|
|
|
|
Magyar történészek állásfoglalása az 1968-as csehszlovákiai kivonulásról (1. rész) (OS)
|
1989. augusztus 16., szerda - Mi, alulírott történészek, tudományos meggyőződésünk és szakmánk etikája szellemében kötelességünknek tartjuk, hogy egyetértéssel válaszoljunk cseh és szlovák demokrata barátaink felhívására, és teljes egyértelműséggel elítéljük a Varsói Szerződés öt tagállamának 1968. augusztus 21-i intervencióját Csehszlovákia ellen. Ez az intervenció nemcsak utólag bizonyult jogtalannak és károsnak, hanem a döntés meghozalata és végrehajtása pillanatában is az volt: a késősztálinista rendszerek és a rajtuk uralkodó szovjet hegemónia fenntartásának fegyveres agressziója - mégpedig az internacionalista segítségnyújtás képmutató jelszavával. Súlyosan hibázott az akkori magyar állami és pártvezetés, s a legkevésbé sem tartjuk mentő körülménynek, hogy közülük egyesek rokonszenvet éreztek a cseh szocialista reformerek iránt, és kényszeredetten csatlakoztak az intervencióhoz. Tétovázás és vonakodás nem mentő, hanem inkább súlyosbító körülmény, mert felfedi, hogy tisztában voltak döntésük következményeivel, a magukra - és közvetve a magyarságra - vett felelősséggel. Súlyosbítja a magyar pártvezetők megítélését az is, hogy két hónappal korábban kötötték meg Csehszlovákiával az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Ez a szerződésszegés jellegében és következményeiben a Jugoszláviával 1940. decemberében kötött örök barátsági szerződés megtöréséhez, a német fasiszta agresszió támogatásához hasonlítható. A történelmi adatok áttekintése megerősíti azt a véleményt, hogy a magyar vezetés nem volt elháríthatatlan kényszerhelyzetben a Csehszlovákia elleni hadművelethez való csatlakozásban. Elítéljük a Varsói Szerződés intervenciójában való részvételt történelmi szempontból is. Hazánkat a csehekhez és a szlovákokhoz több évszázados, szoros, ám az utolsó száz évben különösen érzékeny és sérülékeny kapcsolatok fűzték. Népeink gyakorta éltek közös uralkodók alatt egyazon államkeretben, és küzdöttek egymás mellett a külső hódítók ellen, a vallásszabadságért, a puszta fennmaradásért. A történeti együttélést azonban divergáló nemzeti érdekek, egymást és a régiót pusztító nacionalista eszmék és konfliktusok terhelték meg. A 19. században a magyar kormányok elnyomó nemzetiségi politikája, utóbb Csehszlovákiában a kisebbségi kérdés antidemokratikus kezelése választott el beennünket egymástól. Sorsfordító történelmi időkben, 1848-49-ben, 1918-1919-ben és 1938-39-ben, 1956-ban a zsarnokság elleni harcban nem találkoztunk sem a politikai, sem a katonai küzdőtéren, és többnyire az eszmebarikádokon sem. (folyt.köv.)
1989. augusztus 16., szerda 17:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|