|
|
|
|
Gerincpróbáló idő 2.
|
Dr. Kiss István képviselőjelölt szerint - kivárnak. Mit lehet tudni, előfordulhat, hogy az általános választásokon az ellenzék kerekedik felül. Márpedig akkor jobb ma háttérben maradni, kivárni, amíg egyértelművé válnak az erőviszonyok. Lehet, hogy nem is túl soká majd kamatostul megtérül a mostani hallgatás. Erre számítanak? Hogy visszahúzódásukkal lebratyizhatnak az esetleges későbbi győztesekkel? Persze meg lehet érteni őket is, az évtizedekig tomboló kontraszelekció eme torz gondolkodású szüleményeit. Eddig bevált ez a taktika. Csak jól kellett helyezkedni, a kellő pillanatban szólni, máskor meg csendben maradni, s közben nyugodtan lehetett araszolgatni felfelé a ranglétrán. Csakhogy a sumákolások, a helyezkedések korának itt egy darabig mindenképpen vége fog szakadni. Valódi politikai csaták állnak előttünk, s azokon csak a valóban küzdők szerezhetnek érdemeket - remélhetőleg. Hiszen az ellenfelek azt semmiképpen nem méltányolják majd, hogy melyik elvtárs kivel vadászott, kinek volt puszipajtása. Csak annyi kell, hogy gondolkodjanak egy kicsit koalíciós fejjel Ki szívleli a köpönyegforgatókat, akik mindíg a győztes oldalára állnak, de maguk még a legszükségesebbet sem teszik meg a győzelemért? Kell-e vajon olyan ember bármely létező, vagy ezután születő pártnak, aki a szekéren csak utazni szeret, de ha kell, megtolni képtelen? Az időközi választásokon nem az derült ki, hogy "lassabban tudják csak tolni, mint a vetélytársak" hanem mindenekelőtt az, hogy meg sem próbálták. A választásoknak mindíg van végeredménye, valaki mindíg győz, míg mósok alulmaradnak. Nincs középút, kár sumákolni és nincs mire várni. (MTI-Press) ág/kgym Fekete Gy.
1989. augusztus 14., hétfő 11:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|