|
|
|
|
Változó Moldávia I. (2.rész)
|
A nyilvánosság politikája növelte a lap társadalmi tekintélyét az értelmiségi olvasók körében. Mind gyakrabban jelentkeznek tudósok, elméleti szakemberek a köztársasági sajtó hasábjain. Természetesen a beszélgetés hamar a nyelvtörvény tervezetére terelődik, hiszen a köztársaság határain túlívelő vita folyik a moldován nyelv állami státusának törvénybe iktatásáról, az egyéb nyelvek és nyelvi kultúrák megóvásáról, az orosznak mint nemzetiségközi közvetítő nyelvnek a tanulásáról. Életkortól függ, hogy ki hogy fejezi ki magát, amikor a latinbetűs írásra való átállást említi. Akik már a negyvenes évek előtt író-olvasó emberek voltak, azok visszatérést említenek, a fiatalok átállásról beszélnek. A lényeg azonban mindenki számára egyformán fontos: a moldován román nyelv, s meg kell szüntetni a cirillbetűk használatát a moldovánban. A gyerekek számára hamarosan megjelenik az első latinbetűs moldován újság, s éppen e hónapban került utcára a százezres példányszámú Literara si Arta című irodalmi hetilap első, 60 ezer példányban latin betűkkel nyomott próbaszáma. A tanároknak már készülnek a latinbetűs írásmód elsajátíttatásához szükséges segédkönyvek. Az új tanévben az első osztályosok már latin betűvel tanulják a betűvetés alapjait. Az át- vagy visszatérést fokozatosan, három év alatt akarják megvalósítani. A moldován újságírók szerint a nyelvtörvény elfogadása nem okoz gondot majd a köztársaság többi nyelvénél sem. Jókedvűen említik, hogy Moldáviában - vagy moldovánul: Moldavában - ismeretlenek az etnikai, nemzetiségi villongások, a fiatalok is csak legfeljebb egy-egy lány kegyeiért vetélkedve kapnak hajba. Mint hallottuk, a köztársaság lakosainak 64 százaléka moldován, 14 százalék ukrán, 12 százalék orosz, a többiek török eredetű gagauzok, bolgárok, zsidók, más nemzetiségek képviselői. Az orosz nemzethez való kötődés történelmi okokból eltér a baltikumi népekétől: Besszarábia már a román állam létrejötte előtt az orosz birodalomhoz tartozott. Romániával felemás a viszony: szerintük náluk sokkal több írás jelenik meg a szomszédos országról, mint amennyi odaát róluk olvasható. Mosolyogva mondják, hogy ismereteik szerint a határ román felén a romániai átlagnál nagyobb a villanyfogyasztás, mert az ottaniak a moldavai televíziót nézik. A szovjet központi lapoktól eltérően itt több hír olvasható a romániai falurombolási tervekről: igaz, arra ügyelnek, hogy mindkét fél véleményét kommentár nélkül, egymás mellett tálalják. Román belügyekkel nem foglalkoznak.+++ Szántó András (Kisinyov), MTI-Panoráma
1989. június 22., csütörtök 09:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az interjú inkább kötetlen beszélgetés volt, és számomra igen tanulságos. A Charta szóvívője akkor már hosszú évek óta éhbérért mint takarítónő tengette életét. A rezsím ugyanis a többi ellenállóval együtt foglalkoztatási tilalmi listára tette. Így váltak a cseh nép legjobbjaiból kazánfűtők, utcaseprők, mosogatók."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Nevezetes gyűlés volt ezen a napon Tatán. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ szervezésében zajlott le a fórum, még pedig a helyi lengyel piacon. Én beszédemet azzal kezdtem, hogy tegyék fel a kezüket a besúgók. Volt nagy taps, de egyetlen besúgói kéz sem emelkedett a magasba. Ehelyett sokan azt kiabálták, pedig vannak ám itt sokan."
SZER-hallgató telefonja:
"Szeretnék felvilágosítást az egyik adásukról, ami úgy szólt, "A hallgatóé a szó". Ebben valamit megemlítettek, hogy korábbi nyugdíjakat Magyarország visszatérít, illetve meg fogja téríteni. Kérek szépen erről felvilágosítást. Nevem: Eiger Levente, Obergütschrain 6, 6003 Luzern, Svájc. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|