Rendszerváltás és az MTI

	Paktumok és a ,,hivatalos történetírás,, 1.
1989. augusztus 20. (MTI-PRESS) - A hivatalos történetírás szerint Sztálin azért bízta meg Vjacseszlav Molotovot azzal, hogy 1939. augusztus 23-án aláírja a Harmadik Birodalom külügyminiszterével, Joachim von Ribbentroppal a megnemtámadási szerződést, mert a nyugat hatalmak cserbenhagyták, mert több frontos hóború fenyegette a Szovjetuniót, mert időt kellett nyerni. Sztálinnak - így a hivatalos történetírás - óriási érdeme volt, hogy megakadályozta az imperialista hatalmak egységes, szovjetellenes tömbjének kialakítását. Öt évtizeddel később ismerte el a ,,hivatalos történetírás,, azt, ami a világ előtt évtizedek óta nem titok: a megnemtámadási szerződésnek - amit ugyebár a kényszer dikált - volt egy titkos záradéka: Ebben a Szovjetunió és a náci Németország megosztozott Lengyelországon, az akkor még nem a Szovjetunióhoz tartozó Baltikumon és megvonták ,,érdekövezeteik,, határait - csupa barátságból. Valamivel több mint egy héttel később kitört a második világháború Lengyelország ádáz, könyörtelen lerohanásával - és amit a hivatalos történetírás nem tesz hozzá -, Sztálin áldásával. De a háború kezdete Sztálinnak is munkát adott: az előzetes forgatókönyvek szerint a Baltikum államai ,,önként,, csatlakoztak a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéhez. Ötven évvel ezelőtt elképesztő zűrzavart váltott ki a világ baloldali és antifasiszta táborában a német-szovjet megnemtámadási szerződés - s akkor a ,,titkos záradék,, tényét még homály fedte. Gondolkodó emberek már akkor sem vették komolyan azt a sztálini érvelést, hogy időnyerésre volt szükség. Hitler hatalomra jutása, 1933 óta nagyon sokak előtt világos volt: a náci uralom célja a hódítás, létoka a háború. A harmincas évek közepe táján teljes egyértelműséggel kiderült, hogy a fasiszta hadigépezet előbb-utóbb mozgásba lendül. Volt vita ugyan, hogy az első csapás iránya keletnek vagy nyugatnak tart-e, de egyvalamihez nem nem fért kétség már akkor sem: előbb-utóbb a Szovjetunió is sorra kerül. Így az ,,időnyerés,, legendája voltaképpen porhintés. Abban a pillanatban, amikor Sztálin időnyerés céljából aláíratta a megnemtámadási szerződést Németországgal, Hitler is időt nyert: Sztálin garanciájával rohanhatta le Lengyelországot és robbanthatta ki a második világháóborút. Vajon a nyugat hatalmak és Sztálin mennyit látott mindebből előre? Hiszen - megint a hivatalos történetírás szerint - tárgyalásaik kudarca késztette Sztálint a Hitlerrel való egyezkedésre. (folyt.) 1989. augusztus 20., vasárnap 12:12
Vissza » Folytatásokkal »