|
|
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (5. rész) - Ópusztaszer - Szűrös Mátyás
|
A nemzetnek pedig nagy szüksége van arra, hogy biztosítékot kapjon: soha nem térnek vissza a rossz emlékű idők. Múltunk tisztázása - az érték őrzésével és gazdagításával - jelenünk politikai és lelki görcseit is oldja. Éppen ezért, a nemzeti megbékélés szellemében, az országgyűlés már a legközelebbi, szeptemberi ülésén indítványozhatná, hogy az új alkotmány október 23-át nyilvánítsa nemzeti emléknappá. Az ország, a nemzet érdekeinek felül kell emelkedniük a szűk pártoskodás keretein és az egyéni sérelmeken is. Olyan világot akarunk itt, ahol a népek maguk rendelkezhetnek sorsukról, önállóan választhatják meg fejlődésük útját, és a jövőben nem dübörögnek fel - az ,,internacionalista segítség,, ürügyén - az idegen tankok. Azon vagyunk, hogy az Európa megosztottságát jelképező vasfüggönyt, a jelképes és valóságos falakat, a népeket elválasztó határzárakat minél előbb lebontsuk, hogy a béke és biztonság érdekében és jegyében a különböző nyelvű, nemzetiségű emberek egymásra találjanak. A mi népünk, a magyarság, mint az oldott kéve szétszóródott a világban. Voltak, akik önként távoztak, másoknak viszont megkérdezésük nélkül szabtak új határt. Vannak olyan országok - mint Románia -, ahol megmaradásukat, puszta létüket veszélyeztetik. Az e tájon élők mindigis érzékenyek voltak a szenvedések iránt. Így van ez most is, ha hozzájuk odaátról, Romániából jajkiáltások, halálhírek jutnak el, ha a megszomorított, megalázott emberek fájdalma feljajdul, vagy amikor, mint még nemrégen, megcsonkított emberi hullákat, gyermekeket sodort a Maros vize ... Ezért kötelességünk, hogy fellépjünk a nemzeti és faji megkülönböztetéssel szemben, bárhol is történjék a világban. De még inkább feladatunk, hogy kiálljunk a magyarság ügye mellett, minden lehetséges eszközzel, a nemzetközi szolidarításra is támaszkodva fellépjünk az odaáti önkényuralmi rendszer emberi és nemzetiségi jogokat tipró intézkedései ellen. Szűrös Mátyás a továbbiakban beszélt arról a ránk váró nagy feladatról, amellyel a szabad, demokratikus Magyarországot kell megteremteni. Az országgyűlés szerepéről pedig a következőket mondta: lehet arról vitatkozni, hogy e parlament legitim vagy sem, megfelelő-e az összetétele vagy sem. Egy dolog azonban biztos: ez az országgyűlés történelmi küldetést teljesít azzal, hogy törvényalkotó munkája során lebontja az alkotmányos jogállam kialakítása előtt álló akadályokat és ebben az átmeneti történelmi szakaszban lerakja a jövő parlamenti demokráciájának alapjait. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 14:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az interjú inkább kötetlen beszélgetés volt, és számomra igen tanulságos. A Charta szóvívője akkor már hosszú évek óta éhbérért mint takarítónő tengette életét. A rezsím ugyanis a többi ellenállóval együtt foglalkoztatási tilalmi listára tette. Így váltak a cseh nép legjobbjaiból kazánfűtők, utcaseprők, mosogatók."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Nevezetes gyűlés volt ezen a napon Tatán. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ szervezésében zajlott le a fórum, még pedig a helyi lengyel piacon. Én beszédemet azzal kezdtem, hogy tegyék fel a kezüket a besúgók. Volt nagy taps, de egyetlen besúgói kéz sem emelkedett a magasba. Ehelyett sokan azt kiabálták, pedig vannak ám itt sokan."
SZER-hallgató telefonja:
"Szeretnék felvilágosítást az egyik adásukról, ami úgy szólt, "A hallgatóé a szó". Ebben valamit megemlítettek, hogy korábbi nyugdíjakat Magyarország visszatérít, illetve meg fogja téríteni. Kérek szépen erről felvilágosítást. Nevem: Eiger Levente, Obergütschrain 6, 6003 Luzern, Svájc. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|