|
|
 |
|
 |
Lengyelország - Le Soir
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. augusztus 16. szerda (MTI-tud.) - Amennyiben Walesa alakítana kormányt Lengyelországban, s főleg, ha ebben a kormányban nem lennének kommunisták, akkor a peresztrojka határainak első igazi próbájáról lenne szó egy, a Szovjetunióval szövetséges ország esetében - írja a brüsszeli Le Soir a lengyelországi helyzettel foglalkozó szerdai kommentárjában. Először kellene felelni ,,a,, kérdésre: lehetséges-e egy legitim és logikus demokratikus alternatíva az ellenzék nagyarányú választási győzelme esetén egy, addig a kommunisták által kormányzott országban. A válasz túlmutat Lengyelország bizonytalanságain és görcsein: hosszú, sőt esetleg középtávon ez lehet a kelet-nyugati kapcsolatok ára - fejti ki Pol Mathil, a lap kelet-európai szakértője.
Quo vadis, Polonia? című írásában a szerző utal a Szolidaritást
és a lengyel ellenzéket bíráló szovjet külügyi szóvivői
nyilatkozatokra, s a Szovjetunió varsói nagykövetének tárgyalásaira
a lengyel politikai erőkkel, s rámutat, hogy semmiféle módon nem
lehet egybevetni ezeket a megnyilatkozásokat a Kreml 1981-es
állásfoglalásaival. Akkor Leonyid Brezsnyev a lengyel vezetőkhöz
ntézett levelében szögezte le: a Kreml nem engedi meg, hogy a
szocializmus ügye veszélybe kerüljön Lengyelországban, és sohasem
fogja ,,cserbenhagyni,, Lengyelországot. Ám a szovjet aggodalomnak
elég erősnek kell lennie, ha Jaruzelski elnök néhány napja
Lengyelország szomszédainak várható elégedetlenségére hivatkozva
indokolhatta, hogy nem ad megbizatást a Szolidaritásnak a
kormányalakításra. A szerző rámutat, hogy a varsói kormányalakítási
huzavonához több más ,,destabilizáló tényező,, járul még a szovjet
vezetők szemében. Ezek között említi a lengyel szenátus és magyar
vezetők - illetve csehszlovák ellenzékiek - nyilatkozatát az 1968-as
csehszlovákiai beavatkozás elítéléséről, a balti köztársaságokban
tapasztalható mozgolódást, vagy, ismét csak Lengyelországban, az
1939-es Molotov-Ribbentrop paktum körüli vitákat. Az NDK a maga
exodusával és Magyarország nyugodtabb, de nem kevésbé forró gócot
alkotnak. A legutóbbi részleges választások után Magyarország lett a
második kommunista ország Lengyelország után, ahol legális ellenzék
került a parlamentbe, és ahol, minden jel szerint, a kommunista
pártnak csak minimális esélyei vannak a jövő évre tervezett szabad
választások megnyerésére - írja a Le Soir kommentátora. +++
1989. augusztus 16., szerda 10:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az interjú inkább kötetlen beszélgetés volt, és számomra igen tanulságos. A Charta szóvívője akkor már hosszú évek óta éhbérért mint takarítónő tengette életét. A rezsím ugyanis a többi ellenállóval együtt foglalkoztatási tilalmi listára tette. Így váltak a cseh nép legjobbjaiból kazánfűtők, utcaseprők, mosogatók."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Nevezetes gyűlés volt ezen a napon Tatán. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ szervezésében zajlott le a fórum, még pedig a helyi lengyel piacon. Én beszédemet azzal kezdtem, hogy tegyék fel a kezüket a besúgók. Volt nagy taps, de egyetlen besúgói kéz sem emelkedett a magasba. Ehelyett sokan azt kiabálták, pedig vannak ám itt sokan."
SZER-hallgató telefonja:
"Szeretnék felvilágosítást az egyik adásukról, ami úgy szólt, "A hallgatóé a szó". Ebben valamit megemlítettek, hogy korábbi nyugdíjakat Magyarország visszatérít, illetve meg fogja téríteni. Kérek szépen erről felvilágosítást. Nevem: Eiger Levente, Obergütschrain 6, 6003 Luzern, Svájc. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|