|
|
 |
|
 |
Vélemények a csehszlovák évfórduló előtt
|
London, 1989. augusztus 14. (BBC, Panoráma) - Augusztus 21-ikén
lesz pontosan 21 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai
bevonulásukkal véget vetettek az úgynevezett prágai tavasznak és
szétfoszlatták a csehszlovák reformmozgalomhoz fűzött reményeket.
Hosszú idő elmúltával ugyan, de megindult az akkori események
átértékelése, legalábbis Kelet-Európa egyes hivatalos köreiben.
Kommentárunk sorra veszi, hogy a szocialista országok vezetése
ma miként ítéli meg az úgymond baráti segélynyújtást:
- Tavaly augusztusban zavarcsend övezte a csehszlovákiai
bevonulás 20. évfordulóját. Magán az országon belül természetesen
egy sor hivatalos állásfoglalás igyekezett igazolni a megszállást és
az érvelés nagyjából úgy szólt, hogy a Dubcek-féle vezetés
elvesztítette uralmát a helyzet felett és a szocializmust kizárólag
a testvéri csapatok segítettek megmenteni Csehszlovákiában.
A szovjet tömb egésze hallgatásba burkolózott, egyedül Nyers
Rezső jelentette ki, hogy jobb lett volna, ha a bevonulásra nem
kerül sor. A szocialista országokban folyó reformmozgalmak
kibontakozásával azonban 1968 újra a napirendre került .
Lengyelországban a főként Szolidaritás hívekből álló szenátus a
minap egyhangúlag elítélte a prágai tavasz leverését mondván, hogy
ezzel az önrendelkezés elvét csorbították meg. Természetesen
egyáltalán nem meglepő, hogy a felsőház így foglalt állást, hiszen a
Szolidaritást magát is jelentős szovjet nyomásra tették lehetetlenné
az 1981-ben meghirdetett szükségállapot következtében.
Magyarországon azonban nem a törvényhozásba jutott ellenzék,
hanem maga az uralmon lévő kommunista párt tette meg az
újraértékelés felé vezető első lépéseket. (folyt.)
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Vélemények a csehszlovák évfórduló előtt - 1. folyt.
|
Szokai Imre, az MSZMP Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának
helyettes vezetője a Népszabadságnak adott múlt pénteki interjújában
a Csehszlovákia megszállásáról hozott döntést alapvetően hibásnak
minősítette. A nyilatkozatra azt követően került sor, hogy Alexander
Dubcek és az egykori csehszlovák miniszterelnök Oldrich Cernik nyílt
levélben fordult a Varsói Szerződés 5 tagországához és azt
követelte, ítéljék el a 21 évvel ezelőtti bevonulást.
Szokai Imre kijelentései igen messzire mennek a prágai
reformerek követeléseinek kielégítésében. Annál is inkább, mert a
párhivatalnok újra megismételte, hogy az MSZMP elveti a
Sztálin-Hruscsov-Brezsnyev hármas nevével fémjelezhető formulát, a
korlátozott szuverenitásról. Íly módon pedig egyenlőségjelet tett
aközött, ahogy Sztálin a háború után annektálta Kelet-Európát,
Hruscsov leverette az 1956-os forradalmat, 12 évvel később pedig
Brezsnyev véget vetett a prágai reformkísérletnek.
Az persze csak a dolog egyik oldala, ha a reformista
beállítottságát hirdető magyar kommunista párt elveti az erőszakot.
Az érem másik oldala, hogy miként viszonyul mindehhez az erőszak
alkalmazója, vagyis a Szovjetunió. Az elmúlt másfél évben egyre több
felhívás érkezett akadémiai körökből, hogy a Szovjetunió bírálja
felül Csehszlovákia megszállását. Mind ez idáig azonban hivatalos
részről nem érkezett semmiféle nyilatkozat. Gorbacsov és köre csupán
általános kijelentéseket tettek a be nem avatkozás elvéről,
legutoljára a Varsói Szerződés bukaresti csúcstalálkozóján.
A találkozó után közreadott kommüniké úgy fogalmazott, hogy
minden tagországnak joga van ahhoz, hogy politikai irányvonalát,
stratégiáját és taktikáját maga válassza meg külső beavatkozás
nélkül. (folyt.)
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Vélemények a csehszlovák évfórduló előtt - 2. folyt.
|
Vajon mi lehet az oka, hogy a reformista Gorbacsov nem hajlik
arra, hogy nyiltan is elítélje a közelmúlt hibás lépéseit? A szovjet
vezető fejében megfordulhat, hogy elítélő nyilatkozatok után
megkérdőjeleződne az egész szövetségi rendszer jogossága is.
Csehszlovákiában természetesen a jelenlegi vezetők érezhetnék
magukat fenyegetett helyzetben, amennyiben el kellene ismerni, hogy
az 1968-as bevonulás, amely hatalomra juttatta őket, teljességgel
jogtalan volt. A szovjet vezetésen belül a konzervatívok - mint
például Jegor Ligacsov - továbbra is síkra szállnak a
Bresznyev-doktrína jegyében létrejött status quo mellett.
Egy hét múlva talán kiderül, a kilátásba helyezett keménykezű
fellépés dacára vannak-e olyanok, akik be akarják bizonyítani: a
prágai tavasz szellemét nem lehet elpusztítani. +++
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|