|
|
|
|
Amerikai állásfoglalás a prágai tavaszról 6.
|
Washington, 1989. augusztus 20. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Holnap lesz 21 esztendeje, hogy 1968 augusztus 21-ikén öt ország hadserege behatolt Csehszlovákiába. Az inváziót a Szovjetunió vezette, és Lengyelország, Magyarország, Bulgária és az NDK hadserege vett részt benne. A megszállás célja annak a prágai kormánynak a megbuktatása volt, amely politikai és gazdasági reformokat, valamint az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartását kezdeményezte. A reformereket kizárták a kommunista pártból és a kormányból egyaránt, és felállították azt az elnyomó rendszert, amely a mai napig hatalmon van Csehszlovákiában Leonyid Brezsnyev azzal próbálta igazolni a prágai tavasz eltiprását, hogy a fokozott politikai és gazdasági szabadság Csehszlovákiában a Varsói Szerződés többi tagállamainak stabilitását fenyegette. Itt született meg a Brezsnyev-droktína, amellyel a Szovjetunió fenntartotta magának a jogot a beavatkozásra a Varsói Szerződés bármely tagállamában, hogy megvédje azt, amit a kommunizmus vívmányainak nevezett. Szerte a világon jogállamok és nemzetek, országok és emberek tiltakoztak a Csehszlovákiával szemben tanúsított indokolatlan agresszió ellen. Még a Szovjetunióban, de a többi megszálló országban is sokan voltak, akik tudták: kormányuk helytelenül cselekedett. Néhány bátor ember nyilvánosan tiltakozott, közülük nem egyet letartóztattak és bebörtönöztek. 21 évvel később megváltozott a világ. Lengyelországban nemrég választások voltak, és a kommunista párttagoknak valóban meg kellett küzdeniük a többi jelölttel. Eredményeképpen a Szolidaritás megnyert csaknem minden mandátumot amelyért indulhatott. A szenátus a szakszervezeté lett - mint ahogy a szakszervezet jelentős képviselethez jutott a befolyásosabb alsóházban, a Szejmben is. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Öt órakor a Mustek utca előtt laza láncban felálltak a magyarok. Nem történt semmi, csak a rendőrök és a civil ruhás kopók rajzottak egyre idegesebben mindenfelé. A feszültség kezdett elviselhetetlenné válni. Odasodródtam Deutsch mellé: mi lesz már, mikor kezditek, elmúlt öt óra - nógattam. Félek, Zolikám, érted, félek - mondta. Értettem. Mi tagadás én is féltem."
D13 III/III as Komárom megyei jelentés, FKgP gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
"Pomogesné, Liszkai Klára vagyok, Győrből, a 15-789-es telefoinról. Kérdésem, illetve kérésem az lenne, amennyiben segítségemre tudnának lenni valamilyen fajta tevékenység folytatásában, kérném értesítésüket. Képesítésem építészmérnök, 40 éves vagyok, kisgyerekem 2 éves, most végeztem el egy felsőfokú kereskedelmi szakiskolát, egy vendéglátóipari szakiskolát. Német nyelvvizsgára készülök. Valami kétmillió forint rendelkezésemre áll, valami külkereskedelmi tevékenység vagy egyéb vállalkozásban partner lennék. Kérem értesítésüket. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|