|
|
 |
|
 |
Amerikai állásfoglalás a prágai tavaszról 6.
|
Washington, 1989. augusztus 20. (Amerika Hangja, Esti híradó) -
Holnap lesz 21 esztendeje, hogy 1968 augusztus 21-ikén öt ország
hadserege behatolt Csehszlovákiába. Az inváziót a Szovjetunió
vezette, és Lengyelország, Magyarország, Bulgária és az NDK
hadserege vett részt benne. A megszállás célja annak a prágai
kormánynak a megbuktatása volt, amely politikai és gazdasági
reformokat, valamint az emberi jogok fokozottabb tiszteletben
tartását kezdeményezte. A reformereket kizárták a kommunista pártból
és a kormányból egyaránt, és felállították azt az elnyomó rendszert,
amely a mai napig hatalmon van Csehszlovákiában
Leonyid Brezsnyev azzal próbálta igazolni a prágai tavasz
eltiprását, hogy a fokozott politikai és gazdasági szabadság
Csehszlovákiában a Varsói Szerződés többi tagállamainak stabilitását
fenyegette. Itt született meg a Brezsnyev-droktína, amellyel a
Szovjetunió fenntartotta magának a jogot a beavatkozásra a Varsói
Szerződés bármely tagállamában, hogy megvédje azt, amit a
kommunizmus vívmányainak nevezett.
Szerte a világon jogállamok és nemzetek, országok és emberek
tiltakoztak a Csehszlovákiával szemben tanúsított indokolatlan
agresszió ellen. Még a Szovjetunióban, de a többi megszálló
országban is sokan voltak, akik tudták: kormányuk helytelenül
cselekedett. Néhány bátor ember nyilvánosan tiltakozott, közülük nem
egyet letartóztattak és bebörtönöztek.
21 évvel később megváltozott a világ. Lengyelországban nemrég
választások voltak, és a kommunista párttagoknak valóban meg kellett
küzdeniük a többi jelölttel. Eredményeképpen a Szolidaritás megnyert
csaknem minden mandátumot amelyért indulhatott. A szenátus a
szakszervezeté lett - mint ahogy a szakszervezet jelentős
képviselethez jutott a befolyásosabb alsóházban, a Szejmben is.
(folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|