|
|
 |
|
 |
Történelmi utunk tanulságai; Az MSZMP programnyilatkozata (1. rész)
|
1989. augusztus 18., péntek - Az MSZMP KB kezdeményezésére létrehozott bizottság Történelmi utunk tanulságai, illetve Az MSZMP programnyilatkozata címmel két dokumentumot készítettt el, s ezeket szombaton a Népszabadságban a párttagság, a közvélemény elé bocsátják. Az egyik rövid összefoglalás az elmúlt négy és fél évtized történelmi és politikai tapasztalatairól, a legfontosabb következtetések levonásával. A másik az MSZMP új programnyilatkozatának tervezete, amelynek célja, hogy a jogállam, a többpártrendszer és az egyesülési szabadság politikai viszonyai között megalapozza a megújulni készülő Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységét, meghatározza egy új, modern, az európai szocialista értékeket vállaló, a demokratikus szocializmust célul kitűző politikai mozgalom feladatait.
Az alábbiakban ismertetjük a két dokumentumot, amelyek
augusztus 19-én 0.30 óráig szigorúan embargósak
X X X
(folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Történelmi utunk tanulságai; Az MSZMP programnyilatkozata (2. rész)
|
Történelmi utunk tanulságai
A dokumentum bevezetőben megállapítja: az MSZMP hosszú és
ellentmondásos úton jutott el a felismeréshez, hogy társadalmi
szerepét gyökeresen át kell értékelnie. Megújulása azonban nem
teljes tagadása múltjának; miközben nélkülözhetetlennek tartja a
gyökeres változtatásokat, egyszersmind vállalja a szocialista
mozgalom értékálló hagyományait.
A II. világháborút követő időszakról leszögezi: 1947-ig
viszonylag kedvező légkörben kezdett formálódni az új típusú
demokrácia. A szocialista erők által a nemzet elé állított
jövőképben lényegében a demokratikus szocializmus sejlett fel. A
világpolitikai légkör megromlása azonban véget vetett e sokat ígérő
fejlődésnek. Az 1948-as fordulat során Sztálin - Rákosiék
közreműködésével - Magyarországra is ráerőltette a szovjet modellt.
A kettészakadt Európában külkapcsolataink egyoldalúvá váltak,
eltéptük a fejlett világhoz fűződő szálakat.
A szocializmus ez időtől kezdve a szovjet sémák másolásává
torzult. A feszített ütemű katonai felkészülés, az elhibázott
iparosítás és az erőszakos kollektivizálás tönkretette az országot.
A többpártrendszer felszámolása, a diktatorikus pártállam nemcsak a
népi demokratikus vívmányokat, hanem a legjobb kommunista és a
szociáldemokrata tradíciókat is elsorvasztotta. A párt mint
politikai mozgalom lényegében megszűnt. Az intézményesített erőszak
személyi kultusszal és az élet minden területének átpolitizálásával
párosult. A nemzeti érdekeket a nagyhatalmi érdeknek rendelték alá,
a molotovi külpolitika a nemzetközi kapcsolatok elemi normáit is
felrúgta.
Az életszínvonal erőteljes csökkenése, az emberek millióinak
zaklatása, a tömeges jogtiprás és megfélemlítés, a nemzet megalázása
egyre mélyülő elégedetlenséget szült. Ez azonban a terror és a külső
nyomás miatt csak Sztálin halála után válhatott politikai erővé.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:35
|
Vissza »
|
|
Történelmi utunk tanulságai; Az MSZMP programnyilatkozata (3. rész)
|
1953-tól Nagy Imre kormányprogramjával azonban a magyar
kommunista mozgalomban megszakítatlanul jelen van a nemzeti
érdekeket képviselő reformirányzat, s ettől kezdve a párt igazi
története a sztálinizmus elleni belső küzdelem története.
1956. október 23-án népfelkelés tört ki a magyarországi
sztálinizmus elsöprésére, a szocializmus megújítására. Ezt azonban
kezdettől fogva a maguk javára igyekeztek kihasználni
szocializmusellenes erők is.
Az 1956. október 31-én Kádár János és Nagy Imre vezetésével
megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt a jogos népi követelések
kielégítését a demokratikus szocialista megújulás elengedhetetlen
feltételeként deklarálta. A szovjet vezetés azonban katonai
beavatkozással leverte a felkelést. A Rákosi-Gerő csoport
restaurációjának fenyegető veszélyével szemben az MSZMP Kádár János
vezette szárnya vállalta a konszolidáció feladatát. Az új vezetés -
kezdeti elszigeteltsége ellenére - gyökeres változtatásokra
törekedett. E történelmi helyzetből azonban megrázó emberi tragédiák
és ellentmondások következtek.
Nagy Imre november 4-e után nem volt hajlandó semmiféle
engedményre. Mártírhalált vállaló kiállása példaértékű. Kádár János
súlyos kompromisszumokra kényszerült. A nemzetközi kommunista
mozgalom vezetői és a belső konzervatív csoportok kíméletlen
megtorlást követeltek, beleértve Nagy Imre és társai kivégzését is.
Jóllehet 1956 végén Kádár János maga is elfogadta a
többpártrendszert, vállalnia kellett a monolitikus politikai
berendezkedést és a központosított tervgazdálkodást, ennek fejében
azonban igyekezett megvalósítani az MSZMP 1956-os törekvéseiből
mindazt, ami a szovjet beavatkozások erőterében lehetséges volt. A
kompromisszumok politikája volt ugyanis az egyetlen reális megoldás.
A kádári politika az 1960-70-es évek közép- és kelet-európai
közegében egyedülálló viszonyokat teremtett Magyarországon. Nemzeti
szuverenitásunk mozgástere is kiszélesedett, bár szükségképpen
korlátozott maradt. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Történelmi utunk tanulságai; Az MSZMP programnyilatkozata (4. rész)
|
A politikai rendszer lényegének változatlansága időről időre
visszarendeződéshez vezetett, a kádári politika másfél-két évtizedes
szakasza azonban - ellentmondásaival együtt - a magyar társadalom
legújabb kori történelmében példa nélküli fellendülést hozott.
A reformerők csatavesztéséről a dokumentum kifejti, hogy az
1972-74-es visszarendeződés megmutatta a javított sztálini modell és
egyben a kádári politika korlátait, s a szocialista országok körében
sem szűnt meg a magyar reformpolitika elszigeteltsége. Politikai
reform hiányában felerősödhettek a reformellenes irányzatok. Az
MSZMP a 70-es évek közepétől a rohamosan avuló gazdasági szerkezet
és a megmerevedett hatalmi viszonyok foglyává vált. Politikája
jelentős társadalmi rétegek rövid távú érdekeivel találkozott ugyan,
de súlyos ellentétbe került az ország hosszú távú érdekeivel. A
magyar külpolitika viszont ebben az időszakban nagyfokú
rugalmasságot mutatott, és sikereket ért el. A gazdasági reformok
1978-tól kezdődő óvatos továbbfejlesztése is erősítette hazánk
nemzetközi tekintélyét.
A kompromisszumok áraként azonban az ország teljesítőképessége
romlott, mind szűkebb lett a kormányzat mozgástere. Mindennek
alapvető oka az volt, hogy a gazdasági reform nem párosult politikai
reformmal.
Mind e problémák következtében egyre aggasztóbb repedések
támadtak a hatvanas-hetvenes években kialakult hallgatólagos nemzeti
közmegegyezés falain. A párt népszerűsége erőteljesen hanyatlott. A
konfliktusok a politikai rendszer zártsága miatt elsősorban a
szellemi életben jelentkeztek. A társadalom többsége kívül maradt a
politikán. A feszültségek hatására a párton belül ismét megerősödtek
a reformkövetelések, de ezek nem érvényesülhettek nyílt formában.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:41
|
Vissza »
|
|
Történelmi utunk tanulságai; Az MSZMP programnyilatkozata (5. rész)
|
A pártvezetés az 1980-as évek közepén a gazdasági reform
folytatása mellett döntött. Az MSZMP XIII. kongresszusa 1985-ben
viszont újólag túlértékelte az ország reális lehetőségeit.
Ugyanakkor a párt vezetése továbbra is mereven elzárkózott a
politikai rendszer átalakításától és a pártmozgalom megújításától.
Ez az irányvonal rövid idő alatt súlyos kudarchoz vezetett.
A párt reformerői számára világossá vált, hogy a nemzet
sorsproblémáit lehetetlen megoldani az MSZMP belső megújulása és a
politikai intézményrendszer átalakítása nélkül. E törekvéseket
nagymértékben segítette, hogy 1985-ben fordulat következett be az
SZKP politikájában, és reformfolyamatok bontakoztak ki néhány más
szocialista országban is. Az 1988. májusi pártértekezlet radikálisan
átalakította a legfelső vezetést és a gyökeres változás mellett
döntött. E folyamat mérföldköve lesz a párt 1989 őszére összehívott
kongresszusa, amely az alapelvek és a politikai irányvonal
ltisztázásával kiteljesíti a párt eszmei és szervezeti megújulását.
X X X
(folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:51
|
Vissza »
|
|
Történelmi utunk tanulságai; Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete (6. rész)
|
Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete
Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete bevezetőben
megállapítja: a 80-as évek végének a történelmi fordulópontján
hazánk politikai lehetőségei gyökeresen megváltoztak. Mód nyílik a
nemzeti érdekeket érvényesítő új politikára, a szocializmus új
modelljének kialakítására. Magyarország többpártrendszerre épülő
jogállam lesz, ahol a hatalom forrása a nép szabad választásokon
kifejeződő akarata, s a nemzet ellenőrizheti a hatalom működését.
A több fejezetre tagolt dokumentum első, Fordulóponton című
része leszögezi: az MSZMP legfőbb célja a békés, fokozatos átmenet a
demokratikus szocializmusba. A válságból kivezető út csak a
társadalom energiáinak felszabadításával, a nemzet sorsáért
felelősséget érző erők együttműködésével, s egyben nyílt versenyével
található meg.
Magyarországot az államszocializmus válságba juttatta. A
mielőbbi modellváltás, az átmenet a demokratikus szocializmusba
elkerülhetetlenné vált.
A nyilatkozattervezet hangsúlyozza: a párt mindenekelőtt
elhatárolja magát a sztálinizmus minden változatától. Ezzel az
elhatározással indult el a reformok útján, és megtette az első
lépéseket a demokratikus szocializmus felé. Felelősséget érez a
válság miatt és kötelességének tekinti, hogy vállalja részét a
válság leküzdésében.
Az MSZMP szocialista jóléti államot akar, amelynek fejlett és
igazságos szociális rendszere a teljesítőképes piacgazdaság
eredményein nyugszik. Jóléti államot, amelyben az emberek otthon
érzik magukat, kibontakoztathatják képességeiket, megteremthetik
nyugodt életfeltételeiket és biztosíthatják gyermekeik jövőjét. A
válság leküzdése azonban a nemzet áldozatkészségét igényli. Miközben
az MSZMP az áldozatok vállalására hívja fel a nemzetet,
biztosítékokat is nyújt arra, hogy az emberek sorsa hamarosan jobbra
fordul. (folyt. köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:59
|
Vissza »
|
|
Történelmi utunk tanulságai; Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete (7. rész)
|
A többpártrendszer, a társadalmi ellenőrzés és nyilvánosság
megteremtésével az MSZMP maga hozza létre ígéretei számonkérésének
intézményes formáit.
A Demokratikus szocializmust című fejezetben a dokumentum
közvetlen feladataként az egyének emberi, politikai és szociális
jogainak kiszélesítését; középtávú célként a művelődésre, tudományos
fejlesztésre és a képzett munkaerőre alapozott termelési szerkezet
kiépítését, hosszabb távú programként pedig a fejlett országok
civilizációs szintjének elérését jelöli meg.
A programnyilatkozat szerint a demokratikus szocializmushoz
vezető változások lényege egyebek között:
- a demokratikus jogállam intézményi rendjének kialakítása
széles körű nemzeti megegyezés alapján és a közvetlen demokrácia
intézményeivel - népszavazással és népi kezdeményezéssel -
megerősítve;
- szabad választásokkal megválasztott, a főhatalmat gyakorló és
a népszuverenitást képviselői felelős parlament, amelyet a
demokratikus közvélemény és a köztársasági elnök, valamint az
alkotmánybíróság hatékonyan ellenőriz.
Az MSZMP a társadalmi rendszer szocialista jellegét a közösségek
és egyének szabad fejlődésének előtérbe állításával kívánja
megteremteni, mégpedig a társadalmi igazságosság és méltányosság, az
esélyegyenlőség és szociális biztonság szilárd rendszerével,
társadalmi szolidaritással, s mindezek révén egy közösségi
társadalom kiépítésével.
A demokratikus szocializmus szempontjából kiemelkedően fontos a
népképviselet elvére épülő önkormányzati rendszer. Az MSZMP
kívánatosnak tartja, hogy a népképviseleti funkciók élvezzenek
elsőbbséget az államhatalmi funkciókkal szemben.
Az Új szocialista pártot című részben a tervezet részletesen
taglalja, miként szükséges az MSZMP megreformálása során a pártállam
állampártját a többi párttal alkotmányosan versengő szocialista
párttá átalakítani. Az MSZMP tiszteletben tartja a választásokban
kifejeződő nemzeti közakaratot, de - miként politikai versenytársai
is - meghatározó kormányzati befolyásra törekszik - szögezi le a
dokumentum. A megújult politikai szervezet a programnyilatkozat
szerint szocialista párt, néppárt, reformpárt, demokratikus párt, a
jövő pártja és nemzeti párt kíván lenni. (folyt. köv.)
1989. augusztus 18., péntek 19:07
|
Vissza »
|
|
Történelmi utunk tanulságai; Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete (8. rész)
|
A demokratikus szocializmusba való átmenetben a gazdasági
megújulás alapvető feltétele a tulajdon reformja. A
kismagántulajdontól a szövetkezeti tulajdonon keresztül a
működőképessé tett állami tulajdonig, s a községi, városi,
alapítványi tulajdonig valamennyi modern tulajdonformának -
beleértve a külföldi tőketulajdont is - szabad életlehetőséghez kell
jutnia - rögzíti a tervezet Vegyes tulajdonon nyugvó piacgazdaságot
című fejezete.
Az MSZMP elkötelezi magát a tulajdonformák sokszínűsége mellett,
és alkotmányosan is garantálni kívánja a különböző formák
esélyegyenlőségét és a tulajdonlás biztonságát.
Fontosnak tartja, hogy az embereknek és közösségeiknek legyen
joguk a tulajdonforma szabad megválasztásához és változtatásához:
bármely tulajdonformából lehessen bármely másikra váltani. A végső
szót az egyenlő esélyű formák közötti versenynek kell kimondania:
minden területen győzzön a hatékonyabb és selejteződjék ki az
alkalmatlan.
A programnyilatkozat kiemeli: a tőketulajdonosok és vállalkozók
megjelenése, illetve szerepének növekedése mellett is biztosítani
kell a munkások és alkalmazottak részvételét a gazdálkodás ügyeiben.
Gazdaságunknak piacgazdasággá kell válnia. Ennek meg kell
teremteni az alapvető feltételét: a korszerű, kiszámítható, stabil
és rugalmas pénzügyi rendszert. A pénzpiac és egyben az egész
gazdaság hatékony működésének záloga a forint átválthatósága.
A programnyilatkozat szerint a piacgazdaság kiépítésével meg
kell változnia az állam gazdasági szerepének. Az államnak - miként a
világ összes fejlett országában - a piac feltételrendszerének
megteremtését, az új technológiák ösztönzését, a piac káros
hatásainak kivédését kell megoldani.
Miként az Új társadalmi értékrendre épülő elosztást című
fejezetben a tervezet rögzíti: az MSZMP olyan jövedelemelosztási
rendszer kialakítását tűzi ki célul, amely - az egyéni érdekeltséget
megerősítve - hatékonyan ösztönzi a teljesítményeket, s ugyanakkor
biztonságosabbá teszi a megélhetést; társadalmi járandóságokkal
enyhíti a szociális felszültségeket, és összhangban van a
piacgazdaság követelményeivel is. (folyt. köv.)
1989. augusztus 18., péntek 19:11
|
Vissza »
|
|
Történelmi utunk tanulságai; Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete (9. rész)
|
A reáljövedelem emelkedését valamennyi réteg érdekének tartja a
nyilatkozat. Leszögezi azonban: a növekedés motorja a
kockázatvállalók, az új utakat keresők kisebbsége. E jól képzett
kisebbség eredményes tevékenységéért jogosan jár nagyobb jövedelem.
Ám a gazdaság gyors átalakulásának időszakában sem szakadhatnak le
tartósan és végzetesen egyes társadalmi rétegek a társadalom
átlagától.
A szocialista jóléti társadalom kiépítése elengedhetetlenné
teszi az állam újfajta szerepvállalását a művelődés, az oktatás, az
egészségügy és a környezetvédelem terén - fogalmaz a
programtervezet.
Az MSZMP a nemzeti művelődést, a tudomány fejlesztését a haladás
elemi feltételének tekinti. Támogat és befogad minden olyan
törekvést, amely az oktatás és kultúra fejlesztésének szolgálatában
áll, s ellenzi a kulturális érdekek kiszolgáltatását a rövid távú
politikai küzdelmeknek és a szükkeblü gazdasági megfontolásoknak. A
dokumentumban annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a szellemi
munka, az értelmiségi tevékenység reális anyagi és erkölcsi
elismertetésében azonnali és radikális fordulatra van szükség.
Növelni kell a kultúra részesedését a nemzeti jövedelemből. Az
oktatási rendszer minden szintjén meg kell szüntetni az alapítás és
működtetés állami monopóliumát. A közvetlen állami-hatósági
irányítás helyett olyan rendszert kell kialakítani, amely garantálja
a szakmai autonómiát, a tanszabadságot és az önkormányzat
lehetőségét. A programnyilatkozatban az MSZMP új egészségpolitikát
hirdet. Ennek lényegét abban jelöli meg, hogy az alapvető
egészségügyi ellátás - emelkedő színvonalon - továbbra is állami
feladat és állampolgári jog: intézményei azonban radikális reformra
szorulnak, felszeretségük-ellátottságuk lényeges javaítása
nélkülözhetetlen.
A tervezet kitér a környezetvédelem fontosságára, arra hív fel,
hogy a természeti és az értékes építészeti környezet megóvása váljék
társadalmunkra általánosan jellemző magatartássá és erkölcsi
értékké.
A megreformált szociálpolitika keretében mindenekelőtt a
munkanélküliség problémáira kíván megoldást találni az MSZMP.
Programnyilatkozata szerint munkahelyteremtő gazdasági stratégiával,
oktatási, átképzési programokkal a lehető legkisebbre kell szorítani
azok számát, akik kívül rekednek a munka világán.
Szükségesnek tartja az állami ifjúságpolitika gyökeres
megváltoztatását, a lakáshoz jutás esélyeinek javítását.
(folyt. köv.)
1989. augusztus 18., péntek 19:14
|
Vissza »
|
|
Történelmi utunk tanulságai; Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete (10. rész)
|
A tervezetben az MSZMP elkötelezettségének ad hangot a
,,harmadik korosztály,, , az öregek problémái iránt. Halaszthatatlan
feladatnak tekinti a nyugdíjrendszer átalakítását. Szükségesnek
tartja, hogy az alapnyugdíj - munkájától függetlenül - állampolgári
jogon illessen meg mindenkit.
A dokumentum utolsó, Helyünk a világban című fejezetében az
MSZMP kinyilvánítja, hogy egyesíteni kívánja a kommunista és
szociáldemokrata értékeket, hogy ezáltal is az egész nemzet érdekeit
szolgáló erővé váljon. A magyar társadalomfejlődés tapasztalatainak
kritikus és önkritikus elemzésére támaszkodva, olyan működőképes
társadalmi rendszer felé kíván haladni, amely elszakad az
életidegen, a társadalomra felülről és kívülről ráerőltetett
modellektől, s ha merít a nemzetközi tapasztalatokból, tanulságokkal
is szolgálhat más országok számára.
A programnyilatkozat végezetül leszögezi: a Magyar Szocialista
Munkáspárt független Magyarországot akar. Szorgalmazza, hogy a
kormány a nemzetközi életben következetesen képviselje hazánk
érdekeit. Alapvető normának tekinti az államok szuverenitását és
egyenlőségét, területi sérthetetlenségét, az erőszak tilalmát, a
viták békés rendezését és a népek baráti kapcsolatainak
fejlesztését. Külpolitikánk alapvető elemének tartja a
Szovjetunióhoz fűződő viszonyt. Célja, hogy még ebben az évszázadban
egyszerre váljék feleslegessé és felszámolhatóvá a NATO és a Varsói
Szerződés.
Az MSZMP arra törekszik, hogy a ma még létező szövetségi
rendszerek viszonyát a szembenállás helyett a közeledés jellemezze.
Időszerűnek tartja a Varsói Szerződés belső reformját, a szervezet
demokratizálását, a katonai doktrina védelmi jellegének erősítését.
Meggyőződése, hogy a szövetségi rendszerhez tartozás nem lehet
alapja az államok belügyeibe való beavatkozásnak.
Gazdasági kapcsolatrendszerünk átértékelésével kapcsolatban
kívánatosnak tartja a magyar gazdaság hátrányos függőségének minden
oldalú felszámolását, a kölcsönösen előnyös politikai és gazdasági
kapcsolatok kiépítését. (folyt. köv.)
1989. augusztus 18., péntek 19:17
|
Vissza »
|
|
Történelmi utunk tanulságai; Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete (11. rész)
|
Hazánk és a szomszédos országok lakossága súlyos áldozatok árán
tanulhatta meg, hogy egymás ellenében csak vesztesei lehetnek a
történelemnek - állapítja meg a dokumentum. Ezzel összefüggésben az
MSZMP kifejezésre juttatja: alapelvnek tekinti, hogy az Országgyűlés
jóváhagyása nélkül magyar haderő ne léphessen idegen földre.
Támogatja azt a gondolatot, hogoy minden külföldi csapatot vonjanak
ki az európai államok területéről, s a leszerelési folyamat
részeként vonják ki a hazánkban állomásozó szovjet csapatokat is.
Az emberi jogok, a kisebbségek egyenjogúsága védelmével és
teljes körű kiteljesítésével kapcsolatban a programtervezet rögzíti:
az MSZMP a leghatározottabban fellép a nemzetiségi jogok megsértése,
a kisebbségek erőszakos asszimilációja ellen. Erdélyben kívánatosnak
ítéli legalább a kulturális kisebbségi autonómia megvalósítását és
az anyanemzettel való kapcsolatok szabadságát.
Annak érdekében, hogy a válaszfalak leomoljanak a baloldal
különböző áramlatai között, az MSZMP kész az egyenjogú, világnézeti
korlátok nélküli együttműködésre a szocialista, szociáldemokrata,
keresztényszocialista és a radilális baloldali irányzatokkal. (MTI)
1989. augusztus 18., péntek 19:19
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. augusztus 18. Az EKA ülésén meghívásunkra részt vett Boris-Ivanovics Sztukalin szovjet nagykövet és öt munkatársa.
SZER-hallgató telefonja:
"A Nagy László Kör meghívására Halda Aliz, az SZDSZ tagja, előadást tart a Szövetség jelen politikai feladatairól, legsürgősebb tennivalóiról, bemutatja a Szabad Demokraták Női Csoportját, Miskolcon, 1989. augusztus 24-én, 18 órától "Hazánk hazánkban, s a világban" címmel, diósgyőri Vasas Művelődési Központ, Marx Károly utca 36. Tehát nem 17 órakor lesz, ahogy ezt leközöltettem az augusztus 15-i Magyar Hírlapban, hanem 18 órakor."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|