|
|
|
|
Régészeti ásatások kezdődtek a székesfehárvári középkori romkertben (1. rész)
|
1989. augusztus 16., szerda - Székesfehérvárott, a Szent István által alapított középkori királyi bazilika maradványait őrző romkertben ismét régészeti kutatások kezdődtek. A középkori történelmünk számos jeles eseménye, uralkodóink temetkezése és koronzása színhelyéül szolgáló bazilika újabb maradványai feltárásának ünnepélyes kezdeteként szerdán Derzsi András közlekedési, hírközlési és építési miniszter, valamint Balsay István, Székesfehérvár tanácsának, és a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely Bizottságnak az elnöke kezdte el jelképesen az ásatásokat. A feltárandó területen megtartott rövid ünnepségen - amelyen ott volt a kutatásokat anyagilag is támogató katolikus egyház képviseletében Takács Nándor székesfehérvári segédpüspök - Derzsi András azt hangsúlyozta, hogy a bazilika feltárása, valamint a nemzeti emlékhely kialakítása nemzeti ügy, amely történelmünk jobb megismerését, a magyarság egységtudatának, valamint Európához tartozásának erősítését is szolgálja.
Balsay István tanácselnök elmondta, hogy a feltárások nemcsak a föld mélyén rejtőző régészeti értékek kibontását szolgálják, hanem első lépései a Székesfehérvárott 1995-re, a honfoglalás 1100. évfordulójára kialakítandó nemzeti emlékhely építésének is. A középkori királyaink földi maradványainak méltó elhelyezésére szolgáló, a magyar államiság bölcsőjének emléket állító panteon helyét a tudomány, a régészet szempontjainak, valamint az idei és a következő évi ásatások eredményeinek figyelembe vételével jelölik majd ki. Kralovánszky Alán, a feltárás vezetője, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője az MTI tudósítójának elmondta, hogy az idén Mátyás király temetőkápolnájának a mai úttest alatt rejtőző egységét, a királyi bazilika délkeleti sekrestyéjét és a XIII-XVI. századi városfal maradványait akarják felszínre hozni. Mátyás király temetőkápolnájának a kutatásával annak nagyságát, valamint azt kívánják tisztázni, hogy az építmény miként kapcsolódott a királyi bazilika épületegységéhez. Izgalmas feladat a délkeleti sekrestye kutatása is, feltételezhető ugyanis, hogy az Árpád-házi királyok korában a déli sekrestye, illetve a bazilika déli oldalhajója területén is temetkeztek uralkodók és családtagjaik. (folyt.köv.)
1989. augusztus 16., szerda 16:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|