|
|
|
|
Paktumok és a ,,hivatalos történetírás,, 2.
|
Vajon nem arra törekedett-e eleve Sztálin, hogy a nyugati hatalmakkal meghiúsítsa a tárgyalásokat, s eképpen szerezzen ürügyet a Baltikum megszerzésére és Lengyelország egy részének bekebelezésére? Vajon nem nyert volna időt Sztálin úgy is, ha valamilyen megállapodást köt a nyugati hatalmakkal? Hiszen, ha így tesz - s mégha kedvezőtlen szerződést is köt -, akkor az hatásában, következményeiben, a Szovjetunió erkölcsi tekintélyének növekedésében sok mindenért kárpótolta volna Moszkvát, messze nem járt volna olyan tekintélyveszteséggel, mint a németekkel kötött szerződés - és főként nagyon is valószínű, hogy Hitert visszarettentette volna a Lengyelország elleni támadástól. Akkor atifasiszta egységtömb jött volna létre. Miért a náci Németországgal ,,kényszerült,, előnytelen szerződést kötni Moszkva, s miért nem kötött előnytelen szerződést - ugyancsak kényszerből - a nyugati hatalmakkal? Talán mert akkor nem lett volna Baltikum, s Lengyelország jó része? Szovjet történészek a minap a szovjet külügyminisztériumban ezt is feszegették. Egyikük szerint ,,akkor és ott,, nem erkölcsi alapon, hanem a realitások alapján kellett dönteni. Egy másik szerint azonban egy szocialista nagyhatalom döntéseiben a realitások számbavétele soha nem nélkülözheti az etikai normákat, más népek érdekeit, az önbecsülést. Különben... Afganisztán. A ,,hivatalos történetírás,, szerint ötven évvel később a tények legalább már tények: volt titkos záradék... De az mindmáig vitás, hogy a tényekből mi következik. Tény, hogy szovjet vélemény szerint a titkos záradékot semmisnek kell tekinteni - ám még mindig az a ,,hivatalos,, vélemény, hogy annak idején a Baltikum önként csatlakozott a Szovjetunióhoz. Az egyik történész szerint ,,logikus,, hogy Lengyewlország lerohanása után a balti államok ,,behívták,, a szovjet csapatokat... Ha a titkos záradék semmis, akkor nagyon is vitatható, milyen alapon csatlakozott a Baltikum a Szovjetunióhoz. Ha önként, akkor jogilag is alá kell támasztani; ha nem önként és ez bizonyítható, nos akkor...a Baltikum akár függetlensége helyreállítását is követelheti, legalábbis jogilag... A csapatok ,,behívása,, önmagában nem érv, különösen nem az manapság. Csak bízni lehet benne, hogy a ,,hivatalos történetírás,, egy szép napon szinkronba kerül a valós történésekkel. +++ (fodor)
1989. augusztus 20., vasárnap 12:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az interjú inkább kötetlen beszélgetés volt, és számomra igen tanulságos. A Charta szóvívője akkor már hosszú évek óta éhbérért mint takarítónő tengette életét. A rezsím ugyanis a többi ellenállóval együtt foglalkoztatási tilalmi listára tette. Így váltak a cseh nép legjobbjaiból kazánfűtők, utcaseprők, mosogatók."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Nevezetes gyűlés volt ezen a napon Tatán. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ szervezésében zajlott le a fórum, még pedig a helyi lengyel piacon. Én beszédemet azzal kezdtem, hogy tegyék fel a kezüket a besúgók. Volt nagy taps, de egyetlen besúgói kéz sem emelkedett a magasba. Ehelyett sokan azt kiabálták, pedig vannak ám itt sokan."
SZER-hallgató telefonja:
"Szeretnék felvilágosítást az egyik adásukról, ami úgy szólt, "A hallgatóé a szó". Ebben valamit megemlítettek, hogy korábbi nyugdíjakat Magyarország visszatérít, illetve meg fogja téríteni. Kérek szépen erről felvilágosítást. Nevem: Eiger Levente, Obergütschrain 6, 6003 Luzern, Svájc. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|