|
|
 |
|
 |
Lengyelország: egészen más nagykoalíció... (1.rész)
|
Varsó, 1989. augusztus 20. vasárnap (MTI-Panoráma) - 180 fokos fordulat történt a lengyel kormányalakítási csatározásokban. A Lengyel Egyesült Munkáspárt évtizedes szövetségesei átálltak a Szolidaritás oldalára, új koalíciós tömörülés jött létre a Szolidaritás, a parasztpárt és a demokraták részvételével. A LEMP 173 alsóházi képviselőjével kisebbségben érezheti magát a Szolidaritás 161, a parasztpárt 76, és a demokraták 27 képviselője alkotta új koalícióval szemben.
A LEMP koalíciós partnereinek leválása Lengyelországban, de az
egész szocialista táborban példátlan, új helyzetet teremt: a
kommunista párt elveszíti vezető szerepét az ország parlamentjében
és valószínűleg nem szorul ellenzékbe - hiszen több mint valószínű
tárcákat kap az új kormányban -, legfeljebb ,,harmad-,, vagy
,,negyedhegedűs,, lehet.
Szocialista országban a kommunista párt vezetése nélküli
koalíciós kormányzás nem értelmezhető egyszerűen a pártok közötti
erőviszonyok átrendeződéseként; az valójában rendszerváltással
egyenértékű. A Szolidaritás-parasztpárti-demokrata koalíció -
akárhogyan is nyilatkoznak résztvevői, akárhány és akármilyen fontos
tárcákat kap is a LEMP - nem más mint a Lengyel Egyesült Munkáspárt
kiszorítása a hatalomból. Annál is inkább, mert a LEMP-nek ígért
részvétel kompromisszumos, átmeneti jellege mindenki számára
teljesen világos. Jól mutatja ezt, hogy a Szolidaritás közvetlenül a
választások után egy tisztán Szolidaritás kormány alakítása mellett
kardoskodott, majd első engedményként javasolta a parasztoknak és a
demokratáknak a koalíciót és csak ezt követően, újabb
kompromisszumként ajánlott tárcákat a LEMP-nek is.
A hatalom elvesztésének ténye, amely most a parlamentben,
illetve az alakulandó kormányban is testet ölt, aligha kendőzhető el
azzal, hogy a Szolidaritás-parasztpárti-demokrata koalíció a LEMP
részvételével tulajdonképpen a LEMP által javasolt nagykoalíciót
jelenti.
Egészen más ez a 180 fokkal elfordított koalíció - hiszen itt a
LEMP helyett a Szolidaritásé a vezető szerep, a LEMP korábbi
szövetségesei immár a Szolidaritás szövetségesei és hármójuk
kegyeiből, vagy szebben, politikai realitásérzékükből következően
jut némi szerephez a Lengyel Egyesült Munkáspárt is.
Mindazonáltal nehéz ma még megmondani, hogy a tervezett
hárompárti új koalíciós kormány mennyiben lesz - ha lesz - más, mint
lett volna a LEMP vezetése alatt. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap 09:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Lengyelország: egészen más nagykoalíció... (2.rész)
|
Nehéz megmondani azért is, mert sem a Szolidaritás, sem két új
szövetségese mindeddig nem tett az asztalra egységes, az ország
objektív helyzetéhez igazodó politikai-gazdasági programot. A
különbségekre másrészt azért is nehéz rámutatni, mert a LEMP sem
volt képes, gyakorlatilag 1981 óta, ilyen programmal előállni,
mégkevésbé annak megvalósításához hozzálátni.
Az új koalíció várható arculatának felvázolását tovább nehezíti,
hogy mindhárom résztvevője az alakulás, vagy az átalakulás korszakát
éli. Ebben a Szolidaritás ott tart, hogy soraiban egyre élesebb vita
tárgya: szakszervezet-e vagy politikai párt a mozgalom? Nem
kellene-e szakszervezetre és politikai pártra, vagy pártokra
szakítania önmagát? Az teljesen világos, hogy - függetlenül minek is
nevezi önmagát - a Szolidaritás máris politikai párt, amely részt
vett a választásokon, alsóházi és szenátusi képviselői vannak és
harcba szállt a hatalom megszerzéséért.
Az azonban ma még aligha világos, milyen párt, vagy pártok
bölcsője is a mozgalom, milyen színezetű irányzatok kerekednek benne
felül. Ugyancsak nehéz a két új szövetséges, a parasztpárt és a
demokratapárt portréjának megrajzolása, hiszen e pártok a júniusi
megalázó választási vereség után önmaguk teljes megújításához
láttak. Mindketten a háború előtti párthagyományaik felé fordulva
próbálnak új töltést, egészen új ideológiai és politikai bázist
találni. Az utóbbi időben erősen megkérdőjeleződik mindkettejük
baloldali jellege is. Korábban a LEMP-pel szövetségben magukat a
lengyel baloldal képviselőinek tekintették. Ma azonban a
nyugat-európai polgári demokráciák, a liberális pártok felé
tapogatóznak.
A lengyel helyzet igazi bonyolultságát azonban nagy mértékben az
fokozza, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt is az átalakulás nehéz
időszakát éli, e pártban is napirenden van az eddigi ideológia,
program felülvizsgálata, nem keveset hallani egy esetleges
pártszakadásról, de legalább arról, hogy a párt teljes reformra,
céljainak újrafogalmazására, korszerűsítésére szorul. A LEMP-en
belüli képlékeny helyzet miatt is nehéz határozottan megmondani,
hogy a párt hogyan viszonyul valójában a kialakult helyzethez,
vezető pozíciójának elveszítéséhez. Talán többet megtudhatunk a LEMP
szombati központi bizottsági ülése után, de valószínű az átfogó,
teljes válasz csak a párt rendkívüli kongresszusán születik meg,
amelynek összehívását egyre többen és minél hamarabbi időpontra
sürgetik. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap 10:08
|
Vissza »
|
|
Lengyelország: egészen más nagykoalíció... (3.rész)
|
Az elmúlt hetek lengyelországi történéseinek az ország határain
túlmutató jelentősége van. A Szolidaritás fellépése a hatalomért
világosan azt mutatja, hogy semmilyen előzetes politikai paktum,
megállapodás - bármilyen alakú asztalnál köttessék is -, semmit sem
ér, ha ha nem áll mögötte valós társadalmi támogatás, ha a célja a
tényleges társadalmi-politikai folyamatok keresztezése.
A lengyel kerekasztalnál kötött politikai paktum - aminek
lényege a Szolidaritás legalizálásáért cserében a LEMP hatalmának
koalíció formájában való átmentése a négy évvel későbbi
választásokig - teljes kudarcot vallott.
Mégpedig nem egyik vagy másik fél jó, vagy rosszindulata,
becsületessége, vagy becstelensége miatt, hanem azért, mert a
paktumot légvárakra építették.
Ez előbb-utóbb akkor is kiderült volna, ha a Szolidaritás és a
LEMP két egykori szövetségese nem most rúgja fel a játékszabályokat.
Legfeljebb akkor még a mostaninál is fájdalmasabb lett volna a
Lengyel Egyesült Munkáspártnak és a lengyel társadalomnak is.
A hatalmat vesztett LEMP-nek mihamarabb meg kell barátkoznia
azzal a gondolattal, hogy a hatalmat immár nem megőrizni, hanem
visszaszerezni kell - ami egészen más pártot, más stratégiát,
taktikát, más vezetőket igényel, mint a hatalom gyakorlása, őrzése.
E téren a LEMP előtt még igen sok a tennivaló, a párt reformja
messze elmaradt mindattól, ami az elmúlt években, hónapokban,
hetekben történt - másutt - Lengyelországban.+++
Zsebesi Zsolt (Varsó), MTI-PANORÁMA
1989. augusztus 20., vasárnap 10:18
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|