Rendszerváltás és az MTI

	Augusztus 20-i ünnepségek (8. rész)
Ez a legfontosabb nemzeti ünnepünk, mert az itt élő nép mindennapi életének meghatározóihoz: a munkához és a hatalomhoz kötődik. Augusztus huszadika a békés, biztonságos életfeltételek megteremtésének ünnepe. Nem a harci győzelmek vagy vereségek évfordulója. A kenyeret szorgos, napi munkával megteremtőket név szerint sohasem örökítették meg a krónikaírók műveikben. Az emlékezet a békés, dolgos, közösséget megtartó mindennapos munkát szürkébb színekkel őrzi meg, mint a csaták, a fényes politikai szónoklatok évfordulóit. Nem értékeli eléggé a békés alkotó munka korszakait. Nagyon jó, hogy lelkesen emlékezünk a forradalmi évfordulókra, a szívünkből beszélő, lánglelkű szónokokra. De most essék szó azokról is, akik a közösség számára mindig biztosítják a téglát a házhoz, a nyugalmat a termelés, a kenyér megtermeléséhez, a gyarapodáshoz. 1989 nyarán, amikor szinte gyermeki örömmel figyeljük a demokrácia szárbaszökkenését, amikor örülünk a szabad véleménynyilvánítás lehetőségének, amikor könyv, újságcikk, riportözön idézi a felkelések, forradalmi hangulatok izzását: akkor sem feledkezhetünk meg arról: a magyar nép múltjában, jelnében és jövőjében a közösséget megtartó erő az az ember, aki tisztességgel végzi dolgát, izzadva arat, a gépnél munkadarabot fog, a betegeket gyógyítja, a gyermekeinket tanítja, vagy éppen íróasztalnál ülve dolgozik. Ez örök igazság volt és az is marad. A mai napon az évezredek távlatába tekintünk vissza a hat és negyedszázados múlttal rendelkező város, Cegléd főterén. Itt beszélt egykor Dózsa György és itt szónokolt Kossuth Lajos, ezért a hely szelleme felemelő és arra kötelez, hogy tiszta szándékkal tekintsünk a múltba, azért, hogy tiszta tekintettel nézhessünk a jövőbe is. Az elmúlt évtizedekben - lehet, hogy éppen ezen a téren is - sokszor felzúgott a győzelmi ének, amely a szebb jövő érdekében ,,a múltat végképp eltörölni,, bíztatta az embereket. Hát nem A múltat nem szabad, de nem is lehet eltörölni Aki kivágja a fa gyökerét, az megöli magát a fát is. Múlt nélkül nincs ember, nincs család és nép, és nemzet sincs Nem véletlen, hogy Rákosiék, akik a magyarokkal éppen magyarságukat akarták elfelejtetni, éppen augusztus huszadikát, a legmélyebben gyökerező és ezért leginkább magyar ünnepnapot akarták kisajátítani és elsősorban a sztálinista modellt megtestesítő Alkotmány ünnepévé tenni. S az sem véletlen, hogy ezt a magyar nép lelkében mindig elutasította. (folyt.köv.) 1989. augusztus 20., vasárnap 15:32
Vissza » Folytatásokkal »