Rendszerváltás és az MTI

	Szovjet-magyar gazdasági együttműködés - szovjet illetékes
Moszkva, 1989. augusztus 14. hétfő (TASZSZ) - Átmenetinek és közös erőfeszítésekkel leküzdhetőnek nevezte a szovjet-magyar üzleti együttműködésben jelentkező problémákat Ivan Pantyelejev, a külgazdasági kapcsolatok minisztériuma európai szocialista országokkal foglalkozó főosztályának vezetője. A TASZSZ tudósítója annak kapcsán készített interjut az illetékessel, hogy - mint írja - a magyar sajtó és a magyar gazdasági vezetők az utóbbi időben nagy figyelmet szentelnek a szovjet-magyar üzleti együttműködés hatékonysági problémáinak, ezen belül is az árucsere kedvezőtlen szerkezetének, az elszámolásokban kialakult egyensúlyhiány növekedésének. Ivan Pantyelejev hangsúlyozta, hogy a hagyományos árucsere puszta növelésével aligha javítható lényegesen a gazdasági kapcsolatok hatékonysága és oldhatók meg azok a problémák, amelyeket a mindkét országban zajló gazdasági reformok vetnek fel. Ezért is fordul egyre nagyobb figyelem az együttműködés új formáira. Például a közös vállalatok létesítésére, amelyekből eddig már húsz alakult. Mind élesebben vetődik fel a kölcsönös áruszállítások szerkezetének a javítása a két ország reális lehetőségeinek és szükségleteinek figyelembe vételével - mondta a főosztályvezető. A szovjet export háromnegyede például fűtőanyagokból és energiahordozókból áll, s csak tizennégy-tizenöt százaléka gépekből és berendezésekből, míg a magyar kivitel kétharmada késztermék. Ez a szerkezet sebezhetővé teszi a szovjet exportot a piaci konjunktúra szempontjából - mondta. Emlékeztetett rá, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a Magyarországra szállított energiahordozók értéke, miközben mennyiségi változás nem következett be. Az így kialakult elszámolási hiányt a Szovjetunió részben fedezte energiahordozók és egyéb termékek pótlólagos szállításával, teljes egészében azonban nem sikerült helyreállítani az egyensúlyt. Ebben azonban nemcsak a szovjet exportlehetőségek korlátozottsága, hanem a magyar igények változása is közrejátszott - tette a főosztályvezető. Számos esetben ugyanis a magyar fél nem tartott igényt olyan, korábban keresett termékekre, mint a nyersanyagok, a vasérc vagy az azbeszt. Mindennek következtében magyar többlet alakult ki a szállításokban. Ha azonban a korábbi szovjet hitelnyujtásokból származó magyar adósságokat is figyelembe vesszük, a helyzetet nem érdemes dramatizálni - hangoztatta a szovjet illetékes.+++ 1989. augusztus 14., hétfő 19:18
Vissza »