|
|
 |
|
 |
A húshiány és a húsáremelés véletlenül esik egybe?
|
1989. augusztus 19., szombat - Augusztus első hetében - mint ismeretes - sertéshús-hiány volt az ország több körzetében. Így elsősorban a Balaton környékén, Sopron és a Dunakanyar körzetében, s az ellátás nehézségeit érzékelték Budapesten is. Arról, hogy mi idézte elő a lakosságot rendkívül irritáló helyzetet, Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes nyilatkozott az MTI munkatársának.
Véleménye szerint az, hogy húshiány lépett fel, tulajdonképpen
megmagyarázhatatlan, mivel a 600-625 ezer tonnás éves termelésből
bőségesen fedezhető a magyar 340 ezer tonnás fogyasztás. A jelenlegi
hiány okait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a
sertéshús-fogyasztás visszaesését érzékelve - ez az év első felében
mintegy 8 százalékos volt - a húsipari vállalatok többletexportra
vállaltak kötelezettséget, hogy ne maradjon a raktáraikban a
megtermelt készlet. Ezt annál is inkább megtették, mivel kedvezőek
voltak az exportárak. Amikor azonban jelentkezett az idegenforgalmi
idény által is gerjesztett fokozottabb hazai kereslet, ennek már
helyenként egyszerűen nem volt árufedezete.
Viszont a tervezett húskészítmény-áremelést már a hiány előtt
jelezték a húsipari vállalatok az Anyag- és Árhivatalnak, mivel a
felvásárlási árak olyan alacsonyak voltak, hogy élő állatot már nem
tudtak felvásárolni a termelőktől, s ennek fedezetét kívánták az
áremeléssel előteremteni. Így alaptalan az a vád, miszerint a
mesterséges hiánnyal akarták volna az üzemek kikényszeríteni az
áremelést, vagyis nyereségük növelését. Az igazság az:
veszteségeiket szerették volna csökkenteni.
A jelenlegi anomália, melyet különben a készenléti alap
felhasználásával rövid idő alatt sikerült megoldani, rávilágít
azonban arra a tarthatatlan helyzetre, hogy a feldolgozó üzemek és a
termelők érdekeltsége között rendkívül nagy az ellentét. Hiszen a
termelőnek nem éri meg a mostani alacsony nyereségért állatokat
tartani, míg a felvásárlók nem tudnak fizetni többet a disznókért.
Ha mégis megteszik, ezt végül is a fogyasztó fizeti meg, ahogyan a
példa is mutatja. Éppen ezért tűzi napirendre a kormány a jövő
hónapban a húsipar teljes vertikumának áttekintését.
A problémára piaci eszközökkel kell megoldást találni, vagyis az
exportszinthez kell közelíteni valamilyen módon a belföldi árakat,
úgy, hogy megteremtjük az ehhez a szükséges fizetőképes keresletet
is. (MTI)
1989. augusztus 18., péntek 21:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Öt órakor a Mustek utca előtt laza láncban felálltak a magyarok. Nem történt semmi, csak a rendőrök és a civil ruhás kopók rajzottak egyre idegesebben mindenfelé. A feszültség kezdett elviselhetetlenné válni. Odasodródtam Deutsch mellé: mi lesz már, mikor kezditek, elmúlt öt óra - nógattam. Félek, Zolikám, érted, félek - mondta. Értettem. Mi tagadás én is féltem."
D13 III/III as Komárom megyei jelentés, FKgP gyűlésről
SZER-hallgató telefonja:
"Pomogesné, Liszkai Klára vagyok, Győrből, a 15-789-es telefoinról. Kérdésem, illetve kérésem az lenne, amennyiben segítségemre tudnának lenni valamilyen fajta tevékenység folytatásában, kérném értesítésüket. Képesítésem építészmérnök, 40 éves vagyok, kisgyerekem 2 éves, most végeztem el egy felsőfokú kereskedelmi szakiskolát, egy vendéglátóipari szakiskolát. Német nyelvvizsgára készülök. Valami kétmillió forint rendelkezésemre áll, valami külkereskedelmi tevékenység vagy egyéb vállalkozásban partner lennék. Kérem értesítésüket. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|