|
|
|
|
A konzervgyártás és zavarai (1. rész)
|
1989. augusztus 23., szerda - Az év első hét hónapjában nem mindenben az elképzelések szerint alakult a magyar konzervexport, és az év további részében is nagy erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy a gyárak által feldolgozott áruk maradéktalanul vevőre találjanak. A vártnál is nagyobb gondot az okozza, hogy a Szovjetunió az idén az államközi szerződésben korábban rögzítettnél 20 százalékkal kevesebb élelmiszert vesz át, holott éppen a Szovjetunió volt évtizedekig a magyar élelmiszergazdaság termékeinek legnagyobb felvevőpiaca. Az így kiesett mennyiség jó részére a kereskedelem másutt nem talál vevőt.
Vajda László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kereskedelmi főosztályának helyettes vezetője elmondotta: július végéig a rubelelszámolású piacokon - ahol a legjelentősebb vásárló még mindig a Szovjetunió volt - a zöldségkonzervekből 200 ezer tonnát értékesítettek, 33 ezer tonnával kevesebbet, mint a múlt év hasonló időszakában. Gyümölcskonzervekből 80 ezer tonna talált vevőre ezen a piacon, 14 ezer tonnával kevesebb, mint tavaly július végéig. Az értékesítés föllendítésére a központi szervek az úgynevezett bartel típusú kereskedelmi formáció alkalmazását is ajánlották, ami azt jelenti, hogy a magyar áruért ellentételként külföldi terméket fogadhatnak el. Ez azonban még csak igen kis részben valósul meg a gyakorlatban. Az év első hét hónapjában némileg sikeresebbnek bizonyultak a konvertibilis piacon tett erőfeszítések, ám ezek nem pótolták a kiesést. Zöldségkonzervekből az előző év hasonló időszakához hasonlóan 56 ezer tonna jutott el erre a piacra; míg gyümölcskonzervekből 46 ezer tonnát értékesítettek a vállalatok, csaknem kétszer annyit, mint 1988 azonos időszakában. Az utóbbi részsikert elsősorban az új piacok felfedezése hozta. Először értékesítettek nagyobb mennyiségű konzervált zöldborsót Ausztráliában, és az iparág különféle termékeit először fogyaszthatták a japán, az egyesült államokbeli, a szingapúri, a hongkongi és az indonéziai vásárlók. (folyt. köv.)
1989. augusztus 22., kedd 19:36
|
Vissza »
|
|
A konzervgyártás és -export zavarai (2. rész)
|
A Konzervipari Közös Vállalatnál elmondották: látva a mezőgazdasági termelők nehéz helyzetét, a nagy kajszitermés miatt, a tavalyinál jóval többet vásároltak fel, és hasonlóan járnak el a szilva és az őszibarack átvételénél is. Ugyanakkor a gyárak óvatosak az átvétellel, mert még nem látják biztosítottnak, hogy a rubelelszámolású exportban mód nyílik-e az eddigi mennyiségen felüli konzerv eladására. A konzervgyárak értékesítési nehézségeire az illetékes érdekvédelmi szervezet, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete időben felhívta az érintettek figyelmét. Mint Balogh Károlyné főtitkár elmondotta, a szovjet piac jelenős visszaesése, a rubelelszámolású export támogatásának részbeni megvonása, valamint a hazai és a külpiac beszűkülése a konzervgyárak egy részét nehéz helyzetbe hozta. Rósa László, az ÉDOSZ konzervipari szakágazati bizottságának tagja, a Szegedi Konzervgyár igazgatója szerint a gond onnan ered, hogy a termelés nem gazdaságos a 25 százalékos hitelkamat miatt. A konzervexport további helyzetét kritikusnak mondotta. Ami a külföldi értékesítés lehetőségét illeti, az igen felemás lett azáltal, hogy létrejött a többcsatornás értékesítés. Ugyanis az az engedmény, hogy a vállalatok maguk exportálhatnak, legfeljebb 4-5 év múlva hozza meg gyümölcsét, mivel a konzervgyárak a néhány személyes kereskedelmi szakembergárdával általában képtelenek felvenni a versenyt a specializált kereskedelmi szervezetekkel. Ily módon az a csaknem 200 ezer tonna konzervtermék nehezen talál vevőre, amely jórészt az államközi export meghiusulása miatt marad. A szegedi gyárnak és más húsos, zöldséges készételeket előállító üzemeknek ezeken túl hátrányt jelent, hogy ezen a nyáron a kedvezőtlen időjárás miatt uborkából a tavalyi mennyiségnek legfeljebb a 20, paprikából a 30 és paradicsomból mintegy az 50 százalékát tudják felvásárolni. A Debreceni Tartósítóipari Kombinát vezérigazgató-helyettese, Végh Csaba szerint is egyértelműen a rubelelszámolású export visszaesése okozza a legtöbb gondot. (folyt. köv.)
1989. augusztus 22., kedd 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A konzervgyártás és -export zavarai (3. rész)
|
Kombinátjuk zöldség- és gyümölcskonzervekből 20-25 százalékkal többet tudna átadni, ez a mennyiség jelenleg a készletüket növeli. Megpróbálkoztak a Szovjetunióban az úgynevezett bartel típusú üzletkötéssel, ám gyakran a bürokratikus ügyintézés, máskor pedig a magyar és a szovjet vállalatok közötti sikertelen áruellentételezés miatt akad el a jónak ígérkező árucserés üzlet létrejötte. (MTI)
1989. augusztus 22., kedd 19:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Elhatároztuk, amint Pestre érünk leadjuk a Fekete Doboz filmjeit, utána bemegyünk a rádióba, elmondjuk a Déli Krónikának, mi történt Prágában, s bejelentjük, hogy ülő- és éhségsztrájkot kezdünk a csehszlovák követség előtt."
D14, III/III-as Komárom megyei jelentés tatai ellenzéki gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) "Én is magyar vagyok" jeligével kétoldalas levelet írtam önöknek, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Várom, hogy a Hallgatók Fórumában reagáljanak rá, de nem történik semmi. Lehet, hogy nem kapták meg? Kérem, nézzenek utána és üzenjenek a Hallgatók Fórumában "Én is magyar vagyok" jeligére. Ha valóban nem kapták meg, akkor megpróbálom újra eljuttatni Önökhöz a levelet, másolatban. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|