|
|
|
|
Változó Moldávia II. (2. rész)
|
A népfront éppen egy éve, tavaly júniusban alakult. Mint egyik vezetőjétől hallottuk, az átalakítás politikáját támogató erőket tömöríteni akaró mozgalom nem szűk ,,nemzeti színű,, társulás, hanem társadalmi, politikai mozgalom. Életrehívói között zömmel értelmiségiek - írók, újságírók, mérnökök, oktatók - voltak, de az első perctől kezdve vannak köztük munkások is. Ami a mozgalom nemzeti jellegét adja, az elsősorban az utóbbi évtizedekben felerősödött betelepülési folyamatokkal függ össze. A kisinyovi egyetem marxista tanszékének oktatója, a mozgalom egyik vezetője - írjuk nevét a hamarosan általánossá váló latinos írásmóddal -, Nicolae Costin elsősorban a gazdasági, szociális és kulturális gondokat említi. Mindenekelőtt a ,,betelepülőkben,, jelöli meg a gondok forrását, hiszen jövetelük a foglalkoztatási és lakásgondok mellett azt a félelmet is kelti a moldovánokban, hogy az irányzatok tartóssága kisebbségbe szoríthatja őket hazájukban. A be- és elvándorlás két évtized alatt úgy alakult, hogy 100 ezren mentek el és 500 ezren jöttek ,,kívülről,,. Costin szerint a legnagyobb népsűrűségű szovjet köztársaságban hiba máshonnan toborozni munkaerőt, amikor helyben is nagyok a tartalékok. Rátérve a nyelvhasználatra, a népfrontaktivista emlékeztet rá, hogy a népi küldöttek első kongresszusa előtt tartotta első moldován nyelvű ülését a moldavai Legfelsőbb Tanács Elnöksége. Szélesebben érintve a nemzetiségi kérdéseket, Costin felhívja rá a figyelmet, hogy a szovjet állam a cári gyarmatosítás után a nemzeti kérdések megoldásának eszközeként jött létre. Ő is a lenini elvek sztálini megtaposásában jelöli meg a mai gondok gyökerét, sürgetve a lenini politika megvalósítását. Sajátosan értelmezi a népfront a köztársasági nemzeti kisebbségek fogalmát. Csak azokat tartják kisebbségnek, akiknek nincs másutt sem nemzeti otthonuk. Így a hivatalos véleménnyel szemben ők csak a gagauzokat tekintik nemzeti kisebbségnek. Támogatnák is autonómiára törekvésüket, de csak akkor, ha nem a mostani tervek szerinti orosz nyelvű, hanem a török nyelvekhez tartozó gagauz nyelvű autonómiát akarnának. A népfront lassan kezdi megtalálni helyét a köztársaság életében, hamarosan bejegyzett formában is létezni fog, hiszen érezhető, hogy a felsőbb vezetés fokozatosan mind kedvezőbben viszonyul a mozgalom céljaihoz, tevékenységéhez. Ami a legfontosabb, nem látják bennük hivatalos helyen sehol a szövetségi rendszer egészét fenyegető erőt. Mint Costin mondja, náluk nincsenek kilépést követelő szélsőségesek. - Nincs hová és nincs miért kilépnünk +++ Szántó András (Kisinyov), MTI-Panoráma
1989. június 23., péntek 10:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az interjú inkább kötetlen beszélgetés volt, és számomra igen tanulságos. A Charta szóvívője akkor már hosszú évek óta éhbérért mint takarítónő tengette életét. A rezsím ugyanis a többi ellenállóval együtt foglalkoztatási tilalmi listára tette. Így váltak a cseh nép legjobbjaiból kazánfűtők, utcaseprők, mosogatók."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Nevezetes gyűlés volt ezen a napon Tatán. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ szervezésében zajlott le a fórum, még pedig a helyi lengyel piacon. Én beszédemet azzal kezdtem, hogy tegyék fel a kezüket a besúgók. Volt nagy taps, de egyetlen besúgói kéz sem emelkedett a magasba. Ehelyett sokan azt kiabálták, pedig vannak ám itt sokan."
SZER-hallgató telefonja:
"Szeretnék felvilágosítást az egyik adásukról, ami úgy szólt, "A hallgatóé a szó". Ebben valamit megemlítettek, hogy korábbi nyugdíjakat Magyarország visszatérít, illetve meg fogja téríteni. Kérek szépen erről felvilágosítást. Nevem: Eiger Levente, Obergütschrain 6, 6003 Luzern, Svájc. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|