|
|
|
|
Válasz a hallgatóknak
|
--------------------- London, 1989. augusztus 20. (BBC, Panoráma) - Először szerkesztőségünk válasza hallgatóink leveleire, telefon üzeneteire. Kedves hallgatóink észrevételeit, kritikáit mindig szívesen fogadjuk. A BBC magyar osztályát a következő számot lehet felhívni: 379-63-26. Itt London. Folytatjuk a BBC Világszolgálatának magyar adását. - Köszönet a hallgatóknak leveleikért, telefonüzeneteikért. Szeretnénk felhívni figyelmüket arra, hogy szepember 3-dikán ebben a műsorban hallgatóinknak a BBC-vel kapcsolatos emlékeiből, élményeiből készítünk összeállítást. Ezzel kívánjuk megünnepelni a BBC magyar adásának ötvenedik évfordulóját. Fél évszázaddal ezelőtt, szeptember 5-dikén kezdett a BBC magyar nyelven sugározni adásokat. Azok a régi, vagy új hallgatók, akik szeretnének ebben a műsorban résztvenni, ha telefonüzenet formájában küldik el emlékező beszámolójukat a BBC valamelyik kiemelkedő műsoráról, vagy a BBC-hez fűződő élményükről, még fel tudjuk használni ebben az emlékműsorban. A magyar osztály üzenetrögzítőjének száma Londonban 379-63-26. Most pedig egy olyan telefonüzenetet idézünk, amely újból a magyarországi időközi választásokra tér vissza, arra, hogy miért szavaztak olyan kevesen: - Nem lehet tudni, hogy kik ezek a jelöltek. Esetleg csak a régi párthatalom átvedlett tagjai. Az emberek igen bizalmatlanok még az új pártokkal szemben is. Információ hiányában nem lehet tudni pontosan, mi a programjuk és kit képviselnek. Ráadásul az életszínvonal esésével az emberek igen félnek a jövőtől. - A Sunday Telegraph cimű vasárnapi lap közli az angol Gallup közvéleménykutató szervezet, a magyar Piackutató Intézet, és a Tudósítások nevű kiadóhivatal közösen készített felmérését azzal a címmel, hogy "Mit gondolnak a magyarok". (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.
|
Ez az első alkalom, hogy a Gallup magyarországon felmérést végzett. Ebből a felmérésből is az derül ki, hogy viszonylag nagyon kevesen bíznak az új pártokban, mert a nagyközönség számára majdnem teljesen ismeretlen, hogy milyen politikai célkitűzéseket vallanak magukénak az egyes pártok. Tíz megkérdezett közül hét ismerte a fontosabb ellenzéki pártokat, de tíz közül csak egy tudott valamit érdemben mondani e pártok politikájáról. Figyelemre méltó eleme a felmérésnek az, hogy a megkérdezettek 72 százaléka fordul bizalommal a magyarországi hírközlő szervek felé. Figyelemre méltó az is, hogy maga a felmérés a magyarországi időközi választások előtt történt. Bizonyos jelekből arra lehet következtetni - a BBC-nek adott magyarországi politikusok interjúiból is -, hogy az ellenzék, pontosabban a Magyar Demokrata Fórum választási győzelme változtatott az érdektelenségen. De vissza hallgatónk telefonüzenetéhez. - Három műsort emelnék ki az elmúlt napok bő választékából. Érdekes volt a balti országok szakértőivel készült interjú, valamint Tamás Gáspár Miklós fejtegetései. De nem lehet szó nélkül hagyni Radnóti Zoltán sorozatosan magas nívójú, gazdasági szemléjét sem. Ha csak tehetem szerdánként meghallgatom. És végül augusztus 12-ikén este újból észleltem a hagyományos műsorzavarást. És ezt jó minűségű rádióm birtokában felelősséggel állítom. Mit tudnak erről? Tisztelettel egy hallgató. - Legjobb tudomásunk szerint a BBC magyar nyelvű adásait nem zavarja senki. Gorbacsov hatalomra kerülése után a BBC orosz nyelvű adásainak zavarása is teljesen megszűnt. Talán ebben a nehéz gazdasági helyzetben nem is lenne tanácsos beindítani a zavarást, hiszen energiaigényes, igen költséges. Valami más oka lehetett, hogy hallgatónk zavarást észlelt a jó minűségű rádión. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 2. folyt.
|
Most pedig egy Nyugatnémetországból érkezett levelet idézünk, amely augusztus 1-jén jutott el a szerkesztőségbe. Igen terjedelmes e levél, gondolatgazdag, igyekszünk belőle hosszabban idézni. - Nagy érdeklődéssel hallgattam a július 15-iki koraesti adásban sugárzott kerekasztalt. Érdeklődésem fokozódott, amikor a német politikával szemben felhozott aggodalmakról hallottam. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni, ha úgy tetszik hozzászólni. - Hallgatónk utal arra a kérdésre, hogy lehet-e Bush elnök kelet-európai útját Gorbacsov elleni hadjáratnak felfogni. Erre az egyik vélemény nemleges volt, a továbbiakban ezt az álláspontot több hozzászóló is cáfolta. Hallgatónk ezt írja: - Szerintem sem lehet Bush politikáját a lengyel és a magyar látogatásra leszűkíteni. A német politika - véleményem szerint - már nagyon régóta, Brandt uralkodásától kezdve a régi évezredes politikát igyekszik nagyon óvatosan és nagyon leplezetten folytatni. Azt a politikát, amelyet annak idején az iskolában a Drang nach Osten jelszavával jellemeztek. Gorbi trónralépése óta ez a szándék egyre nyilvánvalóbbá válik. Persze ezt Gorbi is látja, erre épít - és nem alaptalanul és nem minden siker nélkül. Ennek a politikának két egymással szorosan összefüggő célja van. Az egyik: Kelet-Európában a gazdasági hegemóniát megszerezni. A másik: a Szovjetunió gazdasága fölött a dirigensi pozíciót elérni. E célokhoz kívája felhasználni a Közös Piacban betöltött szerepét, és az orsz nyersanyag, munkaerő, stb. háttérrel, Európát gazdaságilag uralni. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 3. folyt.
|
- Ezután hallgatónk felhívja a figyelmet arra, hogy a rövid távon kényszerítő hatású ok is van, éspedig az Európai Közösség 1992-től belépő belső piaca. Arról van szó - írja hallgatónk -, hogy a német ipar irreálisan nagy költséggel termel, és a belföldi fogyasztói árak ugyancsak irreálisan magasak -, ha a fejlett ipari államok áraival hasonlítjuk össze. A jövedelmek e magas árszinthez igazodnak - így belföldön egyensúly van. De ha a ma még meglévő gazdasági kötöttségek megszűnnek, a külföldi konkurencia leszorítja a belföldi árakat, a kapacitás-kihasználtság csökken, a költségek emelkednek. A kiút: újabb erőteljes exportpiac. A németek úgy gondolják - írja hallgatónk -, hogy erre kiváló a keleti vevő, mert neki semmi sem drága, pláne hitelben. Majd így folytatja hallgatónk: - Ezt persze Gorbi is tudja és csalogatja őket a csapdába. Ő a németek révén akar bekerülni Nyugat-Európába és rajtuk keresztül megszerezni az uralmat - teljes Európa felett - egyetlen csepp véráldozat nélkül. Szerintem ebben a póker-játszmában Gorbi blöffölési képessége miatt - amit különben Kohl úr tökéletesen jellemzett, amikor a mintaképpel, Goebbels-sel hasonlította össze - egyedül a "tovarisoknak" van esélyük. Ezt a helyzetet a Vaslady már régen felismerte, csak egyesek ezt politikai-ideológiai blöffnek tartották. A Lady már 1982-ben így fogalmazott: a fegyverkezés nem oka a kelet-nyugati ellentétnek, hanem a következménye. Mert ugyebár a leszerelési szembekötősdinek ez a lényege. - Ezután hallgatónk hosszan ír Bush elnök brüsszeli leszerelési javaslatáról, amely lépésváltásra kényszerítette mind a Szovjatuniót, mind Nyugatnémetországot azzal, hogy - mint hallgatónk írja - kilőtte a rövid hatósugarú rakéták ügyét. Hallgatónk ezután ezt írja: (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 4. folyt.
|
- Ebből látható: Bush olyan ragyogó politikát folytat, hogy romba dönti Gorbi 4 év alatt felépített globális és európa-stratégiáját. Ő ugyanis Hruscsov politikáját folytatja, külpolitikában a leszerelést, egyhülést, a békülést, a gazdasági kapcsolatok élénkítését hangoztatta, a belpolitikában foglyok szabadon bocsátása, nagyobb szabadság az irodalomban, stb. Vagyis a külföld, a Nyugat kívánságait látszólag teljesíteni, és ezzel megnyerni. Persze azóta változott a világ. Gorbi kénytelen volt többet adni, de nem Gorbi, hanem Hruscsov leplezte le Sztálint, mégis Gorbit ünneplik Nyugaton. Mindegyik vigyáz arra, hogy csak olyan bűnökről szabad a leplet lerántani, amelyeknek az elkövetői már nem élnek. Lehet, hogy ezért halt meg Kádár? Miért van Gorbinak belpolitikai problémája? A válasz egyszerű: a gazdaságban az égvilágon semmit sem csinált, a reform csak egy óriási blöff. És miért nem? Mert a gazdaság szerkezete egyértelműen és kizárólag a fegyverkezés céljait szolgálja. - Ezután hallgatónk rátér arra, hogy Gorbacsov a valóságban a Nyugat megtévesztésére törekszik, kitalálván a szegény, sajnálatra méltó Szovjetunió fogalmát, hogy a Nyugat segítségével nagyságához méltó helyet foglalhasson el a világban. Természetesen a világuralmi ambíció feladása nélkül. Ezután hallgatónk rátér Bush elnök kelet-európai útjának jelentőségére. - S itt nem fontos adott-e illetve ígért-e milliárdokat vagy sem. Sokkal fontosabb, hogy egyáltalán jelentkezett a porondon, megmutatva a kelet-európai blokk országainak - s itt elsősorban az ellenzéknek -, hogy létezik a másik kettőn kívül még más hatalom is, amely rendelkezésre áll, és még ha saját érdekét szem előtt tartva is, de segítőkészséget mutat. A társas viszony az Egyesült Államokkal arra a reményre jogosít: nemcsak egyetlen, a terhünkre működő monopol-piac - vagyis: Európa létezik. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 5. folyt.
|
Persze Bush-nak is - és ha Thatcher asszony hasonló állásponton van, neki is - bizonyítania kell, most az egyszer nem úgy lesz mint a történelem folyamán eddig mindig volt. Mert ugyebár a német kötődésnek legalább annyira az angol, a francia és az amerikai álszent magatartás volt az oka - pl. a harmincas években - mint a történelmileg megalapozottnak. - Hallgatónk levelében hozzáfűzi még ehhez: az angol politika nagyon is támogatta Hitler hatalomra jutását és megerősödését - gondolván, hogy az csak Kelet ellen fordulhat, ami azt bizonyítja, hogy az angol politikának semmi erkölcsi alapja sem volt. - Ezután hallgatónk a kelet-európai gazdasági helyzetről ír, de erre a jövő héten térünk vissza. Kérjük hallgatóinkat, hogy akiknek ezekkel a helyenként vitatható megállapításokkal kapcsolatban van megjegyzésük, elképzelésük, vagy bármilyen más kérdéssel, az adásainkban elhangzott műsorokkal, telefonüzenet, vagy levél útján juttassák el hozzánk. - Siklós István válaszolt hallgatóinknak. +++
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az interjú inkább kötetlen beszélgetés volt, és számomra igen tanulságos. A Charta szóvívője akkor már hosszú évek óta éhbérért mint takarítónő tengette életét. A rezsím ugyanis a többi ellenállóval együtt foglalkoztatási tilalmi listára tette. Így váltak a cseh nép legjobbjaiból kazánfűtők, utcaseprők, mosogatók."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Nevezetes gyűlés volt ezen a napon Tatán. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ szervezésében zajlott le a fórum, még pedig a helyi lengyel piacon. Én beszédemet azzal kezdtem, hogy tegyék fel a kezüket a besúgók. Volt nagy taps, de egyetlen besúgói kéz sem emelkedett a magasba. Ehelyett sokan azt kiabálták, pedig vannak ám itt sokan."
SZER-hallgató telefonja:
"Szeretnék felvilágosítást az egyik adásukról, ami úgy szólt, "A hallgatóé a szó". Ebben valamit megemlítettek, hogy korábbi nyugdíjakat Magyarország visszatérít, illetve meg fogja téríteni. Kérek szépen erről felvilágosítást. Nevem: Eiger Levente, Obergütschrain 6, 6003 Luzern, Svájc. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|