Rendszerváltás és az MTI

	Bírálatok és dícséretek a szövetkezeteknek címezve
Budapest, 1989. augusztus 22. kedd (MTI-Press) - Bírálják és dícsérik a szövetkezeteket. Mindkét tábor talál érveket véleményének igazolására. Valóban dícsérhetők a szövetkezetek, hiszen a mezőgazdasági termelésnek több mint 80 százalékát adják, s az sem vitatható, hogy Magyarországon jó az élelmiszer-ellátás, s ráadásul - ámbár drágán - még exportra is jut. Okkal bírálják a szövetkezeteket, hogy saját és a közösségi tulajdon ellenére gyenge hatékonysággal gazdálkodnak, bürokratikus a működésük. A bírálók táborába a szövetkezeti dolgozók egy része is belépett, joggal panaszkodnak alacsony jövedelmükre, vezetőik pedig a szövetkezeti lét kilátástalanságára. A szövetkezeti törvényt a többször módosították, ám a sokak által óhajtott, nemzetközi hagyományokra épülő szövetkezeti elvek ma sem érvényesülnek következetesen. Van-e, s ha igen, mi a szövetkezetek jövője? E kérdésről beszélgettünk dr. Csete Lászlóval, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos igazgatójával. A szövetkezeti mozgalmat több mint százéves gazdasági szükség hozta létre. Az egyéni gazdálkodók védekezése a tőkeerős vállalatokkal szemben. A világ gazdasági élvonalában a száz legnagyobb, és ugyancsak száz legeredményesebb vállalkozás között egyetlen szövetkezet sincs. A csúcstechnológiák fejlesztése - egyes kivételtől eltekintve - nem szövetkezeti sajátosság. Ebből következik, hogy a szövetkezetek megőrizték eredeti helyüket, elképzelésüket, s napjainkban is változatlanul a kistulajdonosok gazdasági formációi. Ennek persze nem mond ellent az, hogy kis méretben is nagyon hatékonyan képesek gazdálkodni. Jellemző példája ennek Dánia és Hollandia mezőgazdasága, ahol a hatékonyság és a szövetkezeti lét képes volt ötvöződni. A magyar szövetkezetek - jelentős eredményeik ellenére - gyengébbek mint a nyugat-európai farmerek társulásai. Mi az oka ennek? A magyar szövetkezetek jelentősen eltértek - kedvező irányban - a Szovjetunió és más szocialista országok kolhozaitól, de így sem voltak mentesek az ideológiai és politikai terhektől, fogyatékosságoktól. A falu sztálini átszervezése, kollektívizálása a parasztságot tudatosan választotta el a tulajdontól, azért, hogy függő helyzetbe kerülve formálhatóvá, irányíthatóvá váljanak. (folyt.) 1989. augusztus 22., kedd 13:12
Vissza » Folytatásokkal »