|
|
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (9. rész)
|
A magyar nép több ezer éves. Túl van a kamaszkoron, felnőtt és érett nép. Sokan kutatják fennmaradásának titkát. Nem értik, hogy miért nem tűnt el nyomtalanul keletről nyugat felé haladtában a sztyeppei nomád népek országútján? A válasz egyszerű: azért nem tűnt el, mert okosan tudott harcolni, mert mindig meg tudta választani a helyzethez, az erőviszonyokhoz és a célokhoz illeszkedő harcmodort. Tudott a saját útján járni. Évezrede erős az az akarata, hogy Magyarországot, mint szabad és független országot, saját törvényei és szokásai szerint kormányozzák. Ezért maradtunk meg magyarnak a Kárpát-medencében ott, ahol tizenhárom nép szívódott fel nyomtalanul előttünk. Számomra a nép vágya belső parancs. Érzem, hogy szabad és független országba csak békés úton, nyugodtan, higgadtan, kitartó építőmunkával érhetünk. Erről nem feledkezhet meg sem a hatalmon lévő párt, sem az ellenzék Az ország, a nemzet érdeke minden pártérdeknél magasztosabb. Most mindnyájan érezzük a szabadság, a függetlenség szelét. Ez megcsapta a nemzetet. De vigyázzunk Ne részegedjünk meg tőle, mert a kijózanodás nagyon fájdalmas lehet. A mai napon egy magyar politikai és morális lángelmére, Szent Istvánra emlékezünk. Ő az, aki állócsillagként ragyog a magyar történelem horizontján. Sajnos túl sok üstökös és hullócsillag között. Ő az, akinek történelmi alakja kikezdhetetlenül áll a magasban. Csak felnézni tudunk rá. Szent István, a magyar nép halhatatlanja, most is jelen van minden magyar érzésvilágában, szokásaiban. Mi magyarok, éljünk akár itt a Kárpát-medencében, vagy bárhol szerte a világon, mindnyájan Szent István magyarjai vagyunk, akárhonnan érkeztünk is ide, mert nélküle itt már nem lenne magyarság. Ki volt ő tulajdonképpen? Ájtatoskodó, szenteskedő, imádkozó hívő? Vagy keménykezű, központosító uralkodó, aki véres politikai harcokban számolt le ellenfeleivel, ha kellett saját rokonaival is? A Nyugat védőbástyájának megalapozója a keleti, szláv világgal szemben? Vagy éppen ellenkezőleg: a nyugati betolakodók elleni harc hőse? (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 15:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az interjú inkább kötetlen beszélgetés volt, és számomra igen tanulságos. A Charta szóvívője akkor már hosszú évek óta éhbérért mint takarítónő tengette életét. A rezsím ugyanis a többi ellenállóval együtt foglalkoztatási tilalmi listára tette. Így váltak a cseh nép legjobbjaiból kazánfűtők, utcaseprők, mosogatók."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Nevezetes gyűlés volt ezen a napon Tatán. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ szervezésében zajlott le a fórum, még pedig a helyi lengyel piacon. Én beszédemet azzal kezdtem, hogy tegyék fel a kezüket a besúgók. Volt nagy taps, de egyetlen besúgói kéz sem emelkedett a magasba. Ehelyett sokan azt kiabálták, pedig vannak ám itt sokan."
SZER-hallgató telefonja:
"Szeretnék felvilágosítást az egyik adásukról, ami úgy szólt, "A hallgatóé a szó". Ebben valamit megemlítettek, hogy korábbi nyugdíjakat Magyarország visszatérít, illetve meg fogja téríteni. Kérek szépen erről felvilágosítást. Nevem: Eiger Levente, Obergütschrain 6, 6003 Luzern, Svájc. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|