|
|
|
|
Vélemények a csehszlovák évfórduló előtt
|
London, 1989. augusztus 14. (BBC, Panoráma) - Augusztus 21-ikén lesz pontosan 21 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai bevonulásukkal véget vetettek az úgynevezett prágai tavasznak és szétfoszlatták a csehszlovák reformmozgalomhoz fűzött reményeket. Hosszú idő elmúltával ugyan, de megindult az akkori események átértékelése, legalábbis Kelet-Európa egyes hivatalos köreiben. Kommentárunk sorra veszi, hogy a szocialista országok vezetése ma miként ítéli meg az úgymond baráti segélynyújtást: - Tavaly augusztusban zavarcsend övezte a csehszlovákiai bevonulás 20. évfordulóját. Magán az országon belül természetesen egy sor hivatalos állásfoglalás igyekezett igazolni a megszállást és az érvelés nagyjából úgy szólt, hogy a Dubcek-féle vezetés elvesztítette uralmát a helyzet felett és a szocializmust kizárólag a testvéri csapatok segítettek megmenteni Csehszlovákiában. A szovjet tömb egésze hallgatásba burkolózott, egyedül Nyers Rezső jelentette ki, hogy jobb lett volna, ha a bevonulásra nem kerül sor. A szocialista országokban folyó reformmozgalmak kibontakozásával azonban 1968 újra a napirendre került . Lengyelországban a főként Szolidaritás hívekből álló szenátus a minap egyhangúlag elítélte a prágai tavasz leverését mondván, hogy ezzel az önrendelkezés elvét csorbították meg. Természetesen egyáltalán nem meglepő, hogy a felsőház így foglalt állást, hiszen a Szolidaritást magát is jelentős szovjet nyomásra tették lehetetlenné az 1981-ben meghirdetett szükségállapot következtében. Magyarországon azonban nem a törvényhozásba jutott ellenzék, hanem maga az uralmon lévő kommunista párt tette meg az újraértékelés felé vezető első lépéseket. (folyt.)
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Vélemények a csehszlovák évfórduló előtt - 1. folyt.
|
Szokai Imre, az MSZMP Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának helyettes vezetője a Népszabadságnak adott múlt pénteki interjújában a Csehszlovákia megszállásáról hozott döntést alapvetően hibásnak minősítette. A nyilatkozatra azt követően került sor, hogy Alexander Dubcek és az egykori csehszlovák miniszterelnök Oldrich Cernik nyílt levélben fordult a Varsói Szerződés 5 tagországához és azt követelte, ítéljék el a 21 évvel ezelőtti bevonulást. Szokai Imre kijelentései igen messzire mennek a prágai reformerek követeléseinek kielégítésében. Annál is inkább, mert a párhivatalnok újra megismételte, hogy az MSZMP elveti a Sztálin-Hruscsov-Brezsnyev hármas nevével fémjelezhető formulát, a korlátozott szuverenitásról. Íly módon pedig egyenlőségjelet tett aközött, ahogy Sztálin a háború után annektálta Kelet-Európát, Hruscsov leverette az 1956-os forradalmat, 12 évvel később pedig Brezsnyev véget vetett a prágai reformkísérletnek. Az persze csak a dolog egyik oldala, ha a reformista beállítottságát hirdető magyar kommunista párt elveti az erőszakot. Az érem másik oldala, hogy miként viszonyul mindehhez az erőszak alkalmazója, vagyis a Szovjetunió. Az elmúlt másfél évben egyre több felhívás érkezett akadémiai körökből, hogy a Szovjetunió bírálja felül Csehszlovákia megszállását. Mind ez idáig azonban hivatalos részről nem érkezett semmiféle nyilatkozat. Gorbacsov és köre csupán általános kijelentéseket tettek a be nem avatkozás elvéről, legutoljára a Varsói Szerződés bukaresti csúcstalálkozóján. A találkozó után közreadott kommüniké úgy fogalmazott, hogy minden tagországnak joga van ahhoz, hogy politikai irányvonalát, stratégiáját és taktikáját maga válassza meg külső beavatkozás nélkül. (folyt.)
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Vélemények a csehszlovák évfórduló előtt - 2. folyt.
|
Vajon mi lehet az oka, hogy a reformista Gorbacsov nem hajlik arra, hogy nyiltan is elítélje a közelmúlt hibás lépéseit? A szovjet vezető fejében megfordulhat, hogy elítélő nyilatkozatok után megkérdőjeleződne az egész szövetségi rendszer jogossága is. Csehszlovákiában természetesen a jelenlegi vezetők érezhetnék magukat fenyegetett helyzetben, amennyiben el kellene ismerni, hogy az 1968-as bevonulás, amely hatalomra juttatta őket, teljességgel jogtalan volt. A szovjet vezetésen belül a konzervatívok - mint például Jegor Ligacsov - továbbra is síkra szállnak a Bresznyev-doktrína jegyében létrejött status quo mellett. Egy hét múlva talán kiderül, a kilátásba helyezett keménykezű fellépés dacára vannak-e olyanok, akik be akarják bizonyítani: a prágai tavasz szellemét nem lehet elpusztítani. +++
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|