|
|
|
|
Libanon - az első lövés
|
1989. augusztus 17. (MTI-PRESS) - Csütörtök hajnalban Libanonban életbe lépett az újabb tűzszünet - számolni már nem is érdemes, hányadik, mert három számjegyű számról van szó. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa fegyvernyugvást sürget, a térség fővárosaiban lázas diplomáciai tevékenység folyik, s még a szuperhatalmak is egyezkednek a kulisszák mögött. A túszügyek világpolitikai jelentőséget nyertek - esetenként világbotrányt kavartak.
Libanon eközben lassan 15 éve pusztul, világpolitikai szerepét úgy szerezte meg, hogy 1975. április 13-án eldördült egy lövés. Mind a mai napig nem tudni, ki húzta meg a ravaszt és ki indította útjára a lavinát. Akkor vasárnap volt. Bejrút külvárosában, Ain el-Rumanehban keresztény vezetők és testőreik egy templom megnyitását ünnepelték. Busz közeledett, teli palesztinokkal. Hirtelen elszabadult a pokol, a buszt szitává lyukasztották a gépppisztolygolyók. A keresztény fegyveres szerint először a palesztinok tüzeltek. A palesztinok azt állítják, hogy ők visszalőttek. Mindenesetre ,,történelmi,, és tragikus lövöldözés volt - a libanoni polgárháború szalvója. A véres vasárnapot követő mészárlások nyomán a festői közel-keleti ország kisebb-nagyobb hadurak, egymással viszálykodó közösségek, vallási alapon elkülönülő országrészek darabjaira esett, az ország népét pedig szedett-vedett fegyveresek tartották félelemben, akik tetszés szerint szegődtek a zavarosban halászó Szíria, Irak, Irán, Líbia, Izrael zsoldjába. Bár a véres vasárnap volt a háború nyitánya, az okok ennél jóval sokrétűbbek és mélyebben gyökereznek - ami közös bennük: harc az azonosságért, a nemzeti, etnikai, vallási identitás elismertetéséért. Legalábbis 1948-ig kell visszamenni, amikor a britek, franciák eltávoztak a térségből és megalakult Izrael. Az egykor az ottomán birodalomhoz tartozó Libanont a franciák igazgatták és csak 1943-ban nyerte el függetlenségét. A Libanonban hátrahagyott politikai rendszer - ironikus módon - éppen azt célozta, hogy elkerülje a vallási összetűzéseket. De ebben a rendszerben a matonita keresztények kapták akkor a politika és a gazdaság vezetéséből az oroszlánrészt. Ám időközben a helyzet változott: Bejrútba, a polita és gazdaság centrumába egyre nagyobb számban érkeztek a muzulmánok - síiták, szunniták - és mivel népességük a keresztényekénél jóval gyorsabb ütemben növekedett, kezdtek elégedetlenkedni szerepükkel. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök 13:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|