|
|
|
|
Erdélyi kezdeményezés
|
London, 1989. augusztus 13. (BBC, Panoráma) - Vasárnapi rovata keretében Varga Sándor református lelkipásztor egy jelentős erdélyi kezdeményezés jelentőségét méltatja: - Dr. Újvári Ferenc felhívást intézett hat társával együtt az összes romániai magyar egyházak püspökeihez. Felhívásában kérte a püspököket, hogy a lelkipásztorkodó papság segítségével tudják meg híveiktől: hajlandók lennének-e rendszeres jövedelmük egy bizonyos százalékával magyar árvaházak, különböző fokozatú iskolák, sőt lelkész-képző intézetek létrehívására és fenntartására? Dr. Újvári Ferencék beadványukat eljuttatták a román kormányhatóságokhoz is. A beadvány aláíróinak az a véleményük, hogy csak egy alulról, az egyház-tagok közül elinduló megmozdulás útján érhetné el az erdélyi magyarság a nemzeti, nyelvi öntudatában való egészséges erősbödést. Az április óta megjelent, hivatalos és nem hivatalos nyomtatásban vagy más úton sokszorosított, valószínűleg Magyarországon, vagy külföldön közzétett híradások és memorandumok az erdélyi magyar reformátusság életét megpróbáló, fokozódó válságról számolnak be. Az erdélyi magyar reformátusok sok kitünő lelkipásztora, az egyház jelenlegi vezetőinek az államot teljesen kiszolgáló magatartása és tevékenysége miatt engedetlenségi felhívást bocsátott ki. Ez a hír arra késztette a magyarországi református egyház zsinati elnökségi tanácsát, hogy júniusi gyűlésén testvéri szóval forduljon az erdélyi magyar reformátusokhoz, hangsúlyozva az egyház egysége megőrzésének fontosságát. A zsinati elnökségi tanács testvéri üzenetében arra kéri az erdélyi testvéregyház vezetőségét, hogy - az evangéliumból merítve erőt és bátorítást - nézzen szembe a helyzettel, és lehetőségei szerint adjon védelmet lelkészeinek és híveinek. (folyt.)
1989. augusztus 13., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Erdélyi kezdeményezés - 1. folyt.
|
A zsinati elnökségi tanács megszólalása fontos nyilatkozat, különösen, ha tekintetbe vesszük a Református Egyházak Világszövetségének közeledő, szöuli világnagyűlését, s a világgyűlésen sorra kerülhető felszólalásokat, éppen az erdélyi kisebbségek alapvető emberi jogainak tiszteletben tartását. Mivel a romániai kisebbségek helyzetével nemcsak az egyházak foglalkoznak, hanem az emberi jogok tiszteletben tartása felett őrködő nemzetközi szervek, a nyugati államok kormányai, tudósok, írók és sok, a kisebbségek védelmére, érdekeinek képviseletére létrehívott független egyesület is, semmi sem természetesebb, mint a magyarországi református egyház megszólalása és kiállása az erdélyiekért. Akármilyen jelentősége legyen is a nyilvánosság előtt való megszólalásnak, fel kell tenni a kérdést a megszólalásoktól - azok gyakori számától függő eredmények felöl - a kívánt változás megvalósításáról. Ha kötelesség is a megszólalás, s bűn lenne a hallgatás, a jelenlegi romániai légkörben nehezen képzelhető el olyan egyházi vezetés, amely - amint azt dr. Újvári Ferencék gondolják, s minden magyarral együtt szívükből kívánják - magyar egyházi intézményeket hívna életre, azaz segítené az egyház-tagokat, hogy saját erejükből, alulról, a gyülekezetekből elindulva egyre fokozottabb mértékben hívjanak életre az erdélyi magyar kisebbség egészséges nemzeti öntudatának, elsősorban nyelvének ápolására. A Románia minden polgárát - a nagy többségben lévő románokat, s a kisebbségi németeket és magyarokat - egyaránt sújtó kormányintézkedések egyik célja a tökéletesen központosított pártdiktatúra, amely felszámol és eltüntet minden önálló gondolkodásra való megmozdulást és azt képviselő személyeket. (folyt.)
1989. augusztus 13., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Erdélyi kezdeményezés - 2. folyt.
|
Míg Magyarországon örvendetes módon egyre közelebb jutnak az egyházak az alapvető emberi jognak számító vallásszabadság elnyeréséhez és gyakorlásához, Romániában ennek semmi jele. Sőt, ellenkezőleg: az egyházak helyzete egyre súlyosabb, elég ha az állami szervek kikényszerítette teológiai numerus claususra gondolunk, a teológiákra, a papképzőkbe felvehető hallgatók létszámának korlátozására és az azt szükségszerűen követő általános pap- és lelkipásztor hiányra. Elszomorító azonban, hogy az egyházrombolás munkájába önként, vagy kikényszerítve papok és egyháztagok is részt vesznek, és szabadságról beszélnek ott, ahol annak nyoma sincs. Dr. Újvári Ferencék azonban helyesen látják és hangsúlyozzák, hogy az egyház a gyülekezetekben él, s ezért csak a gyülekezetekből kiinduló szolgálattal lehet új egyházi intézményeket létesíteni. Amikor azonban a gyülekezetekre gondolunk, nem feledhetjük a Románia lakosságának új létformát teremteni kívánó tervet, a falvak és a bennük élő múlt, hét nyelvkultúra megszüntetésére, s az ország lakosságának betontömbökbe való telepítésére. Az ilyen halálos hangulatot teremtő mesterséges népvándorlásnak az egyházak életében beláthatatlan következményei lesznek, nemcsak a falvak, de a gyülekeztek is eltünnek, szétszóródnak szerte a szabad világban. Ez az embertelen elgondolás egyre nagyobb felháborodást vált ki, s egyre többen vannak olyanok is, akik nemcsak szavakat, hanem szemérmetlen szankciókat követelnek a saját múltját, annak minden kincsét elpusztítani kívánó rendszerrel szemben. Az egyházak fegyvere azonban nem a szankciók útja, hanem az imádságé, s az üldözöttekre való megszólalásé, elnémíthatatlan megszólalásé románokért, németekért, magyarokért egyaránt. +++
1989. augusztus 13., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Halló Szer? Szeretnék egy magánjellegűnek látszó dolgot elmondani ha lehet. Ugyanis én ez év márciusában jöttem NSZK-ba. Német származású vagyok. Itt rokonaim vannak. Egy ezzel kapcsolatos kérelem el lett küldve, ami eltarthat talán egy évig is, tovább is, hogy elfogadnak németnek vagy nem. Minden a legnagyobb rendben van itt. Lakásom, hivatalos munkahelyem van és egy dolog aggaszt. Sok mindennel nem vagyok tisztában, ezért kérem világosítson fel. Ugyanis olyan dolgok történtek Magyarországon a családdal, lehet hogy meg sem tudom várni a döntést velem kapcsolatban. Mire számíthatok Magyarországot hátrányt figyelembe véve, hogy pl. hogy mehetek vissza, útlevelem lejárt, nem tudok semmit sem, pl. 28 év folyamatos munkaviszonyom van M.o-on az elveszett? Tehát nem tudom, hogy ha ez bekövetkezik, hogy tudok visszamenni, mit kell tennem. Köszönöm, ha választ kapok a rádióban, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|