|
|
 |
|
 |
Változó Moldávia II. (1. rész)
|
1989 június 23. péntek (MTI-Panoráma)
Kisinyovi beszélgető partnereinkkel gazdasági témákra térve
előbukkan a köztársasági önállóság mindenütt kedélyeket borzoló
kérdése. A közgazdászok tisztában vannak azzal, hogy először meg
kell teremteni a piaci feltételekhez való alkalmazkodás kereteit. De
úgy ítélik meg, hogy nem valamilyen adminisztratív döntés ennek a
módja, hanem folyamatosan, munka közben kell kialakítani a tényleges
gazdálkodás feltételeit. Ahogy mondják: a parton állva nem lehet
megtanulni úszni, ahhoz előbb vízbe kell merülni.
A köztársaságban nagyok a munkaerő-tartalékok, ami megfelelő
utánpótlást nyújt az új munkaformák emberigényének kielégítéséhez. A
szövetkezeteket a kormány jelentősen támogatja, s ennek hatására
azok gombamódra szaporodnak, átfogva az élet mind több területét.
Ellentétben az ország más részeivel, itt a falvak
elnéptelenedése ismeretlen gond, olyannyira, hogy egyes körzetekben
a városokból áramlik vissza a lakosság a falvakba, melyeknek nem
egyszer jobb az infrastrukturális ellátottsága.
A köztársasági pártbizottság székházában a gazdaság és a
nemzetiségi-nemzeti problémák mellett szóba kerülnek a
környezetvédelmi kérdések. Itt a ,,zöldek,, még nem alkották meg a
maguk szervezetét, de tevékenységük már érezhető, s van is miért
fellépniük. A mezőgazdasági kultúrában fejlett területen egyre
nagyobb az igény a tiszta, kevéssé vegyszerezett termékek iránt. A
környezetbarátok legfőbb tevékenységi területe mégsem ez, hanem a
vízvédelem. Noha moldavai területen található a Duna deltavidéke, a
köztársaság egészében kevés a víz.
Az utcát járva a szobrok, emlékművek - ha értő kíséret
segítségével találkozik velük az ember - sokat elárulnak a régebbi
és a közelmúltbeli történelemről. Kisinyov főterének egyik szép
sarkában áll a középkori uralkodó, Stefan cel Mare szobra. A
moldovánok Istvánja a mi Hunyadi Mátyásunk kortársa volt.
Szoboralakjának egyik kezében keresztet tart, s ez lehetett az oka
annak, hogy a hatvanas években el akarták távolítani a főtérről.
(Nyilván abból a megfontolásból, hogy a moldavai parlament és
kormány épületének tőszomszédságában nem lehet kereszt.) A szobor
eltávolítását akkor tüntetés akadályozta meg: kompromisszum
eredményeként költözött az uralkodó a tér egy csendes sarkába.
Persze ez a csend is viszonylagos, hiszen a hónap elején éppen e
szobor köré gyűltek azok, akik rövid éhségsztrájkjukkal akarták
demonstrálni azt, hogy támogatják a moldavai népfront céljait.
(folyt.)
1989. június 23., péntek 10:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az interjú inkább kötetlen beszélgetés volt, és számomra igen tanulságos. A Charta szóvívője akkor már hosszú évek óta éhbérért mint takarítónő tengette életét. A rezsím ugyanis a többi ellenállóval együtt foglalkoztatási tilalmi listára tette. Így váltak a cseh nép legjobbjaiból kazánfűtők, utcaseprők, mosogatók."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Nevezetes gyűlés volt ezen a napon Tatán. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ szervezésében zajlott le a fórum, még pedig a helyi lengyel piacon. Én beszédemet azzal kezdtem, hogy tegyék fel a kezüket a besúgók. Volt nagy taps, de egyetlen besúgói kéz sem emelkedett a magasba. Ehelyett sokan azt kiabálták, pedig vannak ám itt sokan."
SZER-hallgató telefonja:
"Szeretnék felvilágosítást az egyik adásukról, ami úgy szólt, "A hallgatóé a szó". Ebben valamit megemlítettek, hogy korábbi nyugdíjakat Magyarország visszatérít, illetve meg fogja téríteni. Kérek szépen erről felvilágosítást. Nevem: Eiger Levente, Obergütschrain 6, 6003 Luzern, Svájc. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|