++
1989. augusztus 21., hétfő 22:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|