|
|
|
|
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata az NDK-menekültek ügyében (OS)
|
1989. augusztus 21., hétfő - Az idei nyáron a Magyarországra menekülő németek sorsa felidézi bennünk a korábbi évtizedekben Európa-szerte elkövetett elűzetések emlékeit. Mi, magyarok különösen átérezzük a hazájukat elhagyni kényszerülők helyzetét, mert a történelem bennünket sem kímélt hasonló megpróbáltatásoktól. Már békeidőben, a II. világháború befejeződése után a győztes nagyhatalmak döntése következtében százezreknek kellett német származásuk miatt magyarországi szülőföldjüket elhagyniok, anélkül, hogy személyes felelősségüket a háborús eseményekben megállapították volna. 1956-ban magyarok tízezrei kerülnek Nyugat-Németországba, most pedig naponta értesülünk a Romániában élő magyarok, szászok és más nemzetiségek kálváriájának megannyi stációiról. A menekültek és kisebbségek helyzete világszerte érezhetően és fokozottan rosszabbodik, melynek elsődleges felelőssége természetszerűleg azokon az államokon van, melyeket a menekültek elhagyni kényszerültek. Elvi álláspontunk, hogy olyan állapotoknak kell kialakulniuk, hogy senki se kényszerüljön szülőföldje elhagyására. De, ha ez mégis megtörténnék, elsősorban személyes és társadalmi felelősségünk növelésével próbáljunk a segítségre szorulók sorsán könnyíteni. Ennek szellemében kérjük a hatóságokat és valamennyi honfitársunkat, hogy az emberiesség egyetemes követelményei szerint tegyenek meg mindent, ami a menekülők szenvedéseit csökkenti. A Magyar Demokrata Fórum Elnöksége felkéri a helyi szervezeteket, hogy lehetőségeik szerint ebben a munkában vegyenek részt. (OS)
1989. augusztus 21., hétfő 20:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Öt órakor a Mustek utca előtt laza láncban felálltak a magyarok. Nem történt semmi, csak a rendőrök és a civil ruhás kopók rajzottak egyre idegesebben mindenfelé. A feszültség kezdett elviselhetetlenné válni. Odasodródtam Deutsch mellé: mi lesz már, mikor kezditek, elmúlt öt óra - nógattam. Félek, Zolikám, érted, félek - mondta. Értettem. Mi tagadás én is féltem."
D13 III/III as Komárom megyei jelentés, FKgP gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
"Pomogesné, Liszkai Klára vagyok, Győrből, a 15-789-es telefoinról. Kérdésem, illetve kérésem az lenne, amennyiben segítségemre tudnának lenni valamilyen fajta tevékenység folytatásában, kérném értesítésüket. Képesítésem építészmérnök, 40 éves vagyok, kisgyerekem 2 éves, most végeztem el egy felsőfokú kereskedelmi szakiskolát, egy vendéglátóipari szakiskolát. Német nyelvvizsgára készülök. Valami kétmillió forint rendelkezésemre áll, valami külkereskedelmi tevékenység vagy egyéb vállalkozásban partner lennék. Kérem értesítésüket. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|