Rendszerváltás és az MTI

	Ceausescu - nyilatkozat (1.rész)
Oltványi Ottó, az MTI tudósitója jelenti: Bukarest, 1989. július 1. szombat (MTI-TUD) - Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke interjut adott a Révolution Africaine című algériai folyóirat különtudósítójának. Az interjut a bukaresti Scinteia szombati száma ismertette. Ceausescu a szocialista országokban folyó változásokat, reformokat, átalakításokat és korszerűsítéseket ,,rendjén valónak,, tartja. Kifejtette, szükségszerűnek ítéli, hogy ,,alaposan elemezzék a dolgok jelenlegi állását egyik vagy másik országban, de nem csak a szocialista országokban, hanem valamennyi államban,,. ,,Egyes országok nem végezték el időben az alapos elemzést - folytatta -, nem értették meg, hogy a szocializmus nem építhető sablonok, egyedül üdvözítő modellek, dogmatikus koncepciók alapján. Egyes szocialista országok évtizedeken át a ,,törvény,, és az ,,eszmék,, rangjára emelték ezeket a negatív magatartásformákat. Ezért Románia úgy véli, természetes dolog, ha a szocialista országok, bármelyik nép felteszi a kérdést, hogyan is tökéletesítse tevékenységét. Amit azonban nem értünk, az az a tény, hogy ezt nem mindig a szocializmus elveinek, a szocializmus fejlődésének érdekei alapján teszik. Ellenkezőleg, néha - sajnos - a szocialista elvek alábecsülése, sőt megtagadása és a kapitalista formákra való visszatérés álláspontjáról teszik, ami negatív fejlemény, ellentétes az illető népek és a szocializmus érdekeivel.,, Ceausescu szerint Románia 1965-től, az RKP IX. Kongresszusa után kritikai álláspontra helyezkedett a szocializmus fejlesztésének és megvalósításának útjai kérdésében. Románia elvetette az egyedüli modell elvét, a dogmatizmust. Azt vallotta, hogy a szocializmust a tudományos szocializmus elveinek és az általános objektív törvényeknek alkotó alkalmazásával kell megvalósítani ,,összhangban minden egyes ország realitásaival,,. Rámutatott arra, hogy Romániában létrehozták a gazdasági-társadalmi tevékenység vezetésének új, demokratikus rendszerét és tökéletesítették az állami szervek tevékenységét is. (folyt.) 1989. július 1., szombat 18:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ceausescu - nyilatkozat (2.rész)
Nyilatkozatában arról is szólt, ,,ahogyan más országokban fejlődött a szocializmus,, s hozzátette: a korszerűsítést, az átalakítást nem a szocializmus vívmányainak tagadásával, hanem ereje érvényesítésével, olyan új intézkedésekkel kell megvalósítani, amelyek megerősítik az össznépi és a szövetkezeti szocialista tulajdont, dinamizálják a szocialista fejlődést. Egy kérdésre válaszolva Ceausescu kifejtette: ellenzi a szocialista országokban a többpártrendszer kialakítására irányuló törekvéseket. ,,A többpártrendszerre való visszatérés nem erősíti, hanem gyengíti a szocializmust,, - jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy Románia visszafizette küladósságait, utalt rá: ,,Nem csodáról van szó, mert soha semmilyen területen nem történtek csodák.,, Kifejtette: a küladósság visszafizetése annak a politikának az eredménye, hogy Románia számolja fel más államoktól való függőségét. A romániai ,,szisztematizálásra,, vonatkozó kérdésre adott válaszában a pártfőtitkár-államfő ,,bizonyos nyugati sajtószervek tájékozatlanságát, rosszhiszeműségét,, hangoztatta. ,,Bárki,aki Romániába látogat, képet alkothat magának és megértheti, hogyan cselekedtünk és miként fogunk cselekedni a nép általános civilizációs szintjének és életszinvonalának emeléséért,, - fűzte hozzá. Az emberi jogokkal kapcsolatban kijelentette: ,,Romániának többek között felróják, hogy nem ösztönzi a kivándorlást -, amely tulajdonképpen a fejlett kapitalista országok részéről a szakemberek elorzásának politikájává alakult. Románia állandó jelleggel megadta és megadja a kivándorlási jogot azok számára, akik újraegyesíteni óhajtják családjukat. Igaz azonban, hogy nem ösztönözzük és ellene vagyunk a kivándorlási politikának, mert mi úgy véljük, hogy egy ország állampolgárainak ott kell maradniuk, ahol születtek, ott tevékenykedjenek, dolgozzanak, küzdjenek országuk gazdasági és társadalmi fejlődéséért. A kivándorlás, tulajdonképpen, az emberi jogok megsértése, mert annyit jelent, hogy az emberek elszakadnak attól a környezettől, melyben formálódtak, a helyektől, melyeken felnőttek, ez pedig ellentétes az emberi jogokkal,, - állította. Ceausescu nyilatkozatában kitért a nemzetiségi kérdésre is. Véleménye szerint ,,Románia demokratikusan oldotta meg a nemzetiségi kérdést,,. Kijelentette: (folyt.) 1989. július 1., szombat 19:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ceausescu - nyilatkozat (3.rész)
,,Románia egységes nemzeti állam. A román nép kialakulása jó 2000 évvel ezelőtt kezdődött meg. A történelem során, egy bizonyos időszakban itt más nemzetiségű állampolgárok - főként magyar, német és más származásuak - is letelepedtek. A történelmi igazság megköveteli, hogy elmondjuk, egy bizonyos időben, amikor Erdély osztrák-magyar uralom alatt volt, elnemzetietlenítési politikát és arra irányuló kényszerítési politikát folytattak, hogy a román származású állampolgárok lemondjanak nemzetiségükről. Számos bizonyíték van és maga Marx - akit nem lehet valamilyen formában azzal gyanúsítani, hogy részrehajló lett volna a románok irányában - beszélt erről. Mi úgy véltük és úgy véljük, hogy az arra irányuló próbálkozás, hogy az embereket nemzetiségek szerint osszák fel, mindig csakis a reakciós kapitalista köröket szolgálta, azokat, amelyek el akarták nyomni a népeket, biztosítani akarták uralmukat. Amit egyébként most is tesznek. Pontosan ebből kiindulva, az ország alkotmányában és a gyakorlatban teljes jogegyenlőséget biztosítottunk minden állampolgár számára. A gazdasági-társadalmi fejlesztéssel pedig megteremtettük az anyagi alapot ahhoz, hogy valamennyi állampolgár élhessen ezekkel a jogokkal. Amikor ugyanis az embereknek nincsenek biztosítva a jó munka-, tanulási, életfeltételek, semmilyen módon nem lehet jogegyenlőségről beszélni. Senki sem mondhatja Romániában, hogy származása miatt korlátozzák a lehetőségét annak, hogy egyik vagy másik területen dolgozzon, korlátozzák jövedelmét vagy más egyebeket. Ugyanúgy senki sem mondhatja, hogy nincsenek biztosítva a tanulási feltételek a saját nyelven mindazok számára, akik ezt akarják, az illető nyelveken megjelenő sajtó, irodalom pedig ismert, mivel nyilvános. A színházak száma, a kulturális tevékenység a más nemzetiségűek nyelvén ugyanilyen formában jól ismert. (folyt.) 1989. július 1., szombat 19:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ceausescu - nyilatkozat (4.rész)
Mindez arra késztet, hogy kijelentsük: - Demokratikus módon és teljes mértékben megoldottuk a nemzeti kérdést és valóban jó lenne, ha minden országban ezekből a szempontokból indulnának ki -, hogy az emberek örvendhessenek minden joguknak, függetlenül nemzetiségüktől. Gyakorlatilag nincsen olyan terület, ahol ne biztosítanánk a teljes egyenlőséget. De ismétlem, ha nem oldottuk volna meg a munkával, az élettel kapcsolatos problémákat, a nemzeti kérdést nem lehetett volna megoldani. Elhatározásunk, következetesen fellépünk nemzeti politikánk határozott alkalmazásáért, hogy az ország minden állampolgára számára egyre jobb munka-, élet-, tanulási feltételeket biztositsunk a társadalomban, amelyet építünk és perspektívikusan együtt, teljes egységben építsünk egy egységes dolgozó népet, az igazi szociális és nemzeti igazságosság társadalmát.,, Végezetül a román vezető az ,,egységes Európa,, gondolatáról fejtette ki véleményét. Hangoztatta, Románia Európa katonai tömbökre való felosztása ellen van és nem helyesli az európai országok gazdasági szervezetek szerinti megosztását sem. ,,Nem foglalunk állást egy nemzetek feletti szerv létrehozása mellett - egy ilyen tézist hibásnak minősítünk -, tekintve, hogy az már nem biztosítaná a szabad és független nemzetek Európáját. De síkraszállunk a társadalmi rendszerek különbözőségében is egy egységes Európáért, a szabad és független államok megőrzésével,, - mondotta.+++ 1989. július 1., szombat 19:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »